SZVORÁK HATVAN

 

 

Szvorák Katalin: Magyarország, az én csendes szép hazám - YouTube (2:55)

(2013. november 4. Emlékezés Napja - Szent István Bazilika)

 

Most 60 éves. Nem ünnepelteti magát. Hozzá méltó módon mégis ajándékozni szeretne: méghozzá négy albummal örvendezteti meg ez év tavaszán-koranyarán hallgatóságát. Nem a reklám, nem a tender szülte ötletektől vezérelve, minden reklámot nélkülözve, hanem harmóniában lelki éghajlatával:újabb alkotásaival  daloló adósságtörlesztéseivel szeretne megjelenni, hogy életműve ne csak poszthumusz legendásodjon.

 

Zavarban lehetünk, ha köszönteni szeretnénk a most 60 éves Szvorák Katit, aki közismerten szerény, minden rivaldát kerülő énekes, aki mind a mai napig –  Kossuth-díjasként is – csöndben alkotó, tömegeket-mozgalmakat elkerülő művész. Az örökös takarásban kellett közénk elhoznia a fényt, hogy a kisközösségek visszatérő vendége lehessen, népmeseként terjedhessen szájról-szájra.  A saját ösvényét  járó, menedzser-nélküli  Szvorák Katalin  „aranyhangját” – Utassy József szerint –„ ezüst muzsika kíséri”, „Énekhangjától megszépülünk” – vallotta Tamási Lajos. „A dalaiban vándorló üzenet e tágabb hazában a vox humana küldetését vállaló mindenkori kisebbségek hitvallása”, Fittler Katalin szerint Szvorák Katalin zenei világa: „saját világ. Nem utánozható, nem is utánozandó. Éneklése maga a nemes egyszerűség, a méltóság hangja, ahol az énekelt dal iránti alázat szólal meg.” Minden megnyilvánulása az éneklés művészetén túl is emberi tartás. Palotai Erzsi szerint:„Benső fényforrás ő, a napsugár kishúga.” Már 1981-ben Rajeczky Benjamin szívből kívánja, hogy célja: „a népdaltudományban otthonos népdalművészet iskolát teremtsen, Kodály szíve vágya valósul meg benne." Hollós Máté zeneszerző szerint „... Ha ő énekel, nyugodtan forgatom a földgömböt. A kicsiny pont harmóniája hallik…". Kiss Ferenc Makovecz- és friss Martin György-díjas zenészt idézve: „… Szolgálat, hűség, hit, derű, minőség. Ez a néhány szó ragyog fel számomra a magyar nyelv 800.000-re becsült szókészletéből, ha Szvorák Katira gondolok. Szolgál, mert nap mint nap sugározza ránk az ének gyógyító erejét… Minden tette, tere, megnyilvánulása minőségi. Műsorai, lemezei, szakismerete, életmódja, lakása, főztje, gyermekei, kapcsolatai, öltözete, humora… – s be kell ismernem férfiasan –, még a férje is: egy ritka képességű kassai srác..." Csörsz Rumen István, a lantos irodalomtörténész többek közt az alábbiakat írta róla: „amiként kezdtem, végig az maradtam.” Pilinszky szavai Szvorák Katira is igazak. Ő nem alakult át: pontosan az maradt, aki volt. Évtizedek óta ugyanazt a mosolyt lehet látni az arcán, mint például most, ahogy az első sorban ül. Azóta képviseli ugyanazt az otthonosságot – ő nem elhiteti velünk, hanem meg tud győzni arról, hogy mindaz, amit csinál, a világ legtermészetesebb dolga. Szvorák Kati összes kiadványa és műsora átgondolt, megszerkesztett… az ő munkája mindig komoly, nem ritkán olyan összefüggésekre derít fényt, amire például a zenetudomány nem mindig vállalkozik… Valamit a népdal ideájából tud közvetíteni ezzel a mosolygással és hozzáállásának tisztaságával… Ő nem az áldozata annak, amit csinál, hanem szerencsés értelemben  családtaggá lett a munkája, és így egyúttal sokak családtagja. Egy eltéveszthetetlen hangszínnel, egyszerre líraian és drámaian.”

