ELHUNYT DÉKÁNY ENDRE
ZENESZERZŐ, KARNAGY, ZENEPEDAGÓGUS
(1945-2018)
I
DÉKÁNY ENDRE
SZAKMAI
ÖNÉLETRAJZ
Családi
háttér:
1945.
október 14-én születtem Budapesten.
Édesanyám,
Dékányné Félix Magdolna énekmester volt, Rómában (CONSERVATORIO DI MUSICA SANTA
CECILIA) tanult a klasszikus olasz énekiskola, a „bel canto”
virágzásának idejében. Édesapám, Dékány Kálmán énekes-színész volt, a
Fővárosi Operettszínház vezető tenorja, majd a Magyar Rádió irodalmi
osztályának rendezője.
Tanulmányok:
Édesanyám
már egészen kiskoromban elkezdte zenei nevelésemet. 1956-tól a Magyar Rádió
Gyermekkórusának tagja voltam, és a Gyermekkórus zeneiskolájában tanultam
zongorázni. 1960-ban felvettek a Konzervatóriumba (ma „Bartók Béla
Zeneművészeti Szakközépiskola) zeneszerzés szakra.
1965-ben
tavaszán kiküldött műveim alapján felvettek Bernbe, a „Konservatorium
für Musik” zeneszerzés
szakára, de nem kaptam útlevelet.
Még
ebben az évben, 1965-ben felvettek a Liszt Ferenc Zeneművészeti
Főiskola Karvezetés szakára. 1970-ben jeles minősítésű
művész-tanári diplomát kaptam.
Bár
soha nem volt indíttatásom, hogy énekes, vagy énektanár legyek, de a színházi
és operai munkám miatt fontosnak tartottam, hogy az emberi hanggal kapcsolatos
kérdésekben jártas legyek. Édesanyámtól, mint bármely más magánnövendék, öt
éven át énekelni tanultam.
Munkahelyek:
1967-től, még, mint
főiskolai hallgató, külön tanszékvezetői engedéllyel kezdtem dolgozni
a Budapesti Nemzeti Színházban korrepetitor-karmesterként. Első bemutatóm
Madách Imre „Mózes” című drámája volt, Sinkovits Imrével a
főszerepben. 496-szor vezényeltem ezt az előadást. 1970-től a Nemzeti Színházbeli munkám
mellett rendszeresen dolgoztam a Várkonyi Zoltán által igazgatott Vígszínházban
is, mint zenei vezető.
1975-ben meghívtak a Szegedi
Nemzeti Színházba karigazgató-karmesternek. Vezényeltem musicalt, operettet,
operát. Szegedi tartózkodásom alatt elláttam a Szegedi Szabadtéri Játékok
karigazgatói feladatait is.
1978-ban meghívtak a Liszt Ferenc
Zeneművészeti Egyetem Debreceni Tagozatára utazótanárnak, ezért az aktív
színházi munkát feladtam. Tanítottam vezénylést, zeneelméletet és kamarazenét.
1979-ben Békés András
rendező, főiskolai tanár felkért, hogy a Színművészeti Egyetemen
osztályának a zenés mesterség tárgyat tanítsam. Ezt a munkát azonban egy év
után, a Zeneművészetin megnövekedett feladataim miatt fel kellett adjam.
1984-ben pedagógiai munkám
elismeréseként megkaptam a „Kiváló Munkáért” miniszteri kitüntetést.
1990-ben megkaptam az egyetemi
docensi tudományos fokozatot. Még ebben az évben édesapám súlyos betegsége
miatt vissza kellett jönnöm Budapestre. Az éppen akkor alakuló Szent István
Király Zeneművészeti Szakiskola hívott meg. Zeneszerzést, zenetörténetet
és zeneelméletet tanítottam. Első zeneszerzés növendékem ma a Bécsi
Zeneművészeti Főiskola tanára.
Egyéb
pedagógiai és ismeretterjesztői tevékenység:
1982-ben elhunyt édesanyám, és én
vettem át, illetve folytattam énekmesteri, hangképző munkáját. Egyik
növendékem, Iván Ildikó nyerte a világ első koloratúr énekversenyét
Stuttgartban, 1988-ban. Ma a Vienna Konservatorium Budapest tanára. A hangképzést, a helyes
artikulációt nem tartom műfajfüggőnek, ezért növendékeim között
prózai színészek, jazz és popénekesek is vannak. Növendékem volt Mécs Károly, Igó Éva, Szemes Mari, Pécsi Ildikó, jelenleg is tanítom
Tóth Augusztát, a Nemzeti Színház művésznőjét. A jazz és pop
területéről a „Csillag születik” verseny első győztese, Tabáni
István, a nemzetközi pályát befutott Wolf Kati szintén a növendékem.
