Búcsúzunk Both Ágnes zongoratanárnőtől

(1964 – 2018)

 


Both Ágnes

 

I.

Szeretett, kedves volt  tanítványomtól, Both Ágnes tanárnőtől búcsúzom ezzel a zenével, szavak helyett.

 

Benjamin Britten: LACHRYMAE – KÖNNYEK,  1951  

(Közreműködik: Erdélyi Csaba – Ábrahám Mariann)

http://abrahammariann.hu/tracks2/Britten_Track1.mp3

 

 

II.

 

2018. május 9-én kaptuk a szomorú és megdöbbentő hírt, hogy kedves kolléganőnk, Both Ágnes, a gyerekek által nagyon szeretett Ági néni elhunyt.

 

Április végéig még tanított, lelkesen készült a „Tavaszi Hangok” zongora tanszaki hangversenyünkre. A sors azonban másképp fűzte számára a szálakat, és ezt a rendezvényünket már sajnos nélküle, Rá emlékezve tudtuk csak megtartani.

 

Both Ágnes tanárnő 1985-ben kapta meg kitüntetéses zongoratanári diplomáját. Olyan kiváló művésztanárok és zenepedagógusok keze alatt csiszolhatta tudását, mint Hambalkó Edit, Ábrahám Mariann és Teőke Mariann. Kisebb kitérők után a híres budapesti Marczibányi téri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zenei AMI-hoz került zongoratanárnak, korrepetitornak.

 

1998 óta volt megbecsült tanára iskolánknak, a Szombathelyi Bartók Béla Zeneiskola AMI-nak. Rendszeresen készített fel növendékeket különböző továbbképzésekre illetve zenei táborok zongora kurzusaira. A zene gyógyító és fejlesztő hatásában bízva problémás gyerekek tanításával is foglalkozott (pl.: látássérült gyerekek tanításával). Osztályhangversenyeit sziporkázó ötleteinek megvalósítása jellemezte. A zongorázás mellett ritmus-taps játékok, éneklés, a növendékek saját műveinek bemutatása, jelmezek, sőt prózai, színészi alakítások is tarkították ezeket a koncerteket.

 

Carl Hause - Galopp két zongorára (3:03)

Bak Orsolya, Both Ágnes, Horváth Annamária, Kardos Éva (Szombathely, 2016)

 

Hosszú éveken át volt zongorakísérője országos és regionális cselló- és hegedűversenyek díjazott növendékeinek. Az utóbbi pár évben zongoratanárként is számos rendkívül kimagasló eredmény fűződött nevéhez.

 

Március végén még részt vett a tatabányai négykezes fesztiválon. A maga szelíd, finom, mosolygós lényével bíztatta kicsi leányait, hogy nagyon sok szép darabot fognak még tanulni együtt a nyeremény kottából. Bár törékeny teste egyre fogyott, mégsem gondoltuk volna, hogy ilyen nagy a baj. Halálhíre mélységes szomorúsággal és döbbenettel tölt el mindannyiunkat.

 

Egy végtelenül tiszta lelkű, a zeneoktatást a legkifinomultabb igényességgel, magas színvonalon művelő kolléganőnk hagyott el bennünket, akire Eckhardt Gábor a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zongoratanára és egyben tanszakunk mentora így emlékezik: Ágit »Járdányis« kora óta ismerem. Ha találkoztam vele, mindig megerősített abban, hogy a legmagasabb szakmai és emberi elkötelezettséggel áll a zenepedagógiához. Azon kiválasztottak közé tartozott, aki számára a zene és annak üzenete, lényege mindig felismerhető volt. Azért küzdött saját, illetve növendékei játékán keresztül, hogy ez a szándék minél tisztábban megjelenhessen. Mindezt tette a maga végtelen - talán már túlzott - szerénységével, alázatával.”

 

Mi szegényebbek lettünk, de vigasztalódunk azzal, hogy Ági éteri lénye az ő álomvilágába szállt. Abba a világba, amiben földi életében is olyannyira hitt.

 

Távozta nagy veszteség iskolánknak, a zongora tanszaknak.

Emlékét mindig megőrizzük!

 

A Szombathelyi Bartók Béla Zeneiskola AMI tantestülete