Szvorák
Katalin Európai Polgár díjat kapott*
Szvorák Katalin
Európai
Polgár Díjat kapott Szvorák Katalin Kossuth- és Liszt-díjas énekművész
2018. szeptember 21-én a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében.
Az
Európai Parlament rangos díját Szájer József európai parlamenti képviselő
adta át. Szájer József köszöntőjében így aposztrofálta Szvorák Katalin
munkásságát: „dal, gyógyítás, szeretet”. A közönség is egyetértett a
gondolattal, hiszen a helyszínen a művész meghatóan szép dalcsokrot
nyújtott át Közép-Európa népdalaiból. „Csak őszintén szólhat a dal” –
mondta el az ünnepségen Szvorák Katalin énekművész, aki mindig
őszinte hittel, kifogyhatatlan energiával élteti magyar népzenekincsünket,
hirdeti hazánk szeretetét. Szájer József a művészt igazi európai polgárnak
nevezte, mivel európaiként tiszteli nemzetét, büszke rá, hogy része egy
közösségnek, tartozik valahová, polgárként pedig egész nemzetének közösségét és
múltját magában hordozza a népdal által.
Szájer József, Szvorák Katalin és Kudlik Júlia a
díjátadó ünnepségen
Szörényi
Levente Kossuth-díjas zeneszerző Szvorák Katalinnak írt szakmai méltatását Kudlik Júlia, a
Magyar Televízió Örökös Tagja olvasta fel.
Szörényi Levente
Szvorák
Katalin méltatása az Európai Polgár díjhoz
Szvorák Katalin énekesi
pályáját, egész életművét méltatni számomra örömteli feladat, hiszen
első lemezfelvételének, a Dalvándorlás címűnek immáron 32 éve zenei
rendezője voltam. Emlékszem, éppen a Tavaszi szél mezőségi
változatánál egy kevés „hamiskodás” miatt mennyiszer rugaszkodtunk neki a
felvételnek, de a végén jókedvemben még dobgépeltem is az egyik számban.
Egyébként régóta és örömmel osztom meg a múltban érlelődött
stúdiótapasztalataimat az általam nagyra becsült népzenei előadókkal, hogy
a felvétel szóljon is, ne csak hallatsszék.
Úgy
gondolom, Kati teljes életútja nem egy szokványos siker sztori. Nekem is volt
szerencsém megismerni azt a kitörölhetetlen gyermekkori színteret pár éve,
amikor is Katival és Kudlik Julival közös március 15-i ünnepséget tartottunk
Füleken és Losoncon, ahol én lehettem az ünnepi szónok. Ez volt ifjúkorának
ringató bölcsője, bár az egykori Csehszlovákia akkortájt kissé árnyékosabb
oldala volt kontinensünknek, de, feltételezem, ebből keveset érzett
akkoriban a később megismert, mérhetetlen szabadságvággyal, egyéni
természetességgel és alázattal rendelkező Szvorák Kati. Többször említette
nekem, a mai napig leginkább a kis közösségek, lokálpatrióták éneklő
vendége. Tehát énekesi gyalogútja a Losonc melletti Pincen
kezdődött, nem véletlen, hogy ő lett később a falu első
díszpolgára. Tudomásom szerint ebben a 300 lelkes faluban töltötte óvoda
nélküli, réteken-mezőkön futkározó életének első öt meghatározó évét.
Közös kirándulásaink alkalmával büszkén emlegette Füleket is, melynek szintén
díszpolgára. Itt a remek magyar iskola volt szerinte a mértékadó: sportolt,
rajzolt, nyolc évig hegedült, néptáncolt, nyerte meg két ízben a szlovákiai
magyarok népdalversenyét és Kovács Kati-dalokat is énekelt ötórai teákon,
táncdalfesztiválokon. Talán nincsenek véletlenek, mert az én 50. születésnapi
ünnepségemen Katit éppen Kovács Kati mellé ültették. Nemrégen említette, hogy
Nógrád megye Madách-díjjal tüntette ki és a megye harmadik Kossuth-díjasaként
tartják számon, de Pest megye is magáénak érzi. Ezért lehet Pest megye
díszpolgára is.