1995-ben a Bartók Év „24 óra
Bartók” rendezvénysorozatában felkértek egy előadásra „A
kékszakállú herceg vára” című opera színpadi és zenei dramaturgiájáról. 1997-ben
a Műszaki Kiadó felkérésére részt vettem egy zenetörténeti tankönyv
pályázaton, melyet az opera születéséről írt tanulmányommal meg is
nyertem. Sajnos, anyagi okok miatt, a tankönyv nem jött létre.
A Debrecenben töltött éveim alatt
rendszeresen előadást tartottam az Egyetem szervezésében a XX. század
zeneszerzőinek műveiről, alkotói módszeréről, zenei
dramaturgiájáról. Zenepedagógus Szakszervezet nyaranta továbbképzést szervezett
az alap és középfokon tanító kollégák részére. Ezeken, mint meghívott
előadó a zeneelemzés és zenedramaturgia szekciót vezettem. 2008 novembere
és 2009 júniusa között tíz előadást tartottam a ZENESZÍNHÁZBAN (V. Zrínyi
u. 5.) az emberi hangról, kommunikációról, az egészséges és szép
éneklésről.
Zeneszerzés:
Zeneszerzői munkám 1969-ben
kezdődött, elsősorban színházi, rádiós és TV-film kísérőzenéket
(nagyjából ötvenet) komponáltam. Néhány fontosabb:
·
1973.
Vörösmarty Mihály „Csongor és Tünde” – Díszelőadás a Miskolci Nemzeti
Színház alapításának 150. évfordulóján.
·
1975.
Csibészopera – musical (Steinbeck „Tortilla Flat” című
regényének adaptációja, szöveg Versényi László). A
darabbal első díjat nyertünk Bécsben egy pályázaton. Az innsbrucki
bemutatót azonban az osztrákok lemondták, mert nem kaptam útlevelet a próbák
idejére. A darabot végül 1981-ben a Debreceni Csokonai Színház mutatta be.
·
1976.
Beszterce ostroma – háromrészes TV játék.
·
1983.
Pierre Boulle „Nagyúri mesterség” – TV film Kern
András rendezésében. Ezért a munkámért 1984-ben a Veszprémi Filmfesztiválon
zeneszerzői nívódíjat kaptam.
Különleges
feladatok:
1970-ben készült Liszt Ferenc
életéről egy magyar-szovjet koprodukciós film, a főszerepben
Sinkovits Imrével (rendező: Keleti Márton). Engem kért fel Sinkovits Imre,
akivel a Nemzeti Színházban, több darabban is együtt dolgoztam, hogy tanítsam
be a hiteles „zongorista mozdulatokat”, illetve a forgatásokon „vezényeljem le”
a szinkron kedvéért a Cziffra György által játszott darabokat.
1996-ban a „Sztracsatella”
című filmben Kern András (a film rendezője is ő volt) kért fel,
hogy az általa játszott karmester mozdulatait tanítsam be, illetve a forgatáson
segítsem. A felhangzó Beethoven hegedűverseny felvételét is én dirigáltam.
Most, hogy betöltöttem a
hetvenedik évemet, úgy érzem, eljött az ideje, hogy mindazt, amit az emberi
hangról, a beszédről, artikulációról, a dallamosságról, a kommunikációról,
az előadó művészetről, az emberi lélekről és a pedagógiáról
megtanultam, amire az élet megtanított összefoglaljam, leírjam. Így született
meg 2017 decemberében „A dráma, a muzsika a beszéd és
az igazi Bel Canto” című könyvem.
II.
Az igazi BEL
CANTO (1:07)
Dékány Endre
ajánlja könyvét
A könyv
az alábbi
email címen rendelhető
meg:
Megvásárolható:
Kodály Zoltán
Zeneműbolt, Antikvárium
és Hangszerbolt (Budapest, Múzeum krt. 21, 1053)
Rózsavölgyi Zeneműbolt
(Budapest, Szervita tér 5,
1052)
Lemezkuckó (Budapest, Király u. 67, 1077)
Vince könyvesbolt, MÜPA (Budapest, Komor
Marcell u. 1, 1095)
III.
FILMEK Dékány
EndréRŐL
KULTURÁLIS KÖRKÉP: Muzsikus Ének: Dékány Endre
zenetanárt ünnepelték növendékei (2016.03.21.) (29:12)
Lerch István 50.
Szimfónia (35:53)
01. Introduction
02. Angyallány - Gyere és szeress - Gyertyák
03. Walzer
04. Álmodik az állatkert
05. A hercegnő és a kobold
06. Jég dupla whiskyvel
7. Nézz az ég felé
08. Jégszív
09. Tűzvarázsló
10. Várj míg fel kel majd a nap
Játszik: Lerch istván
- Steinway zongora Concert Symphony
orchestra
Vezényel -
Dékány Endre