MAGYAR
ÖRÖKSÉG DÍJAS LETT A SZÉLKIÁLTÓ EGYÜTTES
(MTA Díszterme, 2018. IX. 29.)
A Szélkiáltó Együttes
A Szélkiáltó Együttes (Tagok: Lakner Tamás, Fenyvesi
Béla, Keresztény
Béla Rozs
Tamás) köszöntője a Magyar Örökség Díj átadó
ünnepségen:
„Most érkeztünk” című népköltés, dr.
Lakner Tamás feldolgozásában
Fenyvesi Béla-Bertók László: Boldogság-dal
Böszörményi
Gergely lemezkiadó, zenei producer, a Magyar Örökség és Európa Egyesület elnöke
hirdette ki az első ajánlást: A beérkezett állampolgári javaslatok közül
2018. harmadik díjátadása alkalmából a 2019. IX. 29-én elsőként átadandó
díjat a Szélkiáltó Együttesnek ajánlotta a Bizottság.
Felkérte
dr. Hoppál Péter karnagyot, egyetemi adjunktust, az
Országgyűlés Kulturális Bizottságának alelnökét a rövidített méltatás
ismertetésére:
Dr. Hoppál
Péter laudációja:
SZÉLKIÁLTÓ LAUDÁCIÓ
A pécsi Szélkiáltó
Együttes Magyarország egyik leghosszabb ideje működő, megzenésített
verseket alkotó- és előadó együttese. Klasszikus zenei
műveltségű és végzettségű tagjai mindnyájan szerzői is a
repertoárjukon hallható dalaiknak. Műfaji sokszínűségük a klasszikus
kamarazenei hangzástól a népzene, világzene, könnyűzene és jazz világáig
terjed.
A Szélkiáltó történetének
kezdetétől, 1974-től a Sebő- és a Kaláka Együttes mellett
küldetésének tekinti a minőségi kultúra terjesztését a klasszikus és
kortárs költészet zenei köntösbe öltöztetésén keresztül. Repertoárjukon a
világirodalmi verstermés mellett hangsúlyosan jelen van a magyar költészet
kincsestára. Kiemelt vállalásuk a pécsi illetőségű költők
népszerűsítése. Számos Janus Pannonius, Weöres Sándor, Csorba
Győző, Pákolitz István vers, ahogy a kortárs
Bertók László költeményei is szerepelnek műsorukon. Pécsiségük másik
fontos iránytűje a versfeldolgozások műfaji eszköztárában gyakorta
felbukkanó délszláv zenei hatás, mint a történelmi Baranya szomszéd népek
hatása alatt formálódott, különleges zenei színe.
Koncertjeiken a dalaikat
velük éneklő „törzsközönség” mellett lebilincselik az újonnan őket
meghallgató alkalmi közönséget is, a családok minden generációja megszólítva
érzi magát. Különösen fontosnak tartják a gyermekek aktivizálását, koncertjeik
többségét e korosztálynak szentelik. Fellépéseik a művekhez fűzött
bevezetők, összekötők, magyarázatok irodalom- és
művészetpedagógiai elemei révén a koncertélmény mellett egyfajta rendhagyó
irodalmi önképzőkörként is hatnak. Dr. Kokas Klára zenepszichológussal
vallják: „Aki lehajol a gyerekekhez, görbén marad. Aki közéjük telepszik, a
szemükbe nézhet.”
A Szélkiáltót leginkább a
televízióból, lemezeikről, az internetről, teltházas
koncertekről ismeri a nagyközönség. Első átütő sikerüket,
országos ismertségüket a Magyar Televízió kulturális tehetségkutató
műsora, a „Ki mit tud?” 1983-as kategória győzelmével szerezték.
Akkoriban a szakmai zsűri ilyen nyilatkozatokkal méltatta produkcióikat:
„Úgy érzem, hogy a
Szélkiáltóék az utóbbi évtizedben egy újfajta versmegzenésítési módot találtak
ki, és nagyon bíztató úton haladnak. Megfelelő művészi alázattal
viszik közel a verset az olvasóhoz. A zenét úgy használják, mint ahogy annak
idején a reneszánszban, hogy a gondolatnak és az érzelmeknek a szolgája legyen…”
– mondotta Petrovics Emil. Szinetár Miklós pedig így
nyilatkozott róluk: „A Szélkiáltó engem
elvarázsolt a művészet egyik fegyverével, a jó értelemben vett
bizonytalansággal. Weöres Sándor versének, a Szerenádnak előadása – ahogy
ezt ők megcsinálták – az a varázsa, ami csak a legnagyobbak sajátja, hogy
egyszerre nevettet és szomorít el…”
Már a nyolcvanas
évektől több alkalommal televíziós sorozatokat készítettek dalaikból.
Magyarország minőségi kulturális fesztiváljainak visszatérő vendégei.
Így minden évben találkozhatunk velük Kapolcson, a Zempléni Fesztiválon, az
Ördögkatlanon, az ormánsági Bőközben vagy a
Kaláka Fesztiválon is. Fontos vállalásuk, hogy színházi zenei produkciókban is
előadó- és alkotótárs szerepet vállalnak. Így működtek közre
évtizedes távlatban a pécsi Bóbita Bábszínház, a Budapesti Bábszínház, a Pécsi
Nemzeti Színház és a Pécsi Harmadik Színház produkcióiban.
Bár repertoárjuk
túlnyomórészt magyar nyelvű, Európa számos országában léptek fel, mint
ahogy nagy sikereket arattak Dél-Amerikában és Kínában is. Külföldi sikereik
záloga a magyar nyelv ritmikai-prozódiai adottságainak professzionális
kihasználása, valamint az ehhez kiválóan illeszkedő, magas színvonalú
vokális megszólalás, illetve a téma hangulatát briliáns módon visszaadó, változatos
hangszerelés és hangulat.
Az eddigi 400
feldolgozott vers és 3000 fellépésük mennyiségi értéke egyúttal kérlelhetetlen
minőségi igényességgel párosul. Koncertjeik a legkisebb falvak iskoláitól
a nagyobb települések kultúrházain, művelődési központjain át a
legrangosabb koncerttermekig szólaltak meg az elmúlt négy és fél évtizedben.
Diszkográfiájuk 16 önálló nagylemezt,
műsoros kazettát és CD lemezt számlál, 13 további gyűjteményes
hanghordozón adták ki dalaikat. Eddig kapott díjaik: Csokonai-díj, Kígyós
Sándor-díj, Pécs – Pro Communitate-díj.
A Szélkiáltó Együttes
jelenlegi formációja három főt számlál. Prof. Dr. Lakner Tamás karnagy, a
PTE Művészeti Kar dékánja az együttes alapító tagja, zeneszerzője és
hangszerelője, Fenyvesi Béla civilben tanár, népművelő, Rozs
Tamás pedig szabadúszó színházi zenész-zenei rendező.
Negyedik állandó tagjuk, a mérnökként dolgozott Keresztény Béla harminc évnyi közös munka után 2014-ben elment a minden
élők útján. Mint ahogy immár szintén a mennyei karokkal énekel az együttes
másik korábbi emblematikus tagja, Lajdi Tamás is.
További Szélkiáltó tagok voltak még Takaró Mihály, Néma Frigyes, Németh
Ernő és Horváth József is.
A Szélkiáltó Együttes négy és fél
évtizedes, a magyar verséneklő művészet terén nyújtott kimagasló,
mintaadó munkássága méltán érdemelte ki a Magyar Örökség Díjat.
Dr. Hoppál Péter
A
Szélkiáltó Együttes nevét attól a naptól kezdve az Aranykönyv őrzi.
A
díjat dr. Lakner Tamás zenepedagógus, egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem
Művészeti Karának dékánja, a Szélkiáltó Együttes alapító tagja, továbbá Fenyvesi
Béla informatikus, zenész, tanár és Rozs Tamás zenész, zeneszerző,
mesteroktató vette át Böszörményi Gergelytől:
Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika.
Szöveg: Szabados Julianna.
Megjelenik: Krónika Videómagazin.