Innen
már szinte csak egy ugrás Brüsszel, illetve a mostani rendkívül
megtisztelő díj.
A
70-es évek végén átkerül Magyarországra, ahol – mint gyakorta szomorúan
emlegette –, Eötvös kollégistaként a szlovákiai, vidéki palóc leány olykor
cseh, máskor szlovák, sőt csehszlovák diákként szenvedett. 1981-ben
megnyerte a Röpülj páva tehetségkutató versenyt és országos ismertségre tett
szert, majd a Honvéd Együttesben énekelt, s közben, mint később megtudtam,
az István, a király királydombi előadásain még táncolt is.
De
nemcsak a dal vándorolt, hanem Kati is. Mint olvastam, több mint 3 700
koncertje volt 3 kontinens 45 országában és megjelent 38 önálló tematikus
nagylemeze. Közben húsz éven át tanított a szentendrei zeneiskolában.
Tömören
felsorolni is nehéz példa nélküli pályafutását. Tudomásom szerint
Magyarországon elsőként jelentette meg Kiss Ferenccel nyolc albumon a
Kárpát-medence népeinek közös dallamkincsét – eredeti nyelveken. Ő készíti
az első gyermekeknek szóló népdalokat tartalmazó lemezt és az első
egyházi népénekes albumot. Kiadványt jelentetett meg agyvérzéses betegek
gyógyítására. Egy másik tematikus albumán a Teremtést dicséri történelmi
egyházak énekeiben. Kudlik Júliával a szeretet hangja szól két közös lemezükön.
Széles spektrumú megközelítései alapján jut el a palóc mikrovilág népdalaitól,
néptáncaitól a teljes Kárpát-medencét minden népével együtt felölelő új
zenei hazáig, ugyanakkor egyházi műsoraiban hitet tesz az ökumené oltárán
is. Műfaji nyitottsága szinte páratlan, hiszen boldogan barangol az
autentikus népdaltól a megzenésített versekig, az egyházi énekektől a rock-oratóriumokig,
a régi zenétől a táncdalig.
Kati
útját végigkísérve első lemezétől, a Dalvándorlástól a
közeljövőben megjelenő Dalüzenetig, számomra elsődleges
mondanivalót közölnek. Ma is vallom, mint ezt a régizene-népzene párhuzamait
bemutató Áthallások című lemezének ajánlójában megírtam, hogy a vele való
együttműködés során nem csupán a tisztán csilingelő énekhanggal, de
annak forrásával, egy pózoktól mentes emberi jellemmel is találkozhattam. Ez az
idők során semmit sem kopott, éppen ellenkezőleg.
És
következzen néhány magánéleti vonatkozás, ami nem függetleníthető el egy
elhivatott ember életútjától:
Gyakorta
meglátogatott a Holdvilágárokban, ahol muzeológus férjével együtt immáron közel
két évtizede végzünk régészeti feltárásokat, az elénk táruló múlt
„összefüggéseit” kutatva. Itt kétszer lepett meg születésnapomon
a Szentendrén vásárolt „szélpörgős” gólyával. Mindkét alkalommal eredményesen.
Először megszületett Szellő unokám, majd a kis Villő.
(„boszorkányok
pedig nincsenek!”-?!)
Nyitottságát,
érdeklődését bizonyítja, hogy férjével együtt elkísért az Azori-szigetek
vulkanikus világába, két görög utamra, ahol Santorini,
majd Mykonos régészeti rejtélyei tárultak föl
számunkra. Az biztos, hogy szerencsés csillagzat
alatt született, ezért is tartott velünk egyik alkalommal, még a hajnal
beköszönte előtt Santorini elhagyatott partjára,
hogy megcsodálhassunk, és megörökíthessünk egy kivételes bolygóállást.
Később
együtt kerestük a jazzig-jászokat a kelet-iráni Yazd
városában, és nem tudom nem megemlíteni a sok éves készülődés eredményét:
egy közönséges zacskóban hozhattam haza a tűzimádó Zoroaszter-hívők
szentélyéből származó hamut, amely már majd itthon dúsítja az Értelem
Tüzét.
