Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 2019.
·
Vajon miért kuncoghattak Mozart
salzburgi ismerősei a „Haffner”-szerenád ma
búbánatosnak hangzó menüettjét hallva?
·
Mi lehet az értelme annak, ha Haydn időskori
miséjében a „Te elveszed a világ bűneit” szavakat A teremtés oratórium egy szexuális áthallásokkal is terhes dallamára
kell énekelni?
·
A 98. szimfónia lassú tétele valóban
Mozart halálára írott rekviem volna?
Mikusi
Balázs huszonegy tanulmánya ilyen kérdések megválaszolása révén enged kivételesen
intim bepillantást a bécsi klasszika remekműveibe – abba a gazdag
jelentéshálóba, amelyet a nagyközönségnek, illetve a bennfentes szakmabelieknek
szánt intertextuális utalások és a darabok hátterében felsejlő életrajzi
összefüggések együttesen rajzolnak ki. A szövegek némelyikét egy-egy fontos új
dokumentum felbukkanása inspirálta – így első ízben itt jelenik meg magyarul
az Országos Széchényi Könyvtárban néhány éve felfedezett Mozart-kéziratról szóló
részletes beszámoló. A tanulmányok többsége azonban inkább egy-egy remekmű
zavarba ejtő pillanataira hívja fel a figyelmet, hogy ezek elemzéséből
kiindulva a kompozíció egészét új megvilágításba helyező értelmezéseket
villantson fel.
Mikusi Balázs (1972) zenetörténész
Fulbright- és DAAD-ösztöndíjasként doktorált a Cornell Egyetemen (Ithaca, New York). Hétköznapokon az
Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának vezetője, munkaidőn
kívül háromgyerekes családapa, fektetés után pedig (többek között) a Magyar
Zenetudományi és Zenekritikai Társaság elnöki és az International Association of Music Libraries alelnöki
tisztségével járó feladatait látja el.