LÁSZLÓ ZSUZSA EMLÉKEZÉSEIBŐL*
I.
Búcsú Szabó Miklóstól
(Csendben elment egy nagy művész)
(1909-1999)
Puccini
Manon Lescau Des Grieux á
Szabó Miklós – YouTube (2:24)
A második világháború utáni évezredek legkedveltebb tenoristája Szabó
Miklós volt. Az énekeseknek ahhoz a generációjához tartozott, akik mindent
tudtak, ami a pálya csúcsainak meghódításához kellett, Szabó Miklós még ennél
többet is. A Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-latin-német-olasz
szakon folytatott tanulmányokat, ennek és sokoldalú tehetségének hála kiváló
műfordító is volt.
Többek között ő ültette magyarra Mozart: Színigazgató, Händel: Judas Maccabeus, Donizetti: Az
ezred lánya, Ravel: Pásztoróra, Prokofjev: Három narancs szerelmese, Hindemith:
Mathis, a festő című műveit.
Donizetti
Szerelmi bájital Nemorino ro
2f Szabó Miklós – YouTube (4:27)
Operaház: E lucevan le stelle -Szabó Miklós (1909-1999)
- Magyarul ... (7:21)
Giacomo Puccini: Tosca- Levélária, III.
felv. (Cavaradossi)
Mindkét felvétel 1989.május 23-án készült, Szabó Miklós így énekelt 80 évesen.
Hogy a közönség mennyire imádta az jól hallható.
A 2. felvételen a beszélgetőtársa Gregor József volt.
Nevéhez fűződik számtalan madrigál, Schubert, Schumann, Brahms,
Respighi-dal és a nápolyi dalok sokaságának könnyen énekelhető,
költői fordítása. Szabó Miklós maga is írt, versei még kiadóra várnak.
Prózai művei közül eddig egy regénye jelent meg Erdélytől
Floridáig címmel.
Népszerűségét különlegesen nemes bársonyos tenor hangjának
köszönhette. Amikor még nem volt televízió, a rádió százával készítette a
felvételeket Szabó Miklóssal és sugározta naponta sokszor az oratórium-, az
opera-, az operett-részleteket, a dalokat, a magyar nótákat. Számos
ősbemutatót bíztak rá a szerkesztők, a komponisták. Minden műfajt
stílusosan, hibátlan érzékkel, szívből tolmácsolt, szövegmondása
egyedülállóan tökéletes volt.
Szabó
Miklós - Santa Lucia – YouTube (2:52)
Gencsy Sári - Szabó Miklós: Rózsakettős – YouTube (3:36)
Operaénekesi karrierje a Szegedi Nemzeti Színházban
teljesedett ki. A Vaszy Viktor vezette társulatban
Puccini, Verdi, Donizetti, Gounod és Erkel műveiben aratott
megérdemelt sikert. Munkásságát Liszt Ferenc-díjjal, érdemes művész
kitüntetéssel és a Köztársasági Érdemérem Tiszti keresztjével ismerték el.
Szinte hihetetlen, de még nyolcvan évesen a Szegedi Szabadtéri
Játékok Turandot előadásán Altum császár
szerepét énekelte remekül. Az utolsó évtizedben már csak néhány bensőséges
emlékkoncerten lépett fel, de tanított, írt és fordított.
Csöndes, visszahúzódó életformáját egy tv portréfilm
forgatása nyolcvanöt éves korában szakította meg.
A Duna TV adott lehetőséget arra, hogy még egyszer
nyilvánosság elé lépjen. Megtiszteltetés volt számomra hogy
szerkesztő-riportként jegyezhettem a filmet. Egyben, fájdalmasan nehéz
munka is volt, hiszen Szabó Miklós fénykorában még nem létezett hazánkban
televízió, csak rádió-felvételei álltak rendelkezésemre, ezekhez nem volt
mozgó-kép. De azért azt hiszem így is jó dolog, hogy felidézett emlékeit. Szép
gondolatait megfogalmazta a kamera előtt, legalább ez megmaradt
képben-hangban. A közönség nem felejti, felvételeit kérik, lemezei a mai napig
gazdagítják a rádiók műsorát.
A kilencvenedik évében 1999. május 22-én elhunyt Szabó Miklós
a magyar zenei élet fénylő csillaga volt, sztár allűrök nélkül élt,
mégis sztár volt a szó legnemesebb értelmében. Kiváló művészete,
nagy tudása, egyedülálló műveltsége példa az utókor számára.
*(Első megjelenés: TAPS Magazin- 1999/augusztus-szeptember)
II.
Emlékezés Takács Paula operaénekesre
((Palermo, 1913. december
10. – Budapest, 2003. augusztus 27.)
Takács Paula Opera-Világ)
A XX. század legnagyobb magyar drámai szopránja volt!
Őszintén sajnálom, hogy a mai fiatalok már nem láthatták-hallgatták az
operában és a koncerttermekben. A magyar rádióban – igaz, ritkán, azért
műsorra tűzik felvételeit, de ápolni emlékét, példaként állítani az
újabb énekes generációk emlékét, nem igazán tartja fontosnak senki.
Takács Paula kilencvenedik évében ment el, de énekesi pályáját már 1969-ben
befejezte. Olasz édesapja baritonista, magyar édesanyja szintén
operaénekesnő volt, a kislányt Erdélyben élő anyai rokonok nevelték,
hogy a szülők hivatásuknak élhessenek.