Egyébként
néhány éve Mykonos szigetén, miután egy kedélyes
fekete pincérnő feltálalta az octopusokat és a
különböző tengeri herkentyűket, néhány pohár remek retsina bor kortyolgatása közben felvetettem egy közös
lemez ötletét. Külön öröm volt számomra a pár éve elkészült „Keresem a szót”
című album, melyen újragondolt régi dalaim hallhatók népi hangszerek
kíséretével. Ezeket – mint Kati mesélte – még határon túli tinédzserként lelkesen
danolászta takarítás közben, nem is sejtve, hogy majd 50 év múltán velem együtt
énekelheti őket ismét. Az album zenéje beszélgetős esték formájában
is életre kelt. Három azonos jegyben született ember, Kudlik Juli, Szvorák Kati
és jómagam idézi fel a felvétel és az együttműködés részleteit.
Az
is sorsszerű, hogy később, nem messze az én pilisszántói otthonomtól,
két hegyvonulatnyira tőlem, Pilisszentlászlón megtalálta és felépítette
családi otthonát, ahol én is többször vendégeskedtem és ehettem feledhetetlen
bablevesét. Köszönve a szeretetteljes vendéglátást egy alkalommal a
következő sorokat írtam patinás vendégkönyvükbe: „Emberléptékű
házban, „emberléptékű” emberek között a mai világban… Kell ennél több?”.
Szvorák Katalin
a következő gondolatokkal köszönte meg a díjat:
„Mindig
nehezen éltem meg az ünnepi pillanatokat. Most is zavarban vagyok, nem
könnyű megszólalnom, ezért is írtam le kusza gondolataimat. Lelki
alkatomtól távol áll az ünneplés, ha én vagyok benne a főszereplő. A
dalolás más, mert ott közvetítő szerep jut számomra és a színpad is
védelmez. Ezt háromévesen még nem így láttam, nem véletlenül szedtek le
pityeregve a pinci kultúrház avatásának színpadáról.
A
sok rám szegezett pillantás megzavart, ahogy most is. El szerettem volna bújni
a világ szeme elől, úgy éreztem, az éneklés annyira személyes és
bensőséges dolog, hogy ez csak rám tartozik. A mai napig inkább
rejtőzködő lélek vagyok, a Teremtő mégis megáldott az éneklés
ajándékával, hogy rátaláljak a számomra járható útra. Tudjuk, hogy mindig a
saját hangunk a leghitelesebb interpretálónk, amivel nem hazudhatunk, hiszen
csak őszintén szólhat a dal, mely évszázadokon keresztül ontotta
dédanyáink, nagyanyáink bölcsességét. Nekem mindig a dal üzenete volt a fontos,
s nem a saját személyem.
Hollós Máté zeneszerző és Szvorák Katalin
Köszönöm,
hogy most együtt örülhetünk. Nehéz lenne hiánytalanul felsorolni
mindazokat, akik lényemet elfogadták, erősítették hitemet,
önbizalmamat, így dalolva elindulhattam egy göröngyös ösvényen, hogy
bejárhassam szinte az egész világot. A családom segítő és megtartó erejét,
szeretetét most nem részletezném, viszont nevesítenék néhány kedves embert.
Egykoron tizenévesként a fülekpüspöki Palóc
Táncegyüttesben táncolva Taki, azaz Takács András, Bandi
bá’ bizalma küldött fel a színpadra népdalt énekelni. Itt éreztem rá igazán a
népzene varázserejére. Az anyaországba átkerülve Kiss Ferenc volt, aki
kiválasztott engem, a budapesti vízfejben helyét kereső palóc lányt,
hegedűt nyomott a kezembe és velük dalolhattam az első táncháztalálkozón, 1981-ben, a szlovák dallamra
énekelt „Ne menj a munkába, ne dolgozz hiába” kezdetű nótát. Ő lett,
aki elvezetett a Dalvándorlástól a Dalüzenetig. A másik „zenei atyám” Hollós
Máté, aki a Hungaroton igazgatójaként nagy szeretettel és elfogadással gondozta
a többnyelvű „közép-európás” lemezsorozatomat, tudva, hogy ez nem lesz
sikertörténet. Végezetül kiemelten köszönöm Szájer Józsefnek a felém
áramló figyelmét, melyet évtizedek óta érzek. Önzetlen segítsége nélkül nem
születhetett volna meg négy egyházi énekeket tartalmazó lemezem. Neki
köszönhető, hogy „reprezentációs” költségeit kultúratámogatásra is
költötte, s így dicsérhettem a teremtést és megszentelhettem a napot.
