FELAVATTÁK LENDVAY KAMILLÓ EMLÉKTÁBLÁJÁT
egykori lakóépületénél, a Budapest XIII.
kerületi Szent István park 23. számú házon
Egykori lakóépületénél, a Szent István park 23. számú házon 2018. október
30.-án az önkormányzat, a képviselő-testület, a magyar zenei élet számos
vezető személyisége, valamint családtagjai, tisztelői és a kerületi
lakosság reprezentánsai jelenlétében felavatták a Kossuth díjas, háromszoros
Erkel Ferenc-díjas kiváló és érdemes művész, a XIII. Kerület
Díszpolgára, Lendvay Kamilló emléktábláját.
Dr. Lendvay Judit, Lendvay Kamilló leánya és dr. Tóth József XIII.
kerületi polgármester (Millisits Beáta felvétele)
Az
ünnepi eseményen először dr. Tóth
József polgármester idézte fel a gazdag életművet hátrahagyott
karnagy, zeneszerző és előadóművész pályafutásának legfontosabb
állomásait. A polgármester avató beszédét követően Madarász Iván Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a
Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület elnöke, a Liszt Ferenc
Zeneművészeti Egyetem professzora, a közeli barátok és pályatársak nevében
méltatta Lendvay Kamilló művészetét, melyet alább felidézünk:
Madarász Iván
Egy város nem csak az épületek
összessége. Egy ház nem csak tégla, kő, malter. Tudjuk, tapasztaljuk, hogy
az ember, aki ott jár, ott lélegzik, ott éli mindennapjait, megmarad a kövekben
is. Az élettelen anyag magán viseli az ember lenyomatát. Tekintete, keze nyoma,
érintése megmarad a falakban, ez az a légkör, miliő, egyedi atmoszféra,
ami minden épületnek, háznak egyediséget, utánozhatatlan arculatot ad. A
kövekbe beleivódott, s ránk sugárzó emberi aura akkor különösen erős, ha
olyan markáns egyéniség, dinamikus karakter hagyta itt a nyomát, mint Lendvay
Kamilló. Ez a ház, amely csak egy a lipótvárosi polgári házak közül,
összetéveszthetetlenül és végérvényesen Lendvay Kamilló személyiségét hordozza.
Lendvay Kamilló
(Nagygyörgy Sándor portréja, 1970 körül)
Egy zeneszerző
temperamentuma, egyénisége néha csak sok áttétellel, közvetetten épül be a
művébe, az utókor számára nehezen megfejthetően olvasható, hallható
ki zenéjének hangjaiból. Az utókor, a késői évszázadok zenehallgatója
például Bach, vagy Mozart egyéniséget, ha egy menüett meghallgatásának élményéből
akarná elképzelni, rekonstruálni, az bizony nagyot tévedne. A zenéből
érzékelhető ember nagyon más, mint amit a zenetudomány a kortársak
elbeszélései alapján megrajzol Bachról, Mozartról. Lendvay esetében ez nincs
így. Az ő markáns, vitális lénye, aktivitása minden művéből,
műveinek minden motívumából, harmóniai fordulatainak
karakterességéből annak is egyértelműen feltárul, aki személyesen nem
találkozott vele. Életerőtől duzzadó ember, életerővel teli műveket
hagyott ránk. A megélt élet és életmű szervessége. Kifogyhatatlannak
látszó energiái kapcsolják össze leírt hangjegyeit, kompozícióinak formai
elemeit. Ez az energia megkerülhetetlen hatással bír a Lendvay művek
hallgatóira és talán ez az egyik biztosíték arra, hogy Lendvay szerzői ouvre-je az európai zene történetébe beleszervülve
a koncertéletnek is stabil része lesz, s aki majd a késői korokban
kíváncsi lesz a 20. század második fele, a harmadik évezred elejének zenéjére,
az bizonyosan Lendvai kompozíciókat is fog hallgatni.
A mai idők zeneszerzője
sokkal nehezebb helyzetben van, mint évszázadokkal korábbi elődei. Régen
adott volt egy közös zenei nyelv, a zenei megszólalás egyetlen nyelve, amely
minden társadalmi réteg, minden zenélési alkalom közös nyelvi lehetősége
volt. A templomban, vagy a kocsmában minőségében bár különböző, de
azonos zenei nyelvű muzsika szólt, amelynek szavai, idiómái minden zenében
„alul és felül” azonosak voltak. Ez egy kényelmes helyzet
zeneszerzőnek, hallgatónak. Hatalmas előnye, hogy mindenki értette a
megszólaló muzsikát: volt zenei köznyelv. A mai komponista első feladata,
mielőtt egy hangjegyet is leírna, hogy zenei nyelvet választ. Két
szélsőség között kell ösvényt találnia: vagy zenei világát, szerzői gondolkodását
tükröző nyelven szólal meg, amely azonban csak szűk zenehallgatói
réteg számára befogadható: vagy szélesebb publikumra apellálva többeket megszólítva,
egyéniségéből, belülről fakadó zenei hajlamaiból enged. Weöres Sándor
így vall erről a dilemmáról: „úgy írtam, ahogy nekem jól esett”, vagy
másutt, „hogy ne hódoljak az ezt-azt kívánó kordivat előtt”. Lendvay
Kamilló egész életében szerzői bátorsággal haladt végig a maga által
kialakított útján, következetesen „lendvayul”
beszélt, olyan, egyedül rá jellemző stílusban, amely mégis nagyon sok
zeneszerető szívéhez-füléhez eljutott. Egyfajta stílusegységbe befoglalta
egész életművét. Ez a nyelvi következetesség azért is imponáló, mert Lendvay mint gyakorló muzsikus százféle zenei nyelvet
birtokolt: bármilyen stílusban improvizált, vagy akár jazzt játszott.
Muzsikus vére a zene minden területén
megnyilatkozott, a komponálás mellett dirigált, zongorázott, tanított.
Zongoraversenyének koncertjein gyakran saját maga ült a hangszerhez a pódiumon.
Hihetetlenül gazdag az életműve, nem csak mennyiségileg, hanem műfaji
sokféleségében. Szinte nincs olyan műfaj, amelyben jelentős
művei ne születtek volna. Oratóriumok, kantáták, szimfonikus és
versenyművek mellett az előadóművészek számára is vonzó szóló- és
kamaraművek, dalok hosszú sora jelzi ezt. És nem utoljára drámai
művei. Füst Milán úgy mondja, hogy drámai tehetség egy évszázadban, ha egy
akad. Hozzáteszi, magáról szólva: ,,ez én voltam".
Lendvay Kamilló is az volt. Operái: A bűvös szék, és A
tisztességtudó utcalány nemzetközi sikere is bizonyítja ezt.
(Millisits Beáta felvételei)
Ez a tábla itt a házfalon nem az
elhunyt szerzőnek, inkább élő zenéjének állít emléket. S nem is
emléket, hanem arra ösztökél (Kamilló temperamentumával szólva), hogy „ne is
állj meg, hanem siess haza zenét hallgatni, sőt talán pont Lendvayt”. Mert
sok-sok műve van és mind szép és nagyszerű.
Madarász
Iván
A Forrás:
Felavatták Lendvay Kamilló emléktábláját
- Budapest13
Függelék:
KAMILLO
LENDVAY - REQUIEM – YouTube (17:08)
Requiem:
I. Requiem; II. Kyrie
Magyar Rádió Szimfónikus Zenekar és Kórus
Album:
A mennyei város, Requiem
A YouTube számára engedélyezte:
Hungaroton
Kamilló Lendvay - Concertino for
Piano, Winds and Harp – YouTube (10:55)
Concertino for Piano, Winds
and Harp
I.Allegretto
II. Adagio catabile III. Allegro furioso
CCM Wind Symphony Rodney Winther, Conductor Mark Tollefsen, Piano
March
9, 2010 Corbett Auditorium
Cincinnati, Ohio
Lendvay
Kamilló: Fúvós Szimfónia Fúvószenekarra- IV. Riói karnevál ... (7:22)
A 2007-2008-ban keletkezett Fúvós-szimfónia négy tételes: I. Invokáció a
múzsákhoz - II. Napfelkelte a Copacabanán - III. Az Iguazú vízesés - IV.
Riói karnevál.
Ősbemutató: 2010. április 16. Szeged, Szegedi Tudományegyetem
Zeneművészeti Karának Koncert Fúvós-zenekara, vez.: Csikota József.