A gyermekről nagyon hamar kiderült rendkívüli muzikalitása,
később az is nyilvánvalóvá vált, hogy kincs van a torkában. A Budapesti
Liszt Ferenc Zeneakadémián végzett, s amikor a kolozsvári csodálatosan szép és
hatalmas terjedelmű Magyar Színház vezetői meghallották
hatalmas terjedelmű szopránját, azonnal szerződtették. A II.
világháború végéig énekelték Kolozsvárott, olyan sikerrel, hogy az ottani román
Operában is meghívták vendégszerepelni. Turandotként aratott osztatlan
elismerést.
Takács Paula, mint Turandot (Opera-Világ
)
Puccini -
Turandot - Turandot áriája (Takács Paula, Simándy
József) (5:22)
(Turandot áriája a II. felvonásból)
Réti József, Magyar Rádió és Televízió Énekkara, Magyar Állami Operaház
Zenekara, Simándy József, Orosz Júlia, Melis György, Lukács Miklós, Takács Paula, Kishegyi Árpád, Antalffy Albert
Turandot - részletek (magyar nyelven)
A YouTube
számára engedélyezte:
Hungaroton
A háború után áttelepült Magyarországra és az Operaház vezetősége az
első fergeteges sikerű Turandot bemutatkozása után a legnagyobb és
legigényesebb szerepeket bízta rá. Takács Paula nagyon hamar a közönség
kedvence lett.
Az 50-es, 60-as években világszínvonalú előadásokat hallhattunk
itthon, hiszen a legkiválóbb művészeinknek nem adatott meg akkor a
külföldi karrier lehetősége.
Így itthon élvezhettük Takács Paula egyedülálló művészetét is, többek
között Tosca, Turandot, Amália, Lady Macbeth, Leonóra, Santuzza,
Szilágyi Erzsébet. Legtöbbször Simándy és Melis György partnereként. Oratórium koncerteken is
felejthetetlen élményt nyújtott pld: Verdi: Requiemjének
szoprán szólójával. A rádióban felvételek készültek vele, igaz még mono technikával.
A trubadúr /
Il Trovatore - Leonóra áriája: Tacea
la notte - Takács Paula (4:17)
Verdi: A trubadúr / Il Trovatore - Leonóra áriája
(1. felv.) / Tacea la notte
placida Leonora: Paula
Takács (Sung in Hungarian) Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara / Hungarian Radio Symphony Orchestra Vezényel / Conductor: György Lehel
Il Trovatore, Act 4: Leonora’s aria (4:21)
Provided to
YouTube by Hungaroton Il Trovatore, Act 4: Leonora’s aria · György LEHEL ·
Giuseppe VERDI · Hungarian Radio
Symphony Orchestra · Paula
Takács Stars of the Hungarian Opera Vol. 2
℗ 2010 HUNGAROTON
RECORDS LTD.
Released on:
2010-04-23 Auto-generated by
YouTube.
Kossuth-díjat, érdemes és kiváló művész kitüntetést kapott. A
rendszerváltás után, már nyugdíjasként az Örökös tagság rangot neki is
megítélték és a Mesterművész címet is megkapta. Az Ódry
Árpád Színészotthonban 2003. augusztus 27-én bekövetkezett haláláig nagy
szeretettel ápolták és gondozták.
Nekem nagy szerencsém volt, hogy kislány korom óta hallgathattam őt,
hogy egy életre mérce lett Takács Paula szerepformálása, csodálatos szopránja.
1958-ban, amikor Vaszy Viktor felújította a
Szegedi Szabadtéri Játékokat, a megnyitó Hunyadi László előadásban az
ő megrendítő Szilágyi Erzsébet alakításának tapsolhatott az
elragadtatott közönség. Később, számos koncerten megtiszteltetésnek
éreztem, mikor őt konferálhattam. Nem egészen egy évtizede
lehetőségem nyílt arra, hogy a Duna TV-ben portréfilmet készíthettem róla.
Párizsi utcai lakásában heteken át beszélgettünk, kedves, közvetlen
személyisége a kamera előtt is érvényesült.
Takács Paula Szilágyi Erzsébet szerepében
(MTVA Archívum)
Néhány évvel ezelőtt még minden esztendő decemberében Tokody Ilona vendégül látta az Operaház Székely Bertalan
termében azokat a nagy elődöket, akiket példaképként tekintett. Szecsődy Irént, Simándy
Józsefet, Takács Paulát, hiszen ők valóban példaképek voltak.
Parasztbecsület:
Santuzza áriája (3:43)
P- Mascagni: Parasztbecsület: Santuzza áriája · Hungarian State Opera Orchestra · Pietro Mascagni · Paula Takács · Viktor Vaszy
Provided to
YouTube by Hungaroton
A mi generációnk olyan szerencsés volt, hogy egy korszakban élhetett velük,
hiszen ma már mind egy égi társulatnak a csillagai.
(Első megjelenés: Hegyvidék, 2003, szeptember)
*László Zsuzsa Aranytollas újságíró, rádió- és tévés szerkesztő-riporter, zenei író,
pedagógus.
László Zsuzsa portréja:
Dunavolgyipeter.hu - TV történelem hiteles forrásból