Gondoskodása még az Óperencián túlról, az Ober Ensen túlról is számomra a kiegyezést követő
békehangot, a biztos jövőképet jelenti, amikor is a nagyszülők –
Zweig szerint – már az unokák stafírungjára gyűjtöttek.
Szvorák Katalin és Kathy-Horváth
Lajos hegedűművész-zeneszerző
A
mostani díj elgondolkoztat az európaiságomról, hovatartozásomról. Hogyan
juthattam el, én a juhász és paraszt ivadék a 300 lelkes palóc Pincről Füleken át Brüsszelig, az „Értől az
Óceánig”. Életem során olykor voltam rossz időben rossz helyen, viszont
most érzem, hogy itt jó helyen vagyok, csak éppen az európai meteorológia nem
kedvező. Szebb időjárásban az európai kultúra virágzott, most a
„szépséges Europé” hervad és elrablása
zajlik. A nemzeti identitásomat
megerősítette a kisebbségi sors, amely az idők folyamán többletté
bővült, hiszen csodás érzés, amikor a közép-európai népek közös dallamait
énekelve megszületik az az összhang, harmónia, ami a szavak szintjén nem mindig
érhető tetten. Úgy érzem, a mi erőnk a közép-európaiságban rejlik,
hiszen „Dunának, Oltnak egy a hangja”. Ezt próbáltam
nemcsak a többnyelvű dalaimmal, de a különböző felekezetek énekeivel
is üzenni. A megbékélés szerintem nem lehet illúziókergetés.
Jobb
széljárást és szebb időket remélve, köszönöm mindnyájuk figyelmét!
Szvorák Kati YouTube
felvételeiből:
Szvorák Katalin:
Magyarország, az én csendes szép hazám – YouTube (2:55)
2013. november 4.
Emlékezés Napja - Szent István Bazilika
Felvidéki
népdalok - Előadja: Szvorák Katalin – YouTube (6:24)
Fúj, süvölt a Mátra szele...
Felvidéki népdalok Szvorák Katalin népdalénekes
előadásában. Elhangzott az MMA Irodalmi Tagozatának rendezvényén, a
Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költőt, a Nemzet Művészét 80.
születésnapján köszöntő ünnepségen 2015. november 12-én a
Műcsarnokban.
Iglice
szívem_1 - Szvorák Katalin, 1989 – YouTube (21:52)
Állatos énekek 01. Volt nekem egy kecském 02.
Házasodik a tücsök 03. A macskának négy a lába Játékdalok 04. Erdőjáróznak
a lányok 05. Iglice, szívem, iglice 06. Csillag Boris Lakodalmasok 07. Piros
pünkösdrózsa 08. Patkóéknál, Patason
09. Vékony cérna, köménymag 10. Széles az én kedvem ma Névcsúfolók 11. S a te
fejed 12. Ádám, kutya ül a hátán Táncdallamok 13. Uccu, dárom
14. Télen nagyon hideg van 15. Szélről legeljetek 16. Cinege, cinege 17. Hopp, Juliska Moldvai párosítók 18. Tamás Gyurka
ideki 19. Megvirágzott a diófa
Sárga rózsa (Szvorák
Katalin & Szörényi Levente &Tárkány
Művek) (5:10)
Szvorák Katalin - Mária, Mária
Tengernek csillaga – YouTube (3:55)
Szvorák Katalin és az Odessa
Klezmer Band: Bölcsődal (3:38)
Odessa Klezmer
Band- Izsák száraz fája (Isaac's Dry Tree)
A YouTube számára engedélyezte:
WM Music
Distribution (a következő lemezkiadó nevében: Etnofon Records)