 

„Kányádi Sándor költői jegyzetet ír, amikor meghallgatja az Ispiláng-Ichspielein gyereklemezt: „a tisztások szélén harmatot őrizgető mogyoróbokor; a susogásuk is más és más, a vihart sem egyformán szokták megsínyleni, de jaj, ha egyet is kivágnak, kinyűnek-tépnek közülük, mert akkor még a föld, a talaj összetétele is megváltozik...". De a méltatók közt ott van Csoóri Sándor néhány sora is:  „Sötét égbolt alatt élünk, de aki verssel és énekkel közeledik felénk az világosságot akar és reményt az emberi szívekben." Dúdolós lemezéről egy főorvos is nyilatkozott figyelmet keltő módon: „nyugodtan mondhatjuk, hogy a lemeznek nemzetmentő jelentősége van." A dal vándora portrékönyv  számomra Szvorák Katalin lelkének tükre. – írja Batta György – A hatvanadik életév felé közeledve hatalmas életmű magaslik mögötte; olyan teljesítmény, mellyel már most a legnagyobb magyar teljesítmények sorát gazdagítja. Kati ötven országban énekelt már, miközben nem mondható el róla, hogy szerepléseit, „vándorlásait“ befolyásos szervezetek vagy személyiségek támogatásának  köszönheti. Lemezeit magánkiadásban jelenteti meg; azokat sem népszerűsítik reklámok. Afféle rendhagyó tankönyv lehetne: egy közülünk való, rendkívüli egyéniség csodálni való életpályája  ösztönözhetné  gyermekeinket, unokáinkat."

 

u.lz.

 

Szvorák Katalin új albumai kaphatók, megrendelhetők:http://lemezkucko.hu/szvorak_kati_tolgyfa_testv%C3%A9r_cd#anchor

http://lemezkucko.hu/szvor%C3%A1k_kati_hazagondol%C3%A1s_cd#anchor

 

Elsőként jelent meg 2018 tavaszán dupla albumként a Hazagondolás című kiadványa, mely palóc dalokat, meséket, mondákat és hiedelmeket tartalmaz. Egy régen vágyott adósságát törleszti Szvorák Katalin, hiszen Palócföld szülöttjeként eddigi tematikus kiadványai között soha nem szerepelt kizárólag szűkebb-tágabb szülőföldjének népi hagyománya, pedig egykoron még tizenéves füleki serdülőként első biciklis gyűjtőútja is a Medvesaljára vezetett. Különleges színfoltként egymást váltják és egymással karöltve hallatszanak majd a szerelmes dalok, a rabénekek, juhásznóták, balladák, dudanóták és a Mária-altatók után elhangzik az első lemez záródala is, a pásztói Esti dal. Mesés, búbos-kemencés, háromgenerációs kő-sár-vályog házuk egykori lakóinak világa elevenedik fel a régi mesevilág által. Szüleitől, nagyszüleitől örökölt illabiális ĺ-val, diftongusokkal és zárt ë-vel díszített nyelvezetet kelt életre kellő alázattal, melyet paraszt elődeitől kapott és azzal a szabad szárnyalással, melyet juhász felmenőitől örökölt. Valóban, a Szállj el, fecskemadár ismert palóc népdal szárnyal szóban, énekben és dallamban. A fecskemadár ugyan elszáll, de minden tavaszkor visszatér Palócországba, ahogyan Szvorák Katalin is vissza-visszatér gyökereihez.  Szvorák Katalin 35. önálló lemeze Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, író, a Nemzet Művésze ajánló gondolataival jelent meg:"... Kedves Szvorák Kati, kívánom, hogy nagyon sokáig harangozzanak, csengettyűzzenek még a torkodban a nekünk annyira fontos palóc dalok, juhász- és betyárnóták, népmesék. S hogy az a táj és erős lelkiség, amely annak idején mindkettőnket a művészetek világába indított, dalaidban, meséidben hódítsa meg nemcsak a magyar glóbuszt, de a nagyvilágot is."

 

