STÉBEL ILDIKÓ

Rózsavölgyi és Társa műkereskedése,

és a Debreceni Zenede

„A Rózsavölgyi cég az egyetemes és magyar zenetörténet egy darabját jelenti."

(Szabolcsi Bence)

Úttörő tevékenységét, szellemiségét tekintve, hozzátehetjük, hogy a Debreceni Zenede (ma Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola) is, a magyar zeneoktatás, zenei élet egy igen fontos darabját jelenti. Nem véletlen, hogy a két intézményt százados kapcsolat fűzi egymáshoz, már a kezdetektől.

Zeneoktatás, nagyon régtől fogva létezik Debrecenben. A kezdetek, valamint Maróthi György fellépése, egy másik írás része lehet. Érdekességként felsoroljuk, a Debreceni Zenede megalakulásának időszakában mely zeneoktatással foglalkozó intézményekről, magánszemélyekről tudunk. Így a Református Főiskolai Tanítóképezde, ahol már eleitől fogva több tanszakot tanítanak, valamint a Református Felsőbb Leánynevelő Intézet és Tanítóképezde, a később alapított római katolikus tanítónőképző (Svetits Intézet), ahol szintén, már régebbi idők óta tanítanak zongorát és hegedűt. Az 1908. évben három zenetanintézet létesült még városunkban P. Nagy Zoltán zenekonzervatóriuma, Ehrlich József zeneiskolája. Magán-tanintézetekről is tudunk, Werlinné Domaniczky Mária, zongora, és Kerner József ének- és zongoraiskolája. Egyénileg, számosan foglalkoztak zongora- és hegedűoktatással. Hangszerkészítő mesterekről is tudunk. A „házi muzsikálás” a „társas-zenélés”, hangszeres tudás egyfajta polgári rang is volt.

1816-ban Debrecenben zeneműboltot nyitott Izsépfalvi Lavotta János zeneszerző, hegedűművész, a verbunkos egyik kiváló képviselője. A városban akart letelepülni, mint műárus és zeneoktató, színtársulati karnagyi állásáról lemondva, „a nemzeti zeneterjesztés őgyelgő apostolává szegődött” (Vasárnapi Újság) de, elhatalmasodó betegsége miatt csak rövid ideig tudta tervét megvalósítani. Az úgynevezett házi muzsikálások, melyek népszerűek és gyakoriak voltak városunkban, a zene, a megfelelő zenei képzés iránti igényt jelentették.

Itt kell megemlítenünk, debreceni Casino Egyletet, mely fontos tényezője volt a debreceni zenei életnek, ebből nőtt ki és virágzott több éven át, a Hangászegylet mely időről, időre hangversenyeket adott jótékony célokra, – értékes hangszerekkel, szerény kottatárral (néhány töredékes darabja megtalálható a Debrecen Zenede gyűjteményében) és kevés kis tőkével is bírt.

A Hangászegylet feloszlása után, úgy rendelkezett, hogy a „majdan megalakuló zeneoktatási intézmény, vagyis a Zenede javára adassék, kis vagyonkája…”

1861-ben megalakult a debreceni Zenedei Egylet, Farkas Ferenc debreceni jómódú vaskereskedő kezdeményezésére, aki kiváló zeneértő zeneszerető ember volt, maga is művelte is a muzsikát - igen szép bariton hangja volt - és jelentős anyagi hozzájárulásával működtette sok éven át a Reszler Színházat Debrecenben, amely kimagaslóan sok operai eladást valósított meg, Farkas Ferenc önzetlen támogatása révén.

1862-ben a Zenedei Egylet megalapította a Debreceni Zenedét, amely még ez évben megkezdte működését. A debreceni zenei élet állandó táplálójává vált. Kiváló tanárok és általuk rendezett magas színvonalú hangversenyek igazolják kulturális szerepét.

Szorosan kapcsolódott a gyakorló zeneélet intézményeihez, zenekar, színház, – a magánoktatás és a különféle muzsikai egyesülések a zenei képzést biztosító, önálló intézményesített iskolák irányába haladt.

