A. GERGELY
ANDRÁS*
Az emlékezet hullámhosszán: klezmer-roma harmóniák
Szakcsi Lakatos Béla, Kathy
Horváth Lajos, Fekete László, Klenyán Csaba és Babits Antal
Mint
saját bűvkörben is folyamatos szövegtermelő egyed, aligha tagadhatom,
hogy folyamatos háttérzene bűvöletében működtetem textuális
darálómat. Ez pedig nem a nyugis unalmat, hanem a folytonos inspirációt
készteti frissen maradni, kreatívvá érlelődni. Az állandósult
Bach-zongorafüggöny, Pachelbel-szőttes, Stravinszky-transz, kenyai vagy
ghánai dobháló, indiai vagy pakisztáni ének-óriások akusztikai tere, Uzgin Üver
vagy Garbarek, Rajid Taha vagy pireuszi rembetika… – persze mind-mind valamifajta
„életpótlék” is, kintlét a bentlétben,
hangfal-burok a sorra-sor reflexivitásban…
A
szöveg s a hang partnersége, vagy lehetséges harmóniái nemcsak választékos
pillanat komponensei lehetnek, mondjuk mint a
szakrális zenében, népzenében, operában, blues-műfajokban s tovább…, hanem
éppenséggel a komponált emlékezet tónusai is. Ez a kimunkált összhang,
akusztikai közösségiség sugárzik elő abból a DVD-ből, amelyen (a volt
győri zsinagógában, ma Egyetemi Hangversenyteremben) a Holokauszt 70.
évfordulóján (2014-ben) együtt muzsikáltak eltérő vallási-etnikai
háttérrel élő, de a hangok egyetemességében összhangot meglelő
muzsikusok, hogy az emlékezés fontosságára, a megbékélés vagy megértés
univerzális egyensúlyára hívják föl a figyelmet. Az Új Dimenzió Műhely
tagjai (Szakcsi Lakatos Béla, Kathy Horváth Lajos, Babits Antal, Klenyán Csaba
és rendszeres vendégként Fekete László) ebben a hét kompozícióban minden
gyűlölet és kirekesztés helyetti harmóniák, ráhangolódások, verziók és variációk
kíméletes egyenletességében a méltó megemlékezés kap alaphangsúlyt.[1]
De maga a kompozíció-sor, Zsoltárral
és a Szól a kakas dallamával
keretezve (Fekete László jeles főkántor előadásában), a Hiszek tónusában megfogalmazott
hitvallással, az Epilógus lassú
fohászkodás- és meditáció-hangoltságú dallam-íveivel
a muzsikusok lassú bekapcsolódása közepette (Klenyán mesés hang-elbeszélése
mellett Kathy Horváth kísérő tiszteletével és Babits mélységes
alaptónusával) ténylegesen is az emlékezés roma és zsidó összhangzatát adja,
amire már Szakcsi tónusai a töredék-emlékek és drámai ellenpontok meditatív
kihívásával építhetnek emlékfalat. Falat hangokból és a sorsviselt emlékezet megidézéséből,
melynek esélye mindig a végzetes nihillel azonos… – de épp ilyenkor, a
megtépett múlt megnevezésével, megidézésével egybehangzóan a kortárs
életesélyek új perspektíváinak felelősségére is emlékeztet. Kathy
szólószáma Hozsanna címen álcázza
korunk egyik legördögibb hegedűsének nemes fenségét – a Roma Holokauszt
totális drámája valóban úgy szakad elő húrjai közül, mintha nemcsak üdvözlés,
de üdvözülés és is lakna hangszere „lelkében”.
A
DVD-koncertfelvételen a kihívó, lassú „tétel” (Sirató) inkább talán emlékező menet révén megszólaló futamok
és kölcsönhangzások drámaiságával megviselt. A fájdalom és tűrés
akusztikai kihívásai nem csupán „zsidós” vagy „cigányos” hangeffektusok
dramaturgiai elemeiből, a siratáson és emlékállításon részt vevők
kollektív élményéből állnak, hanem a mély tónusú „vonulás” mintegy a
felelősség és kötelezettség hangsúlyaival él: a lelassult „menet” a szám közepétől
a be-beszóló hangszerek kontrasztjával az egyénenként is, s együttesen még
súlyosabban kötelező részvét/részvétel kötelezettségére emlékeztet.
