Mariann Marczi - Past Visions by Odradek – issuu

Mariann Marczi – PAST VISIONS – Artist portrait – YouTube (5:16)

A Schubert és Schumann zongoraműveit tartalmazó felvétel az amerikai Odradek kiadó újdonsága. A cég neve ismerősen ismeretlen, tanácsos utánanézni. És csakhamar kiderül, hogy érdemes is. Neve Franz Kafka egyik „hőséé”: az Egy családapa gondjából ismerős. Szokatlan név egy zongoraművek kiadására létesített kiadónak – de talán nem csodálkozunk azon, ha tudjuk: alapítóját John Andersonnak hívják (aki korántsem azonos a Robert Burns verséből ismerttel!). Eddig a furcsaságok, a többi inkább figyelemreméltó: a 2012-ben alapított cég tevékenysége „klasszikus zenére” specializálódik, ezen belül is a zongoramuzsikára – viszont a „klasszikus” korántsem stílusirányzatot jelez, érdeklődése napjaink zenéjére is kiterjed. (Magyar PR-felelősök figyelmébe: a cég korántsem tünteti fel magát ezért misszió teljesítőjeként!) Előadóként nemzetközi léptékkel mérve „ismeretlenek” közül választja, és tudatosan ragaszkodik olyan széleskörű szabadsághoz, amilyet a neves-nagy cégek aligha engedhetnek meg maguknak (vonatkozik ez a műsorokra is!). E szabadság jellemzője, hogy nem merül ki érdekességek-ritkaságok felkutatásában – többé és kevésbé ismert szerzők és művek egyaránt szerepelnek a kiadványok sorában.

A világhálón való tallózásaim során hamar eljutottam ahhoz az értesüléshez*, hogy Marczi Mariann első szólólemeze is e cégnél jelent meg – az információáradat méretére jellemző, hogy nem kapott kellő publicitást idehaza az a tény, hogy magyar előadóművész (ráadásul 20-21. századi!) magyar szerzők műveit tartalmazó műsort örökítette meg amerikai cégnél készült felvételen. Talán a terjesztőkhöz sem jutott el a híre – de ha a hír el is jutott, nemigen érezték feladatuknak, hogy lépéseket tegyenek a felvétel megismeréséért és megismertetéséért. Hiszen rendkívül gazdag a könnyebben népszerűsíthető kínálat (nagy cégekkel, befutott előadókkal, ismert-népszerű művekkel)!

Az Odradek cég elégedett lehetett a művésszel, hiszen ismét biztosított számára lehetőséget szólóalbum készítésére. Az új korongon Schubert és Schumann művei szerepelnek. Schubert ismertebb darabjai közé tartozik a 6 moments musicaux sorozata, továbbá a ritkaságkedvelőknek ínyenc csemegét jelentő variációsorozat Anselm Hüttenbrenner témájára, valamint a 12 Grätzer Walzer. Schumanntól 82. opusa, a Waldszenen kapott helyet a műsorban.

Marczi Mariann (fotó: Tommaso Tuzj)

Marczi Mariann elismerésre méltó alapossággal tartja számon repertoárját, amely már terjedelmét tekintve is elismerésre méltó. Annál lényegesebb viszont, hogy ez a jegyzék korántsem pusztán egykori műsorok dokumentuma, hanem tapasztalatok forrásjegyzéke. Mert a megtanultak korántsem váltak „befejezett múlttá” az egy vagy több szereplésen való realizálás során, hanem a zenei tanulságok transzferhatása érződik a későbbiekben is. Ilyesmire vezethető vissza Marczi Mariann játékának megannyi olyan sajátossága, amelyet azért veszélyes szavakba foglalni, mert minden ilyesfajta megközelítés a félreértés veszélyét hordozza magában. Szívesen emelem ki játéka „természetességét”, amelyben felesleges mérlegelni a tudatosság és az ösztönösség arányát. Feltehetően a korábban átgondoltan elsajátított nagymennyiségű kompozíció tapasztalatai munkálnak ebben – mint amikor valaki a széleskörű olvasottsága révén nemcsak bővíti szókincsét, hanem ismereteit arra használja fel, hogy az így rendelkezésére álló készletből mindig a legmegfelelőbbet tudja kiválasztani. Aligha elégséges úgy jellemezni, hogy minden kigyakoroltan (s főképp nem begyakoroltan) biztonságos az előadásában – annyival több ez a technikailag problémátlan zongorázás, mint ahogyan a sallangmentes versmondás sem pusztán a hibátlan artikuláció következménye. A hosszabb-rövidebb tételeknek minden hangja él – életük minden egyszerűségük mellett is több vegetációnál, hiszen folyamatok részei, s csak örülhetünk annak, hogy mindig természetes közegükben találkozunk velük.

Mintha Marczi Mariann Leopold Kohr véleményén volna (small is beatiful, más vonatkozásban pedig slow is beautiful), semmit sem akar túldimenzionálni. Épp ezért a viszonylag szűk dinamikai keretben rendkívül jelentőséget kapnak a kitörések, a csúcspontok. A kidolgozottság okán viszont soha nem válik unalmassá soha sem az alig variált ismétlés-visszatérés sem. Nincsenek érzelmessé érzékenyülések, s általában mindenféle romantizáló túlzástól mentes ez az interpretáció. Legnagyobb ereje abban van, hogy a zongoristának természetes ez a kifejezésmód, miként kis társaságban a téma és az előadás hangereje az olyanok számára, akik bizonyosak abban, hogy van mondandójuk iránt érdeklődés. Különösen a kevésbé ismert Schumert-műveknél kamatozik ez az előadói attitűd. A hallgatóban a tíz perc alatt, amíg a 12 keringő szól, aligha merülnek fel olyan kérdések, hogy máskor, mások miért nem játsszák őket – „beéri” az egyszeri élménnyel, amelyet a felvételnek köszönhetően számtalanszor elő lehet hívni.

Schumann Erdei jelenetek ciklusánál is érvényesül a klasszicizáló fegyelem – itt a hallgató a zenei mondanivaló mellett a „zongorázás” részleteire is felfigyel (fogékonyabbá válik?) – billentésre, játékmódokra, artikulációs részletekre. Talán mert úgy érzi, hogy a szép elbeszélés itt poétikusabb, „távlatosabb” lehetne, megbírna erősebb vizuális asszociációkat is?

Odradeket illetően Kafka tagadólag válaszol a felvetődő kérdésre, hogy meg tud-e halni (ami minden halandó esetben kétségtelen) – remélhetőleg John Andreson Odradekjére is igaz ez, hiszen céljai megvalósítását sohasem tekintheti befejezettnek, s így zenekedvelők sokaságának adhat értelmes-értékes időtöltéshez lehetőséget, szolgálatot téve szerzőknek és előadóknak egyaránt.

ODRCD371

Fittler Katalin

*Marczi Mariann – Wikipédia