Az első magyar nyelven zenét oktató, a magyar zenét, tudatosan is felvállaló, intézményesített zeneművészeti oktatást létrehozó, úttörő kezdeményezés volt. Tanítottak: (tantárgyak voltak) Zeneelmélet, Alaktan, Zenetörténet, Magánének Zongora, Zongorakíséret, A memória és ritmikai érzék fejlesztése, Hegedű Gordonka, Kamarazene, Vonós és „teljes zenekar” Fúvós hangszerek Szavalat Karének, női-és vegyes énekkar. Elsőként tanítottak intézményünkben összhangzattant.

Az oktatás számára, szinte azonnal magyar nyelvű tankönyvet is biztosítottak a növendékek számára, a Zenede tanárai, vezetői.

Drumár János (a Zenede tanára) Zenetörténet I.-II., Komlóssy Lajos (a Zenede első igazgatója)németből lefordította, és tankönyvként biztosította a képzés számra az első magyar nyelvű zeneelméleti kiadványt: Srechter, A zeneköltészet alapelvei címmel, majd az itt tanító tanárok munkáinak megjelentetését is segítette a Zenede, a Zenedei Egylet. Szotyori Nagy Károly, Chon Adolf, Dobray József könyve, stb.

De megtalálhatók azok a szakirodalmi munkák is, amit a kor jeles muzsikusai, a muzsikáért tenni akaró tudományos kezdeményezők alkottak. (Bartalus, Sághy, Bartay, Isoz, stb.)

A kották nyílván tükrözik a kor ízlésvilágát is, sok ábránd, különféle „muzsikus egyesülések”, működésének dokumentumai is fellelhetőek, többnyire a kéziratosok, másolások; Konti lekottázott darabjai, vagy Dobozi verbunkosokat játszó bandájának repertoárja. Grimm Vince tevékenységével kapcsolatban állhatott intézményünk, leszakadt borító, kolofon tanúskodik erről, nagyon sok esetben a bekötött kották borítófedelében bedolgozva régebbi kották lelhetők fel.

Látható, a zenemű-kiadás, mindenképpen oda-vissza hatott a zeneoktatás a zenei élet terén.

A Debreceni Zenede a képzés, oktatás számára, már a kezdéskor, könyvtárat- kottatárat létesített.

Az iskola könyvtára egyidős magával az intézménnyel, magyar és külföldi színvonalas szakmunkák, álltak az itt tanulók rendelkezésére, a könyvtárban.

A gyűjtemény alapját képezte az a gazdag ajándék is, amelyet a Zenede 1865-ben a Rózsavölgyi és Társa cégtől kapott. A bőkezű ajándék 1865-ben jutott iskolánk könyvtárába, amikor is a kiadásukban megjelent összes zeneművek egy-egy példányát felajánlották, meleg hangú levél kíséretében, amelyben biztosították a Zenedét, hogy kiadványaikat a jövőben is, díjtalanul megküldik. (Zenede évkönyvei)

Az akkori kottatár darabjai ma is megtalálhatók könyvtárunkban, sajnos erősen megfogyatkozva, mivel a gyűjtemény sok, vészterhes időt élt át. A történelmi események, a gondatlan és hozzá nem értő kezelés nagyon sok kárt tett a könyvtár állományában.

A meglévő ominózus dokumentumokat, számba vettük restauráltuk, a muzeális gyűjtemény és a kutatás számára nyilvántartjuk. Az említett Rózsavölgyi kották között, néhányban fellelhető Grinzweil Norbert kézjegye. A könyvtár birtokolja többek között a cég első munkáit; Erkel és Liszt zeneművek kottáit. A Zenemű kereskedés által indított „Zenészeti Lapok” folyóirat, könyvtárunk értékes darabja.

