FEHÉRLÓFIA
— ZENEORSZÁGBAN
A Filharmónia Magyarország nagyszerű szegedi sorozata a Bon-bon–, vagy Csokimatiné, melynek igazán remek karácsonyi ajándékaként — Népmese mai hangon címmel —az egyik legértékesebb magyar népmesét, a Fehérlófiát kapták a legkisebb koncertlátogatók, s persze a velük tartó felnőttek, a Szegedi Nemzeti Színház Kisszínházában, mesés zenejáték képében. Az eredeti mese is számos jelentést hordoz, a magyar őstörténet fontos alapmotívumaitól kezdve a furfangos és minden felett győzedelmes fiún keresztül, árulásról, igazságról; Tarr Ferenc pedig a mese minden értékét megtartva dolgozta át szellemesen korszerűvé. Igazán nagyszabású produkcióvá azonban Dobszay–Meskó Ilona által vált a közismert történet; Ilona univerzális zeneművész: kimagaslóan tehetséges és sikeres zeneszerző, remek karmester, kiváló zongoraművész, s nagyszerűen kommunikál: mindezekről személyesen is meggyőződhettünk nemrégiben a Vántus István Kortárszenei Napok Zeneszerző és közönsége estjén.
Fehérlófia izgalmas kalandjait együtt izgulta végig gyermek és felnőtt, s nem maradt ki a vizuális szféra sem: a mese közben kivetített képeket — melyek jóval többek voltak illusztrációnál — a szegedi Kosztándi Orsolya alkotta meg, akinek nagyszerűen ível felfelé grafikusművészi pályája. A mesélő és egyben a koncert házigazdája Lukácsházi Győző volt, aki ezúttal is elvarázsolt bennünket közvetlen, szuggesztív előadásmódjával. A zene — az előadás lelke–lényege — igazi értékes kortárs muzsika volt, úgy, hogy egyben szórakoztatott is bennünket, igen ritka kincs ez a zenés mesejátékok világában, hiszen a legtöbb esetben az azonnali népszerűségre törekszenek a szerzők, mely általában színvonalcsökkenéssel jár.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy élőzenei előadásban
hallottuk a Fehérlófiát, a Ventoscala Sinfonietta jeles művészei: Bujtor Balázs (hegedű), Háry
Péter (gordonka), Horváth Bence (trombita), Tekula
Endre (kürt), Vitaliy Dzhanda
(ütőhangszerek) játszották el nekünk a darabot, tökéletesen. S maga Dobszay–Meskó Ilona, aki zongorázott, vezényelt; de ő
szólalt meg, mint Hétszűnyű Kapanyányi Monyók, a fináléban
pedig együtténekelve megénekeltette a teljes kamaraegyüttest és a mesélőt
is. Fehérlófia így végül teljesen beköltözött Zeneországba;
a gyermekek pedig csillogó szemmel, fellelkesülve, nevetgélve vehették át a Matinécsokit (melyet természetesen ebéd után fogyasztottak
el, még mindig a délelőtti csodára gondolva…)
Kiss Ernő
Függelék:
A BonBon Matiné Műhely előadása teljes egészében megtekinthető
a Magyar Rádió Stúdiójában
2018-ban készült alábbi felvételen:
Zeneszerző:
Dobszay-Meskó Ilona
Szövegíró:
Tarr Ferenc Mesélő:
Lukácsházi
Győző
Előadja:
Ventoscala Sinfonietta
(www.ventoscala.com)
Hegedű:
Bodó Antónia, Kuklis Gergely
Cselló: Rózsa
Richárd, Vámos Marcell
Trombita:
Horváth Bence, Winkler Balázs
Kürt: Farkas
Ferenc, Polyák Endre
Ütőhangszerek:
Varga Zoltán Mihály
Zongora: Dobszay-Meskó Ilona
További
prózai szereplők, illetve hangok: Dobszay-Meskó
Ilona, Tarr Ferenc, illetve Varga Zoltán Mihály
Grafika,
illusztráció: Kosztándi Orsolya, Maróti Réka
A felvétel 2018-ban készült, a Magyar Rádió
Stúdiójában.
Hangmérnök:
Horváth Tamás
Zenei
rendező: Dobszay Péter
*
Kiadta: Tarr
Ferenc, BonBon Matiné info@bonbonmatine.hu,
www.bonbonmatine.hu
Megjelent az
NKA támogatásával. (2018)