CSODÁLATOS HANGOK KÖZÖTT...

„Az emlékezés a lélekben terem, s a lélek nem hal meg soha.”

(Goethe)

Orgona! Ha leírom ezt a szót valami különös érzés hat át: áhítat, ima, tisztelet. Mert, „A zene a legfontosabb szerep a világegység megteremtésében,...a zene összekötő kapocs.”

Charles-Marie Wilder mondta:„Orgonán játszani annyi, mint az örökkévalóság megérzéséből és megértéséből fakadó erőt kinyilvánítani.”

E csodálatos hangszer, mint mondják-”a hangszerek királynője”.

Időszámításunk előtt a III. században az alexandriai Ktesibios fizikus találta fel és Heron matematikus írta le Pneumatica című művének I. kötetében a hydraulis szerkezetet, a víziorgonát: azonban még két-három századot kellett ahhoz várni, hogy a zenei életben létjogosultságát bizonyítsa. Az orgonáról részletes leírások maradtak (Heron – i.e. kb. 100 évvel és Vitruvius – i.u. kb.50 évvel.)

I. u. 228-ban G. Jul. Viatorinus Gaius Julius ajándékozta meg az emberiséget az antik orgonával, amely 1881-ben került Aquincumba. Itt egy római szarkofág sírfelirata szerint: Aelia Sabina feküdt benne. 1931-ben az aquincumi kapu mellett találták meg ezt az orgonát romos állapotban: melynek 4 regisztere volt: 3 fedett, 1 nyitott. A három görög skálát és mellékváltozatait, a dórt, a friget, a lidet, s a hypofriget, valamint a hypolidet egy hangsorba vonta össze Szigeti Kilián. Így 13 hangot kapott.

Az orgona bevonult a kastélyokba, palotákba, templomokba, kolostorokba, és már László királyunk koronázását a magyar urak „hangos orgonaszóval” ünnepelték.

Angliában 700 körül vált ismertté és 980-ban már a winchesteri katedrálisban építettek orgonát. Templomi elterjedése a IX. században indult el és a XIII. században fejeződött be.

Hiteles adat a magyarországi orgonálásra vonatkozóan az 1275-ős esztendőből András püspök a székesegyházát vizitálva így nyilatkozott:”...benne az Istennek éneklők ajka elnémult és pihen a nyájas hangú orgona”.

Palesztinában 1544 - 51 között kezdte zenei tevékenységét Giovanni Pierluigi da Palestrina 1525 k.-1594), mint a főtemplom orgonistája, karnagya. 1571-től pedig a Szent Péter Székesegyházba került. Nem csak életművét, hanem az európai zene számára egy stílust hagyott, az u.n.”Palestrina stílust.”

Heltai Gáspár „Magyar Krónika”-jában így írt az orgonáról: “A Duna felé építtetett Mátyás a szép drága kápolnát, jeles, hangos orgonával.”

Az orgona életében nagy mérföldkő volt Johann Sebastian Bach műveinek interpretálása. Kassák Lajos írta J. S. Bach című versében:

„… mohón itták a zenét.

mi csodálatos szívéből patakzott,

mint erdei forrás kimeríthetetlenül.”

Az orgona 2 ezer éves fejlődése során érte el optimális művészi értékét.

Aristid Cavaillé-Coll (1811-1899) a romantikus orgonaépítészet legnagyobb mestere volt. S az orgonák tették lehetővé Cezar Franck műveinek megszületését, a XIX. század második felére jellemző szimfonikus stílus kialakulását.

A világ legnagyobb orgonája Atlantic City-ben, a Convencion Hall-ban áll, melynek 227 regisztere és 33.000 sípja van.

Európa legnagyobb orgonája a Passaui Dóm 230 regiszterrel és 18000 síppal.

Magyarország legnagyobb orgonája a Szegedi Székesegyházban van, e Fogadalmi templomban az orgona 5 manuálos és 136 regiszteres, valamint 9740 síppal ellátott, melyet l932-ben a híres pécsi Angster cég készített. A kivitelező Greyer József (1887-1953) volt. Magyarország legnagyobb és Európa legtekintélyesebb orgonái között tartják számon, ami nemcsak imponáló méreteivel, hanem hangzásával is világhírűvé vált.

A leghíresebb magyar orgonaépítő Angster József (1834-1918) volt. Járt Bécsben, Kölnben, Luzernben, Berlinben, Lipcsében. Párizsban l863-1866-ig Cavaillé-Coll műhelyében dolgozott, ami emelte tudását, s így részt vehetett a St-Denis és a St. Sulpice templomok orgonájának építésében. A Notre-Dame templom 84 változatú új orgonáján és a St. Trinité templom 44 változatú, 3 manuális orgonáján is dolgozott.

Első orgonáját Pécsen készítette 1868-ban és a következő év márciusában adta át.

Érdekességként jegyzem meg, hogy Jules Verne „Némo kapitány – Húszezer mérföld a tenger alatt” című regényében, a Nautilus hajó szalonjában is volt orgona. A soproni Szent György dómtemplom orgonája a Payr-krónika szerint 1633-ban készült, amely egy bécsi mester műve.

Az esztergomi Bazilikát a salzburgi Ludwig Moser építtette 1853-54-ben, amelyen Liszt Ferenc többször is játszott.