(Komlósi) Komlóssy Lajos, aki a Debreceni Zenede első igazgatója volt, (1862-1883 m. kir. honvéd huszár-ezredes, aki 1848. júl. 1. nemzetőri őrnagy és az önkéntes lovasság szervezője s parancsnoka lett; 1849 elején dandárparancsnok volt; részt vett a szolnoki csatában, hol kitüntette magát; úgy szintén harcolt a tápió-bicskei ,s isaszegi ütközetben.. A szabadságharc után várfogságra ítéltetett; azonban Haynau amnesztiájában ő is részesülvén, haza bocsáttatott.) minden módon szolgálta a Debreceni Zenede fejlődését. Maga is szerzett zenét, amely kiadásban is megjelent, valamint számos értékes zenei dokumentumot, kottákat ajándékozott az intézmény könyvtárának. Ő maga kezelte a könyvtárat, szakrendet állított fel, pontos leltárt vezetett, bőrkötéssel látta el a kottákat, dokumentumokat.

Kapcsolatokat épített országosan, és előremutató törekvései által, (Dalár találkozó, meghívta Erkel Ferencet és másokat, ) minden módon a Zenede hírnevét öregbítette. Valószínű, a Rózsavölgyi céghez is eljutott mindez, méltónak találta az intézményt az ajándékozásra.

Több levélváltásról is tudunk, ám sajnos nem maradtak fenn az irattárban, de az évkönyvek rendre említik.

A kiváló zeneszerző Rózsavölgyi Márk kisebbik fia, Rózsavölgyi Gyula (1822-1861) honvédfőhadnagyi rendfokozatban szolgált az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban. A fegyverek elcsendesedése után figyelmét a tudomány és művészetek felé fordította.

A Rózsavölgyi és Társa céget Grinzweil Norberttel (1823-1890) alapította meg. Az üzletnyitási kérelem beérkezése után 1850. október 8-án nyitott meg a zenemű-kereskedés.

Rózsavölgyi Gyula 1860-ban meghalt a cég nevén nem változtatva társa és az utódai vitték tovább az egyre bővülő céget, felvásárolták a tönkrement kisebb kiadókat, életműszerződést kötöttek a kor legismertebb zeneszerzőivel (Erkel Ferenc, Liszt Ferenc).

1861-ben Liszt Ferenc tanítványa, Dunkl Nepomuk János zongoraművész feleségül vette Grinzweil Josefa opera- és hangverseny-énekesnőt, Grinzweil Norbert húgát. Hamarosan bekerült a cégvezetésbe és tulajdonos is lett. 1862-ben fiókcéget nyitottak Bécsben, amelyet Dunkl vezetett. 1864-ben megjelent az ezredik kottakiadvány. 1872-ben felvásárolták a század elejének egyik legjelentősebb zeneműkiadóját, a Treichlinger céget, amelynek tulajdonába tartozott többek közt az 1855-ben megszűnt Wagner József cég összes zeneműkiadványa is. Az üzlet gyarapodásával új székhelyre került (Kristóf tér 4.), nagyobb üzlethelyiségbe, továbbá a polcrendszer kialakításánál figyelembe vették a – zenei gyűjteményekre jellemző – speciális beosztási szakrendszert, amelyet hazánkban először itt alkalmaztak. 1936-ban a Rozsnyai Zeneműkiadó megvásárlásával a Rózsavölgyi és Társa a legnagyobb hazai zenei kiadó lett.

A cég által nyújtott színvonalas zenemű kiadási tevékenység nem maradt elismerés nélkül: a kiadó 1885. február 3-án elnyerte a „császári és királyi mű- és hangjegykereskedés” címet. 1890-ben, Grinzweil Norbert halála után Dunkl fia, Dunkl Norbert is a cégvezetésbe került, apja halála után pedig ő lett a tulajdonos. 1894-ben elindították a Zenei Szemle című folyóiratot, mely később Művészeti Lapok címen futott.

