Bella Máté, Boldoczki Gábor és Konrád György a 2019. évi Bartók–Pásztory-díjasok

Bartók Béla és Bartók Béláné Pásztory Ditta (Liget Műhely)

Boldoczki Gábor trombitaművész, Bella Máté zeneszerző, a Zeneakadémia tanárai és Konrád György brácsaművész vehették át az idei Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjat a zeneszerző születésnek 138. évfordulóján. A rangos magyar zenei elismeréseket dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora, a kuratórium elnöke adta át.

Bartók Béla özvegye, Pásztory Ditta végrendeletében rendelkezett a Bartók Béla–Pásztory Ditta-díj alapításáról, amely mára az egyik legrangosabb magyar zenei elismerés lett. A Zeneakadémia neves professzoraiból álló kuratórium adományozza azon alkotó- és előadóművészeknek, együtteseknek, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a zeneművészet, hazai zenei élet fejlődéséhez és a bartóki szellemiség megőrzéséhez. „Pásztory Ditta végrendelete szerint a díj kivételesen indokolt esetben megosztható legfeljebb három előadóművész között, és külön öröm számunkra, hogy 2019-ben maximális számban oszthatunk díjat” – mondta dr. Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora.

Boldoczki Gábor (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem)

„Boldoczki Gábor trombitaművész generációjának kiemelkedő tagja, nagyszerű tanár, munkáját növendékeinek nemzetközi versenyeken elért eredményei is igazolják” – méltatta a díjazottat Hőna Gusztáv harsonaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Fúvós Tanszékének professor emeritusa. „Játéka könnyed, igazi tiszta hang bármit is szólaltat meg, csodálatosan muzikális szólista” – tette hozzá.

Bella Máté (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem)

„Bella Máté azon kevesek közé tartozik, akik már 35 éves korukra meghatározó személyiségévé váltak a magyar zenei életnek. Kortárs kompozícióit jelentős nemzetközi együttesek mutatják be, könnyűzenei művei a hazai rádiók kedvencei, zenés színpadi darabjai az ország legfontosabb színházaiban szólalnak meg. Máté missziójának tekinti az Y és Z generáció integrálását a komolyzenei életbe. Látszólag szerteágazó tevékenysége abból a felismerésből és igényből táplálkozik, miszerint másodpercek leforgása alatt kell megragadni a mai közönség figyelmét. (…) Új szemléletmóddal komponál alkotásokat, miközben megtartja a különböző műfajok esszenciáját” – hangsúlyozta laudációjában Fekete Gyula zeneszerző, a Zeneakadémia nemzetközi és tudományos rektor-helyettese, Bella Máté egykori tanára.

Konrád György (Concerto Budapest)

„Nem tudok mozgás és zene nélkül élni” – idézte Konrád Györgyöt Onczay Csaba gordonkaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Vonós Tanszékének tanára. „Híres vagy zenei sokoldalúságodról, könnyedén tudsz váltani a szólista szerepről a kamarazene minden formációjára. Hosszú évtizedek alatt megszámlálhatatlan emlékezetes koncerttel örvendeztetted meg hallgatóságod és a szakma minden muzsikusát. Neved és játékod úgy ismert a magyar zenei társadalomban, mint akivel természetes zeneiséggel lehet együtt muzsikálni” – összegezte Onczay Csaba a kilencvennégy évesen is aktív brácsaművész tevékenységét.

 A díjazottakat elismerő oklevél, valamint a Bartók Bélát és Pásztory Dittát ábrázoló plakett mellett 2 millió forint pénzjutalom illeti meg, amelynek anyagi alapjául a Bartók-jogdíjak egy része szolgál.

A díjazottak életrajzai:

Boldoczki Gábor a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskolában, a Karlsruhe-i Zeneművészeti Főiskolán és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen folytatta trombita tanulmányait, utóbbi intézményben 2010 óta a Fúvós Tanszék tanára.

1990-ben, 14 évesen megnyerte a Magyar Országos Trombitaversenyt, 1996-ban a porciai és genfi nemzetközi verseny díjazottja volt, a legnagyobb nemzetközi sikereit 1997-ben érte el: előbb a müncheni ARD, majd a legjelentősebbnek tartott Maurice André versenyt nyerte meg. 2008-ban kiemelkedő zenei és művészi tevékenysége elismeréséül Junior Príma Díjat, 2013-ban Liszt-díjat és az MMA Év Művésze díjat kapta meg.

Turnéi során neves zenekarokkal lépett föl, többek között a Bécsi Szimfonikusokkal, a Cseh Filharmonikusokkal, a Salzburgi Mozarteum Zenekarral, Nemzeti Filharmonikus Zenekarral és a Liszt Ferenc Kamarazenekarral. Olyan neves koncerttermek visszajáró vendége, mint a bécsi Musikverein, az amszterdami Concertgebouw, a Berliner Philharmonie, a Müpa vagy a Zeneakadémia. 2004-ben a Salzburgi Ünnepi Játékok történetének első trombitás szólistájaként sikeresen debütált Haydn versenyművével.

Kilenc lemeze jelent meg eddig a Sony Classical gondozásában, amelyekkel számos elismerést nyert, többek között 2008-ban és 2017-ben a rangos Echo-díjat is megkapta.

A hagyományos repertoár mellett kortárs művek keresett előadója: nevéhez fűződik Dubrovay László, Georg Pelecis, Fazil Say és Krzysztof Penderecki műveinek ősbemutatója.

Bella Máté 2011-ben diplomázott a Zeneakadémia zeneszerzés szakán. 2013-ban Erasmus-ösztöndíjjal fél évig a krakkói Zeneakadémián tanult, Wojciech Widłak osztályában. 2014-ben egy évre elnyerte az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány ösztöndíját, 2017-ben pedig az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa volt. A Studio 5 néven 2016-ban létrejött kortárszenei alkotócsoport egyik alapító tagja. 2018-ban DLA doktori fokozatot szerzett Summa Cum Laude minősítéssel. Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zeneszerzés Tanszékének adjunktusa, emellett az Artisjus Komolyzenei Szerzői Véleményező Bizottságának, a Magyar Zeneszerzők Egyesületének és a Magyar Filmakadémia Egyesület zeneszerző szekciójának tagja.

Kétszer kapta meg a Magyar Zeneszerzők Egyesülete Istvánffy Benedek-díját – Chuang Tzu's Dream és A tavasz ébredése című művéért, kétszer díjazták a Tribune International des Compositeurs-ön – a Chuang Tzu's Dream és a Trance című művéért –, és ugyancsak kétszer érdemelte ki az Új Magyar Zeneszerző Fórum kamarazenei kategóriájának első díját. 2010-ben elnyerte a Junior Prima Díjat, 2016-ben az Erkel Ferenc-díjat.

Műveit olyan magyar és külföldi zenekarok tűzik műsorra, mint az Ensemble InterContemporain, a London Sinfonietta, az Ensemble Modern, a Münchener Kammerorchester, a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara, a Doelen Ensemble, az UMZE kamaraegyüttes vagy a Budapesti Fesztiválzenekar. Színházi kísérőzenéi, zenés színpadi művei a Nemzeti Színház, Vígszínház, Budapesti Operettszínház, Budapest Bábszínház és a Magyar Állami Operaház színpadain hangoztak el.

Konrád György élete és pályája Szegeden indult. 1934 és 1944 között szülővárosa konzervatóriumában Perényi László hegedűnövendéke volt. Négy évig játszott Szegeden, majd 1951-től huszonöt éven át volt a Székesfővárosi Zenekar – későbbi nevén Magyar Állami Hangversenyzenekar – tagja. 1976-tól a Magyar Állami Operaház zenekarának, 1980-tól a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának szólamvezetőjeként dolgozott. Neve 1959-től összeforrt a Tátrai Vonósnégyesével, melynek feloszlásáig tagja volt. A világ szinte minden jelentősebb zenei központjában, fesztiválján fellépett, számtalan lemezfelvételt készített.

A Zeneakadémián kamarazenét és brácsát oktatott, alapító tagja volt a Budapesti Fesztiválzenekarnak, ahol másfél évtizeden keresztül közreműködött a hangversenyeken. A Tátrai Vonósnégyes mellett más kamaraegyüttesekkel is játszott, és 94. életévén túl is aktívan koncertező művész. Művészi munkáját 1979-ben Pro Urbe Aranyéremmel, 1984-ben és 1985-ben Érdemes Művész elismeréssel, 2006-ban Weiner Leó-díjjal, 2012-ben Kiváló Művész kitüntetéssel jutalmazták.

Forrás: Zeneakadémia: Nyitóoldal