2018

 

Kevesen tudják, hogy Beethoven a Kreutzer-szonátát az ünnepelt mulatt hegedűvirtuóz, George Bridgetower számára komponálta, neki ajánlotta és vele együtt mutatta be a bécsi közönségnek 1803-ban. Az eredeti partitúra első oldalán a Sonata mulattica cím szerepel a Bridgetowernek írt kedves, baráti szavak kíséretében. Később az impulzív zeneszerző megharagudott Bridgetowerre egy italozás közben elhangzott könnyelmű megjegyzése miatt, az ajánlást visszavonta, és a helyébe a neves francia hegedűművészt, Rodolphe Kreutzert választotta, aki egyébként soha nem játszotta el a remekművet. Kreutzer neve fennmaradt, Bridgetower neve feledésbe merült. Az ő hiteles történetét eleveníti fel pompás színekkel ez a fejlődésregény.

 

George Bridgetower 1789 elején hegedűvirtuóz-csodagyermekként érkezik Párizsba kiváló fellépésű, sok nyelvet beszélő, fekete bőrű apjával, Frederick de Augustus-szal, aki a nagyobb hatás kedvéért abesszin hercegnek adja ki magát. Ausztriából jönnek az Esterházy herceg udvarából, ahol Frederick de Augustus Esterházy Miklós komornyikjaként és tolmácsaként szolgált. Kivételes tehetségű kisfiát Haydn tanította a kismartoni kastélyban, és az apja – Mozart apjának példáját szem előtt tartva – világhírt és sok-sok pénzt ígérő fellépéseket szervez számára.

 

A sikeres hangversenyek nyomán bekerülnek a párizsi szalonokba és a felvilágosodás pezsgő szellemi életébe, de hamarosan kitör a forradalom, és nekik Londonba kell menekülniük. Ott majd a walesi herceg veszi pártfogásába George-ot, Frederick de Augustus pedig csatlakozik a néger rabszolgaság eltörléséért küzdő mozgalomhoz…

 

Emberközelben találkozunk a kor számos ismert közéleti személyiségével, tudósával, zeneművészével ebben a regényben. A magyar olvasó számára külön érdekesség, hogy George Bridgetower életét meghatározó alakként megjelenik benne Angelo Soliman, Péterfy Gergely A kitömött barbár című nagysikerű regényének címszereplője.

 

Emmanuel DONGALA

(1941) kongói, francia nyelvű regényíró. A brazzaville-i egyetemen tanított, első regényét 1973-ban adták ki Párizsban, ez magyarul is megjelent (Kezünkben puska, zsebünkben költemény, Európa Könyvkiadó, 1981). Hazáját a kilencvenes évek végén dúló polgárháború idején kellett elhagynia, azóta felváltva az Egyesült Államokban és Franciaországban él. Csoportkép a nagy folyó partján c. könyvét 2010-ben a legjobb francia regénynek választotta a legolvasottabb francia irodalmi folyóirat, a Lire. 2017-ben jelent meg A Bridgetower-szonáta, amely 2018-ban megkapta a Montesquieu-díjat.

 

RÉSZLET A KÖNYVBŐL:

Frederick de Augustus gondolatban újból végigjárta tekintetével az impozáns koncerttermet a padjaival, páholyaival, zsöllyéivel, és amit korábban nem vett észre, most szinte kiszúrta a szemét: mindenki előtt nyitva állt ez a terem, a helyek elosztása nem a születési hierarchia alapján, hanem a jegyekért fizetett összeg nagysága szerint történt; olyan hely volt ez, ahol az arisztokrácia összetalálkozik a módos polgársággal, ahol súrolják egymást a felső körökhöz tartozó dámák és a sikeres színésznők, énekesnők, és ahol névtelenek is helyhez jutnak – úgy tűnt, mintha a korábbi társadalmi sorompókat már felemelte volna a pénz hatalma.

A véleménynyilvánítás szabadsága, az egyéniség és a szellemesség felértékelődése, a társadalmi diverzitás – mindez új volt Frederick de Augustus számára. Mint minden elnyomott, azt tudta, mit jelent az, hogy valaki nem szabad, de azt nem, hogy mi a szabadság. Nem-szabadnak lenni fizikai dolog volt, amit önmagán érzékelt az ember, ennek a hiánya lehetett a szabadság. A szabadság egyedül a megszabadulás volt a szolgaságban tartó béklyóktól: a rabszolga-kereskedő hajók fedélközén raboskodó négerek lábára nehezedő, súlyos vasláncoktól, az ültetvényen robotolók testét marcangoló ostoroktól, a rabszolgatartó kegyetlenkedésétől. Erről a szabadságról álmodott a nagyapja a Barbados felé tartó hajó fenekére láncolva... De az a fajta szabadság, amelyet itt fedezett fel Frederick de Augustus, teljesen más volt: ezt a szabadságot csak olyan emberek fundálhatták ki, akik már szabadok. Ez a szabadság elméleti volt, de mégis reális, jóval túlment azon, amiről a szolgaságban szenvedők álmodtak, de őket is magába foglalta. Ott lebegett Párizs levegőjében, és Frederick de Augustus a karosszékében azt forgatta a fejében, hogy ez a szabadság talán már még nagyobb változások előjele.

 

(Fordította: Pataki Pál)

 

Ajánlott fogyasztói ár: 3450 Ft

 Megrendelem a Bookline-on