A Debreceni Zenede (Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola könyvtárának néhány (teljesség igénye, lehetősége nélkül) Rózsavölgyi és Társa cég által adományozott kotta:

12 szótalan magyar dal [Nyomtatott kotta]: könnyű fogalmazással /

zongorára átírta Kovaltsik Amát. - Pesten: Rózsavölgyi és Társa, [18??].

Séta a Budai alagútban [Nyomtatott kotta]: Magyar induló /

 zongorára szerezte Dobozy Károly. - Pest: Treichlinger J., 1894

Rákóczy indulója [Nyomtatott kotta]: könnyű módszerben: zongorára:

 és Bátori Mária indulója / Erkel Ferencztől. - Pest: Rózsavölgyi és

 Társa, [18??]

Bánk Bán [Nyomtatott kotta]: opera 3 felvonásban = Oper in 3 Akten

 / szövegét írta Egressy Béni; deutscher text von Peter Somogyi; zenéjét

 írta Erkel Ferenc. - Magyar-német szöveges teljes zongora-kivonat. -

 Budapest: Rózsavölgyi és Társa, [18??]

Névtelen hősök: népies dalmű 4 felvonásban / Tóth Ede szövegére

 irta Erkel Ferenc; a szcénikai felujitást a mű szövegi részében Kern

 Aurél és Martos Ferenc, zenei részében Rékai Nándor végezte. - Budapest:

 Rózsavölgyi és Társa, 1916

Koronázási magyar [Nyomtatott kotta] / zongorára szerzé Bartay Ede. -

 Pesten: Rózsavölgyi és Társa, [18??]

Énekes tündérjátékok [Nyomtatott kotta]: Vadrózsa / az ifjuság

 számára írta Váradi Antal, zenéjét szerzette Poldini Ede. - Budapest:

 Rózsavölgyi és Társa, [18??]

Eredeti magyar dalok [Nyomtatott kotta]: énekhangra zongora

 kisérettel / Beleznay Antal. - Budapest: Rózsavölgyi és Társa, [18??]

Don Carlos [Nyomtatott kotta] / de G. Verdi; K. Amadée. - Pest:

 Rózsavölgyi, [18??]

Sämmtliche Sinfonien [Nyomtatott kotta]: für Pianoforte zu 4 Händen

 / von L. van Beethoven ; arrangirt von Michael Mosonyi. - Pest:

 Rózsavölgyi & Comp., [18??]

Gyermek dalhon [Nyomtatott kotta: ismertt dalok gyűjteménye

 zongora tanulók számára / átírta Bartalus István. - Pest: Rózsavölgyi és

 Társa, [18??]

Rondo h-moll [Nyomtatott kotta] / Philipp Emanuel Bach; Hans von

 Bülow. - Budapest: Rózsavölgyi & Co., [18??]

Rákóczy indulója [Nyomtatott kotta]: könnyű módszerben : zongorára :

 és Bátori Mária indulója / Erkel Ferencztől. - Pest: Rózsavölgyi és

 Társa, [18??]

Treichlinger kiadásokból is jutatott a cég, az iskola számára

Zrinyi lantja [Nyomtatott kotta]: Ábránd: Báró Eötvös Ilona és

 Jolan Ur Hölgyeknek / szerzé Bartalus István. - Pest: Treichlinger J.,

 [18??]

Rákóczy induló / szerkeszté Berlioz. - Pest: Treichlinger J tulajdona, [18??].

Séta a Budai alagutban [Nyomtatott kotta]: Magyar induló / zongorára szerezte Dobozy Károly. - Pest: Treichlinger J., 1894

Hunyadi László [Nyomtatott kotta]: nyitány / Erkel Ferenc. - Pest:

Treichlinger J., 1861.

Balaton háborgása [Nyomtatott kotta]: eredeti nagy ábránd: 4. mű

 / szerzé [...] Mihály Ignác. - Pest: Treichlinger, 1864.

Konkoly-Thege Miklós

Csárdás [Nyomtatott kotta]: "kilenczet ütött az ora"; "Tele van a rosza [!] bokor virággal" ; Egri emlék / 1863 Kotta

A Balaton háborgása [Nyomtatott kotta: eredeti nagy ábránd: 4. mű

/ szerzé [...] Mihály Ignác. - Pest: Treichlinger, 1864.

Irén-csárdás [Nyomtatott kotta]: zongorára / szerzé Vidor Emil. -

Pesten: Treichlinger J., [18??].

Részlet a debreceni Hortobágy folyóirat közléséből:

Közhasznú és mulattató tartalmú hetilap 15. szám. Negyedik évfolyam, 1865.április 9.

Treichlinger József háza, Budapest VII. kerület, Klauzál tér 13. / Dob utca 45. (Fotó:mierzsebetvarosun.blog)

Bürgermeister Antal (1820-18?) kútmester, vízmű-vállalkozó, Pest, Gyöngyös és Hódmezővásárhely ivóvízhálózatának teljes és részleges kiépítője 1861-ben építtette össze a korábban két, az 1750-es évek elején épült lakóház főfalait, hogy így egy nagyobb alapterületű emeletes sarokházhoz juthasson. A terveket Incze György és Szumrák Pál jegyezte.

Nem tudni miért, de az építkezés közben a kútfúró felhagyott otthona felépítésével, és azt még 1861-ben eladta idősebb Treichlinger József (1807-1877) könyv- és zenemű-kereskedőnek, - akinek boltja a Váci utca 2. szám alatt működött, míg azt apja halála miatt, fia ifjabb Treichlinger József (1837-1902) kereskedő 1877-ben el nem adta a Rózsavölgyiéknek, - hogy azt Limburszky József terve alapján egy kétemeletes, klasszicista stílusú bérházzá fejleszthesse. Az 1862-ben átadott ingatlant a Szent István Királyhoz címezték az itt kialakított fogadó miatt.

Szintén Treichlinger-ház, Budapest VIII., Rákóczi út. 8/A-B. (Fotó:mierzsebetvarosunk.blog)

Két utcára néző – Budapest VII., Rákóczi út - Dohány utca 5/AB. – „átjáró-ház”, különlegesen nagyméretű historizáló homlokzatokkal. 1880/81-ben épült Hubert és Móry tervei alapján Treichlinger József könyv- és zenemű-kereskedő megrendelésére. A kivitelező/építő Schubert Ármin és Hikisch Lajos volt, az épület kőfaragásait Woletz Gábor, ill. Scalmanini és Társa, a szobrokat pedig Oppenheimer Ignác készítette. A telken korábban Geist Gáspár gyertyagyáros háza állt, amelyet 1875-ben örökölt meg a fia, Geist Gyula. Ennek megvásárlása és lebontása után épült fel ide a Treichlinger-ház.

A Grinzweil-ház, Budapest V. kerület, Hold utca 5. (Fotó: papageno.hu)

Az épületet 1854 és 1856 között építették fel Brein Ferenc terve és cége kivitelezésében Grinzweil (Grünzweil) Norbert (1823-1890) zenemű-kereskedő és felesége, Simon Teréz megbízásából. Grinzweil, az 1850-ben alapított, a XIX. század legnagyobb magyar udvari zenemű-kereskedésnek, a Rózsavölgyi Gyula (1822-1861) irányította „Rózsavölgyi és Társa” társalapítója, tőkéstársa volt.

Az építtető muzsika és szellemi orientációjára a földszinti falnyílások fölött elhelyezett hat darab zeneszerző portré (Haydn, Bach, Mozart, Beethoven, Händel, Vivaldi) utalt, amelyek a II. világháború utcai harcaiban sajnos elpusztultak. (A jelenleg látható szoborfejek feltehetően az 1964-es, Cseh Gábor által tervezett helyreállítás során előkerült Haydn portré másolatai.)

A Grinzweil-ház gyakori vendégei volt Richard Wagner, Liszt Ferenc és Erkel Ferenc világhírű zeneszerzők.

A Lajta-Rózsavölgyi-bérház, Budapest V. kerület, Szervita tér. (Fotó:elismondom.wordpress.com)

A Rózsavölgyi-házat Lajta Béla (1873-1920), a XX. század első felének egyik legkiemelkedőbb építésze tervezte.

A mai hatemeletes bérház helyén 1910-ig egy kétemeletes lakóház állt, amelyet először 1873-ban építtetett át Mihalek Ferenc vendéglős Jamniczky Lajos terve alapján. 1893-ban Jelfy Gyula kétemeletes fényképészeti műtermét is kialakították a padlástérben. A ház tulajdonosa ekkor már dr. Politzer Gusztáv (1868-1946) ügyvéd volt.

Miután Leitersdorfer Dávid szabómester 1896-ban elköltözött a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utcai Országos Kaszinó földszintjéről, ezt az eklektikus stílusú épületet vette meg, hogy ebben a bérházban alakíttassa ki a 60 főt dogoztató ruhaipari üzemét és ruhaboltját. Leitersdorfer Dávid bőrkereskedelemmel foglalkozó Lipót, szakíróként is ismeretes Henrik és Rudolf várospolitikusok, valamint Béla nevű építész végzettségű fiai 1908-ban vették fel a Lajta, archaikusabb írásmóddal a Lajtha vezetéknevet.

Lajta Henrik megrendelésére, bátyja Lajta Béla, XX. század első felének egyik legkiemelkedőbb építészének tervei szerint 1911-1912 között építtette fel a család a mai is látható ingatlant. A kivitelezést a Bloch Leó és Holitscher Róbert építőgyára végezte. A pirogránitból készült geometrikus virágmotívumokat a pécsi Zsolnay gyár készítette. A ház felavatásakor a gyermekek 1912-ben átvették apjuktól a szabóságot és ruhaüzletet is.

Az üzlet-, iroda- és lakófunkciókkal is ellátott épület aljában működött a Stern József, majd dr. Bányai Károly vezette Szervita Gyógyszertár, amelyet halála után dr. Nagy Béla patikus és neje vett át. Ők ekkor nemcsak Belvárosi Gyógyszertárrá keresztelték át tulajdonukat, hanem az országban elsőként homeopátiás részleget is kialakítottak a patikában, illetve 1933-ban új boltkapuzatot is építtettek a Haas és Somogyi Vasszerkezeti Gyár Rt.-vel.

Az üzlet szomszédja lett Rózsavölgyi Márk (1788-1848) hegedűművésznek, zeneszerzőnek, a „csárdás és a verbunkos atyjának" fia, Rózsavölgyi Gyula (1822-1861) és társa Grinzweil Norbert tőkéstárssal együtt 1850-ben alapított, a XIX. század legnagyobb magyar udvari zenemű-kereskedése, amelynek kialakítását, bútorait az ekkor Lajta irodájában működő Kozma Lajos tervezte. A bútorok kivitelezését Arnot Dezső végezte el.

1945-ben az utcai harcok során a homlokzat felső három emelete súlyosan megsérült, amelyet csak 1958-1960 között állítottak helyre. 1961. augusztus 23-án azonban akkora tűz ütött ki a zenemű-kereskedésben, hogy az összes eredeti belső kiképzés elpusztult. Az üzletek felújítása 1963-ig tartott.

Kozma Lajos: A Rózsavölgyi Zeneműbolt berendezése, 1912 (részlet) (Fotó:lajtaarchiv.hu)

A Debreceni Zenede „Zenepalota” (1894), Vár utca - Csapó utca sarok

komlósi Komlóssy Lajos, a Debreceni Zenede első igazgatója

A Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium- Kodály könyvtárának, kutatóterme Debrecen (részlet)

(Fotó: A Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium tulajdona)

---------------------

Az írás szerzője, Stébel Ildikó Kodály-díjas mestertanár, nyugalmazott könyvtárvezető, zenei könyvtáros, Debrecen.