A Tölgyfa-testvér címet viselő CD dalanyaga Varga Imre költő szlovák népköltészeti műfordításai alapján kerültek Szvorák Katalin Kossuth-díjas énekművész legújabb albumába. A lemez méltó megvalósítása Käfer István gondolatának : „Magyarokat és szlovákokat még a rokonságnál is szorosabb szimbiózis fűzte egybe. Nemzeti kultúráink régi rétegeiben a nem magyar  nyelvű anyag is a miénk és a magyar nyelvű anyag is az övék.”  Szvorák Katalin szinte minden kiválasztott népdalt egy-egy versszakban eredeti szlovák nyelven is  megszólaltat. A kíséret javát Csörsz Rumen István és Cserta Balázs, valamint egy leánykar kelti életre. A szlovák népköltészet a magyar népi kultúra szomszédságát képezik és örökös kölcsönhatásban éltek egymás mellett és egymással. Számos szlovák népdalnak vannak magyar rokonai, előzményei, megfelelői, dallampárhuzamai. A népdalok esetében kölcsönös hatást először Bartók ismerte fel, aki szerint a magyar népzene, tehát dallamvilágunk rengeteget köszönhet a szlovákságnak is. A török hódoltság ideje sok hasonló emléket, fájdalmat, hívott elő mindkét népben. A népköltészet, a népdal leghűbben tükrözi egy-egy nép lelkiségét. A szlovákság esetében is a szépséget, a szentség mellett a nyersességet, pajzánságot, de megmutatja a gyengédséget, hamvasságot, s az erőt is. A kiválasztott énekek nagy része a nem régen megjelent Tölgyfa-testvér című kötetből (ART-Danubius, 2016) valók, melyek kiegészülnek árvai, liptói népdalokkal, de elhangzik két nyelven például Bartók Négy szlovák népdal című művének forrása is. A Tölgyfa-testvér könyv megjelenéséig nem jelent meg magyarul olyan gyűjtemény, amely a szlovák népköltést a maga sokféleségében képviselte volna. Szvorák Katalin éneke most "dallamra kelti" Varga Imre kiváló műfordításait. Szvorák Katalin 36. önálló kiadványa Sebő Ferenc Kossuth-díjas, a Nemzet Művésze ajánlásával jelent meg:..."  A szlovák népköltészet dalai, balladái, gyermekdalai, népi imádságai, aratódalai és szerelmes énekei a magyar népi kultúra szomszédságát képezik és örökös kölcsönhatásban éltek egymás mellett és egymással. A múltat pedig „nem veszejthetjük el”, ahogyan egy szlovák muzsikus mondta, különösen nem, ha van rá esély, hogy abból a közös jövőnk is kibontakozhat."

 

 

A harmadik lemez, egy spontán összeállított alkotás Szvorák Katalin énekeiből. A Szvorák 60 dupla-album előzetes beharangozása a Művészetek völgyében bemutatásra kerülő (negyedik) legújabb variánsnak, ahol Szvorák Katalin három tucatnyi önálló albumának szűkített terces summázata hangzik el ezen  a koncerten. Az egykori felvételek fiatalos hévvel, mély zenei intuícióval támadnak fel két kiváló és kreatív muzsikus, Cserta Balázs fúvós hangszereivel és Szabó Dániel cimbalom játékával. Az egyes gondolati egységek tematikus tételekként kelnek életre és minden emberi rezdülésre-életérzésre rácsendülnek. A koncertről élő felvétel készül,hogy "élővé" varázsolhassuk a 60 éves énekest, Szvorák Katalint.

 

1958-ban Losoncon született, 5 évig volt pinci kisleány, 15 évig Füleken nevelkedett,  80-ban egyetlen külhoni magyarként a Népművészet Ifjú Mestere lett, 81-ben megnyeri a Röpülj pávát, 2 évtizedig félállású magánénekes a Honvéd Együttesben, több tucat díj, elismerés birtokosa, ő Pinc falu egyetlen díszpolgára, az első komoly elismerése a  Liszt-díj 2000-ben érkezett, a kuriózumnak számító Alternatív Kossuth-díj 2010-ben. 2013-ban „váratlan ajándékként” Kossuth-díjat kap. 1996-tól a szentendrei Vujicsics Zeneiskola népdaltanára volt 20 évig. 2010-2011-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzenei Tanszékének vendégtanáraként nevelt-oktatott... 2017-ben mesterkurzust tartott a Zeneakadémián.Magyarországon elsőként jelentette meg 8 albumon a Kárpát-medence népeinek közös dallamkincsét- eredeti nyelveken. Övé az első gyermekeknek szóló népdalokat tartalmazó lemez és az első egyházi népénekek albuma. Lemezt készített agyvérzéses betegek gyógyítására, megjelentetett egyházi népénekes trilógiát, egy másik tematikus albumán a Teremtést dicséri történelmi egyházak énekeiben, Kudlik Julival két „szeretettel” lemezt készített... 40 év alatt 45 országban koncertezett, csupán 1 hónapig volt menedzsere.(…majd Emőke elment szülni).