Szakcsi véghangjai a drámai romantikájú Jiddis
mama variációi című szólószámba vezetnek át, ahol lesújtó meglepetésként
hat, mily képtelen tágasságú is a hangok
jelentéstára, milyen elsodró tehetségű muzsikus tisztelgése ül ezen a
lemezen, s mennyire interaktív intenzitású a roma és zsidó hangvilágok
találkozása ott, ahol az emlékek is közösek, életutak is párhuzamosak. Klenyán
Csaba második nagy mutatkozása itt, a szám végén ugyanezt a meditatívan,
elmerengően felelősségteljes tónushatást erősíti, Babits
basszusklarinétja zord kellemességgel viszi tovább a szám variációiban
rejlő improvizatív mondanivalókat, Kathy visszafogottsága pedig a
szakadozott mondanivaló-foszlányok emlékeztető kíméletlenségével
tudatosítja a mindannyiunkban szükségszerűen
feltoluló felelősség-érzetet. A szám finom, tónusos „áttűnése” a Szól a kakas már magyar-zsidó népzeneiségébe, a hangszerek egyenkénti emlékeztető
futamai is ennek a sorsszerűen tagadhatatlan örökség-egységnek invokációi.
S
ha mindez az egykori győr-újvárosi felújított
zsinagógában szólal meg, hetven évvel a Soá után, akkor az etnikai-vallási-történeti
új dimenziók élettényei között a megbékélés és megértés esélye talán tényleg
nem reménytelen. Hála Babits Antal kivitelező-produceri érzékének, e DVD
nem főáramú piaci termék-sorsra ítélt, hanem tanító és élménytartalmaival
az emlékezés gesztusai közé bevonuló, korszakos örökség részévé váló sorsüzenet
is… Hasonló opusza született 1956 elégiájaként,[2]
vagy fogalmazódik meg a minimál zenétől a tibeti
szertartás-zenéig Dénes Zsuzsanna operaénekessel, máskor ifj. Kurtág György,
Oláh Kálmán részvételével további rögtönzött produkciók és nemzetközi
koncert-körutak révén, s nem utolsósorban Szabados György emlékével koronázva.
Az Új Dimenzió számos akusztikai színtéren valóban új dimenziókat nyit, s talán
már csak a hangok és akusztikai impressziók dolga betölteni ezeket…
* A. Gergely
András (1952. december 5.)
könyvtáros-pedagógus, szociológus, kulturális antropológus, a politikatudomány
kandidátusa, MTA doktora. MTA PTI tudományos főmunkatárs, több egyetem
óraadó oktatója (ELTE, PTE, SZTE). Érdeklődési területei: politikai
antropológia, szimbolikus politikai elemzések az etnikai, térhasználati,
interkulturális mezőkben; városantropológia; kisebbségkutatások, európai
integráció, regionalizmus. Tanulmányai, végzettségei: könyvtáros-pedagógus
(1980), szociológus (1983-87), kulturális antropológus (1991-92, 1998-), a
politikatudomány kandidátusa (1995-). PhD és CSc
fokozatát is az MTA bocsátotta ki (1995), mindkettőt politikatudományok
területén szerezte. Munkássága Kutatási és oktatási területei Politikai
antropológia, szimbolikus politikai elemzések az etnikai, térhasználati,
interkulturális mezőkben; városantropológia; kisebbségkutatások,
regionalizmus, politikai viselkedés. Jelenlegi kutatásainak tudományága
politikatudományok, valamint néprajz és kulturális antropológia etnoregionális kutatások és szociálpolitika.
[2] Elégia 1956, részletek Szabados György
weboldalán: http://györgy-szabados.com/the-world-of-georgy/compositions/bartok-szellemeben-in-the-spirit-of-bartok/;
vagy a Contra–Punkt projektben, http://www.perifericrecords.com/eng/catalogue.php?cont=artist&artist_id=842;
az együttes alapító és szellemiségét fenntartó Babits Antallal készül interjú: