Papp Márta zenetörténész-TANÁR-SZERKESZTŐ
SZAKMAI életútja
(1948-2018)
Papp Márta (Dr. Horváth Jenő
egyetemi magántanár felvétele)
1963–1969: a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola hegedű tanszakán tanult Szabó Ernő zeneszerzés tanszakán Szabó Emil és Keuler Jenő tanítványaként.
1969–1974: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetudományi tanszékét végezte el, tanárai Szabolcsi Bence, Ujfalussy József, Kroó György, Somfai László és Kurtág György.
Zenetudományi szakterülete az orosz zene, e tárgykörben több könyvet és számos tanulmányt publikált.
1972-től a Magyar Rádió Zenei Főosztályának szerkesztője, 1996–2011 a Magyar Rádió Bartók adója Zenei Ismeretterjesztő Szerkesztőségének vezetője, zenetörténeti ismeretterjesztő és zenei publicisztikai műsorok készítője. Fontosabb műsoraiból: Egy zenemű, több előadás; Liszt Ferenc nyomában; sorozatok M. Muszorgszkij, Rimszkij-Korszakov és A. Borogyin művészetéről;
Papp Márta (Dr. Horváth Jenő egyetemi magántanár felvétele)
1982-től óraadó tanár a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán/Egyetemen: a zenetudományi tanszéken orosz zenét tanít, a művészdoktor-képzőben (DLA) interpretáció-analízist; 2003–2013 az Egyetem DLA Doktori Tanácsának tagja.
Állami díjai:
1999 – Szabolcsi Bence-díj, zenetudományi kutatómunkájáért.
2008 – a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje.
Rádiós kitüntetései:
1981 – nívódíj a „Muszorgszkij művészete” és az „Emlékek, nyilatkozatok; Bartók Béláról” sorozatért;
1986 – nívódíj a „Liszt nyomában Európában” sorozatért;
1994 – nívódíj a „Bach kantátái” sorozatért;
2001 – Lajtha László-díj, magas szintű zenei ismeretterjesztő munkájáért;
2003 – nívódíj a zenei ismeretterjesztés területén végzett tudományos igényességgel megvalósított műsoraiért;
2009 – „Az év rádiósa” díj az „Egy zenemű – több előadás” sorozatért.
Társadalmi tisztségei:
1992-től a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Zenei Tagozatának vezetőségi tagja;
1993–97 a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság titkára, 1997-től vezetőségi tagja;
1995-től a Pro Musicologia Hungarica közcélú alapítvány képviselője és kuratóriumi elnöke;
1995–99 a Magyar Zenei Tanács vezetőségi tagja;
1998–2000 a Nemzeti Kulturális Alap Zenei Kollégiumának vezetője.
Könyvei:
Budapest: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, 1981
(a rádiós sorozat könyv-verziója)
Összeállította és ford. Bojti János és Papp Márta,
Budapest: Kávé Kiadó 1997
Budapest: Akkord Kiadó 2001
Budapest: Editio Musica, 2015
Rózsavölgyi és Társa 2018.
Nagyobb tanulmányai:
„Bartók hegedűrapszódiái és a román népi hegedűs játékmód hatása Bartók műveire”, Magyar Zene 1973/3, 299–308. Románul in Béla Bartók. Şi muzica românească, szerk. Francisc László, Bukarest: Editura Muzicală, 1975, 31–42.
„Gondolatok Verdiről, halála 75. évfordulóján”, Muzsika, 1976. január, 1–4.
„Muszorgszkij Hovanscsinája – Gondolatok a mű debreceni előadása után”, Muzsika, 1977. június, 6–12.
„Giuseppe Verdi: Don Carlos”, in Szemelvények a zenehallgatáshoz, szerk. Kovács Sándor, Budapest: Tankönyvkiadó, 1978, 134–145.
„Benjamin Britten: Peter Grimes”, in Miért szép századunk operája?, szerk. Várnai Péter, Budapest: Gondolat, 1979, 337–364.
„Liszt és Muszorgszkij kapcsolatának valódi és hamis dokumentumai”, Muzsika, 1983. október, 3–10. Angolul: „Liszt and Musorgsky. The genuine and false documents of the relationship between the two composer”, Studia Musicologica Academiae Scientiarium Hungaricae 29, 1987, 267–284.
„Az ismeretlenség homályát kedvelő zeneszerző vagyok” – 150 éve született Alekszandr Borogyin, Muzsika, 1983. november, 3–11.
„Egy felfedezett operatöredék: Muszorgszkij Szalambója”, Muzsika, 1984. november, 3–8.