Az egri Főszékesegyház jelenlegi orgona elődjét, szintén Ludwig Moser építtette 1863-64-ben.

A tihanyi apátság orgonája 1765-ből való, amely az Angster cég, Sugár Viktor és Geyer József irányításával készült.

A kalocsai érseki palota orgonájának az átadása után, 1876-ban kapta meg Angster József a „Kalocsa érseki orgonaépítője” díjat.

Az Angster-gyár munka közben (A kép forrása: Wikipédia)

Liszt Ferenc többnyire alkalmi kompozíciókat írt orgonára. Első orgonaművét 39 éves korában komponálta. Viszont személyesen kezdeményezte a budapesti Zeneakadémia orgona tanszék létrejöttét. Elismerő levele 1883. február 21-én Dang úrhoz így szól: ”A magyar Királyi Zeneakadémia részére készített orgonával szép hangzású nevet vívott ki magának!”

A pécsi székesegyházban 1887-ben az Angster cég 100. orgonája szólalt meg. A 100., pécsi belvárosi orgonáról a következő sorok jelentek meg „Az orgona bizánci stílusú homlokzatot nyert, ami a templom karakterének- ugyanis eredetileg mecset volt!- tökéletesen megfelel...ezt az orgonát a hang szépsége és varázsa tekintetében csak a luzerni Hofkirche orgonájával lehet összehasonlítani.”

A pécsi székesegyház Angster-orgonája. Forrás: pecsiegyhazmegye.hu

Angster József szakkönyvet is írt, Ő jelentette meg az első magyar orgonólogiáról szóló könyvet: „Az orgona története, lényege és szerkezete” címmel 1886-ban. A budapesti Szent István Bazilika első orgonáját is az Angster cég készítette 1904-ben, 450-es opuszként került a gyár történetébe.

Az országban több helyen is építettek orgonát, így: Szombathelyen. Kőszegen. Sopronban, Debrecenben, Balatonfüreden. Kaposváron, Egerben, Kassán, Kolozsváron.

A három Angster nemzedék, József, és fiai: Emil és Oszkár 1869-1951 között több mint 1300 orgonát és mintegy 3 ezer harmóniumot gyártottak itthon és külföldön. Az aquincumi földmunkák során az 1930-as években kerültek napvilágra az orgona maradványai, s a bronztáblája szerint 228-ban építették. Az Aquincumi Múzeum akkori igazgatója dr. Nagy Lajos mellett Angster Emil is részt vett a munkálatokban.

1918-ban Angster József a pápától megkapta a Szent Gergely rend lovagkeresztjét.

Az európai hírű Angster család orgonaépítő művészete Magyar Örökség-díjas.

Tisztelettel hajtom meg fejem Angster József halálának 100. évfordulóján a magam és sokak nevében, hiszen orgonáival sok örömet szerzett az emberiségnek, s a hívőknek. Személyes élményem fűződik a kaposvári Szent Imre templomhoz. 1943-ban Mayer Albert orgonaépítő-mester építette, aki korábban az Angster cégnél dolgozott. A kaposvári Szent Imre templom orgonáját pneumatikus kúpláda rendszerben 13 regiszterrel készült. 1950-ben az orgona felújítására is Mayer Albert kapott megbízást, s a Zeneiskola igazgatója engem választott kisegítőjének, abszolút hallásomnak köszönhetően. Két hétig szinte az orgonában éltem, laktam. Az egyik sípsort kellett átalakítani, illetve felhangolni. Csodálatos érzés volt minden nap a hangszerek királynőjénél lenni. A hangolási munkákat élveztem, naponta ott álltam az orgona egyik szélén, dolgoztam, miközben boldogan mosolyogtam. Két hét után ajándékot kaptam. Ez életem egyik legszebb ajándéka. A sípsor neve: Eolyn lett. „Ez lesz maga, nagylány”- mondta a kedves Mayer bácsi. Így lettem Eolyn. S, azóta is szól tisztán, évtizedek óta....

Amikor befejeződtek a munkák még egy szép jutalmat kaptam: én játszhattam az orgonán először. És szólt az Eolynom is! Félve nyomtam meg a regisztert. Szinte simogatva... majd Schubert Ave Maria-ja hangzott fel a kezem alatt…... könnyeim ráhulltak a billentyűkre... Életem egyik legszebb emléke lett, ….volt,...és maradt. Mert a zene összekötő kapocs…”A zene Isten álma!”

Egy szál fehér rózsát küldök gondolatban Angster József sírjára, akinek e csodás emléket köszönhetem, és persze eljátszom Bach D-moll toccátáját, ami a Fiamnak is a kedvence. Ma szóljon Angster Józsefnek, csak Néki, a nagymesternek e csodálatos mű.

Az orgonának lelke van…. tud imádkozni, sírni, sóhajtani, örülni, remegve félni, vigasztalni és áldani. Az orgonáknak szárnyai vannak, melyek égbe viszik az emberek áhítatos gondolatait, imáit.

Szép hangszer. Királynő. Van benne valami az emberi hangokból. Az angyalok fuvolakara hallatszik olykor, s örül a szív, a lélek,….a szívünk,… a lelkünk…

„Az orgona hangjai, ahogy fülemhez érnek,

lelkemben édes békét teremtenek,

szépséget, a zene hatalmában állok és érzem

a művészet glóriás harmóniáját.”

Fenyves Mária Annunziata