„Moszkvai archívumok Liszt-dokumentumai”, Magyar Zene, 1986/1, 29–38.
„Hogyan játsszuk a Borisz Godunovot? – Muszorgszkij operájának két változatáról”, Muzsika, 1987. április, 3–11. Angolul: „How should Boris Godunov be performed?”, Hungarian Music Quarterly, 1989/3–4, 2–10.
„The Reconstruction of Musorgsky’s Fragmentary Salammbô”, The Hungarian Quarterly, 1989. ősz, 209–215.
„A Borisz Godunov ősbemutatójának sajtóvisszhangja. Szellemi irányzatok az 1870-es évek Oroszországában”, Magyar Zene, 1990/1, 66–75.
„Muszorgszkij: Borisz Godunov”, in 55 híres opera, Budapest: Móra Kiadó 1993, 242–249.
„A megoldás nélküli rejtély. Rimszkij-Korszakov és Semaha cárnője”, in Zenetudományi Tanulmányok Kroó György tiszteletére, szerk. Papp Márta, Budapest: Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság, 1996, 166–180.
„Remembering Richter – Márta Papp in Conversation with Bruno Monsaingeon”, The Hungarian Quarterly, 1998. ősz, 57–67.
Tanulmányok Borogyin, Csajkovszkij, Glinka, Muszorgszkij, Rimszkij-Korszakov operáiról, németül in Opera. Komponisten – Werke – Interpreten, szerk. Batta András, Köln: Könemann, 1999.
„Orosz kerékvágás… Glinka Scherzójától Borogyin Közép-Ázsiájáig”, Magyar Zene, 1999/2, 143–152.
„Borisz Godunov – Jegyzetek Muszorgszkij operájáról”, Operaélet, 1999/III, 2–8.
„Eredeti Boriszok – Muszorgszkij operájának felvételeiről”, Muzsika, 2000. augusztus, 7–17.
„Szabolcsi Bence a Rádióban. A tudós, a tanár és a művész”, in Zenetudományi Dolgozatok 2000, szerk. Sz. Farkas Márta, Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 183–194.
„A csüggedés és keserűség dalai. Kurtág György kórusciklusáról” I–II, Muzsika, 2001. február, 5–10, 2001. március, 26–30. Angolul átdolgozott változat: „Composer at the Border of Europe. György Kurtág and His Russian Choruses, Journal of the Asian Music Research Institute 22, Seoul National University 2000, 163–173. Magyarul átdolgozott változat: „Kurtág György Orosz kórusai, Holmi, 2006. június, 732–740.
„A Verdi-operák
formavilágáról” I–II, Muzsika, 2001.
november, 19–23, 2001. december, 19–21.
„Saul a négyzeten. Muszorgszkij saját átdolgozásairól – egy korai dal ürügyén”, Magyar Zene, 2002 /2, 163–174.
„Csajkovszkij: Pikk Dáma” – operai műsorfüzet, 2003. május, 1–18.
„Muszorgszkij és a Kelet. Egzotikum és modalitás”, Magyar Zene, 2003/2, 127–140.
„Umerenno or Andantino molto”, in Essays in Honor of László Somfai on His 70th Birthday, Toronto-Oxford-Lanham, Maryland: The Scarecrow Press 2005, 274–267. Magyarul: „Umerenno avagy Andantino molto. Muszorgszkij tempójelzéseiről”, Magyar Zene, 2004/3–4, 351–366.
„Orosz népdal – dal – románc”, Magyar Zene, 2006/I, 3–30.
„Слышатся думы. Muszorgszkij hangzó gondolatai”, Magyar Zene, 2008/2, 155–166.
„Kurtág György: Dalok Anna Ahmatova verseire, op. 41. Beszélgetések az új műről”, Holmi, 2010. március, 261–273.
„Muszorgszkij elfeledett dalai”, Magyar Zene, 2013/1, 25–35.
„Alekszandr Szkrjabin – szubjektív portré egy különös zeneszerzőről, halálának centenáriumán”, Muzsika, 2015. augusztus, 7–15.
„Kurtág és Ahmatova”, Muzsika, 2016. február, 19–27.
„Egy Stravinsky-mű újrafelfedezése”, Muzsika, 2017. március, 2–6.
„A Háztűznéző esete. Muszorgszkij operatöredékének két verziója”, Magyar Zene, 2016/3, 241-259.
„Az «ormótlan orosz torzó», avagy létezik-e autentikus verziója Borogyin Igor hercegének?”, Magyar Zene 2017/4, 432-440.