ELHUNYT RAJ GIZELLA ZONGORA-, SZOLFÉZS- ÉS ZENEELMÉLETTANÁR*

(1920-2019

Raj Gizella

Raj Gizella, akitől a mai napon búcsúzunk, 1920. április 15-én született Budapesten, zenész édesapa gyermekeként. Húgával nevelkedett szülői szeretetben, azonban a II. világháború rányomta bélyegét életére, egy bombatámadásban elvesztette édesapját és kishúgát. Édesanyját szerette, tisztelte, és annak haláláig megosztották egymással a hétköznapok örömeit, bánatait.

Eredményekben és érdemekben gazdag zenetanári pálya áll mögötte. 11 évesen, került Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolába Horusitzky Zoltán osztályába zongorista növendékként, s tanulmányait Beethoven C-dúr zongoraversenyének Vigadó-beli előadásával fejezte be. 1939-42 között elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora tanárképzőjét, ahol többek között Molnár Antal, Kókai Rezső, Weiner Leó és Kodály Zoltán tanította.

1942-ben kezdte tanári pályáját a II. kerületi Fenyves utcai zenetanfolyamon, majd annak utódaként megalakult Fővárosi II. kerületi Állami Zeneiskolában, amihez nyugdíjazásáig hű maradt.

Zongoratanárként dolgozott, de mellette szolfézst is oktatott, s közben zeneszerzést tanult Sugár Rezsőnél, abban a híres osztályban, amelyben sok később elismert zeneszerző végezte tanulmányait. Mind zongorista, mind szolfézs növendékei közül sokan szép eredményeket értek el az országos versenyeken.

Tanári munkája mellett 40 éven át volt tagja a Budapesti Kórusnak, ahol szólamvezető is volt, többször a kórus zongorakísérőjeként szerepelt.

Zeneiskolai kapcsolatainak kiépülése után többször járt külföldön, Németországban előadást is tartott a magyar zenei nevelésről és szolfézs oktatásról, eredményeivel nagyban hozzájárult a magyar zenei nevelés nemzetközi elismertségéhez.

Amikor elérkezett a jól megérdemelt pihenés ideje, 1976-ban a II. kerületi zeneiskolából vonult nyugdíjba, ám aktív, tevékeny asszonyként még hosszú éveken át folytatta a tanítást.

Vidám, barátságos lényével hamar belopta magát a körülötte élők szívébe, barátságok, szép emberi kapcsolatok gazdagították az életét. Az élet úgy hozta, hogy nem alapított saját családot, de unokatestvéreivel és unokahúgával rendszeres kapcsolatot tartott, akinek gyermekeit szinte unokaként szerette.

Szabadidejét is tartalmasan töltötte, nagyon szeretett utazni, bejárta Európa legszebb tájait, városait.

Nyugdíjas éveiben is naponta zongorázott, új műveket tanult, hangversenyre, operába járt, látogatta a bécsi zenei eseményeket és örömmel találkozott egykori növendékeivel is.

Rendszeres látogatója volt a Lukács fürdőnek, mindig talált magának szórakoztató elfoglaltságot. Ám az évek felette sem múltak el nyomtalanul, kórházba került, ahol szervezete meghajlott a természet könyörtelen törvénye előtt és eltávozott örökre a csend és béke birodalmába.

Az Ő élete most lezárult, de a hozzá közelállók őrzik Őt tovább emlékezetükben.

Búcsúznak: barátai, rokonai, ismerősei

*Elhangzott Raj Gizella búcsúztatóján 2019. július 8-án a Farkasréti Temetőben

II.

Péter Miklós:

RAJ GIZELLA 90 ÉVES**

(2010)

Egy eredményekben és érdemekben rendkívül gazdag zenetanárt, Raj Gizellát kívánjuk köszönteni 90. születésnapját követően, röviden áttekintve életének és munkásságának főbb eseményeit. Egy ilyen életpálya még oly rövid felvázolása és ismertetése is ma már a magyar zenepedagógia 20. századi történetének olyan elemeit is magában hordozza, amelyek immár a magyar zenetörténet részévé váltak. Így például az, hogy a mai zeneművészeti szakközépiskolák funkcióját egészen 1949-ig a Nemzeti Zenede mellett a Fővárosi Felsőbb Zeneiskola töltötte be, ahol olyan kiváló tanárok tanítottak, akikből később sokan zeneakadémiai tanárok lettek. Ide került tizenegy évesen már ötévi tanulás után Raj Gizella is Horusitzky Zoltán osztályába zongorista növendékként. Tanára katonai szolgálata idején pedig olyan tanárok is tanították, mint Geszler György és Böszörményi Nagy Béla. Itteni tanulmányait Beethoven C-dúr zongoraversenyének Vigadó-beli előadásával fejezte be, ahol a Székesfővárosi Zenekart tanára, Horusitzky Zoltán vezényelte. De ő volt a szólista másik tanára, Geszler György zongoraversenyének zeneakadémiai bemutatóján is. 1939 és 1942 között elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora tanárképzőjét, ahol többek között Molnár Antal, Kókai Rezső, Weiner Leó és Kodály Zoltán tanította.

Zongoratanári pályáját 1942-ben friss diplomásként a II. kerületi Fenyves utcai fővárosi zenetanfolyamon kezdte, és a II. kerülethez egészen nyugdíjazásáig, 1976-ig hű maradt. Innét, az akkor már önálló II. kerületi zeneiskolából ment nyugdíjba, de még további tíz éven át, egészen 1986-ig tanított. II. kerületi működése mellett a továbbiakban még hosszú éveken át oktatott a III. kerületi zeneiskolában is.

1945-ben szeretett édesapja és kis húga is meghalt civil áldozatként a fővárosban dúló harcokban, így a továbbiakban rá hárult az igen szerény özvegyi nyugdíjas édesanyja és a saját maga fenntartása is. Kezdettől a legjobb zongoratanárok közt tartották számon, amit a később említésre kerülő egykori tanítványok hosszú sora is bizonyít. A zongoratanítás mellett szolfézst is tanított, és e téren is a legjobbak közé tartozott. Már közvetlenül a háború után az elsők közt vett részt azokon a szakszervezet által szervezett tanfolyamokon, amelyeken többek közt Járdányi Pál, Szervánszky Endre és Czövek Erna készítették fel a későbbi szolfézs-tanárokat a Kodály elképzelése és koncepciója alapján kialakítandó szolfézstanításra. Ezt követte a hangszeres oktatás kezdeti szakaszának átalakítása, annak magyar népzenei alapokra való helyezése. (Ennek eredménye volt Czövek Erna Zongoraiskolájának és Sándor Frigyes Hegedű-iskolájának megjelentetése.)

1945 után azonban Raj Gizella még zeneszerzést is tanult a Fővárosi Felsőbb Zeneiskolában Sugár Rezsőnél, abban a híres osztályban, amelyben oly sok később elismert magyar zeneszerző is végezte kezdeti tanulmányait. Itt Sugár Rezső mellett olyan tanárai voltak, mint Farkas Ferenc, Huzella Elek, Nagy Olivér. Raj Gizella vizsgakompozícióját, egy négyszólamú fúgát a Tátrai-vonósnégyes, az akkori leghíresebb kvartett mutatta be, melynek vezetője, Tátrai Vilmos, szintén az iskola tanára volt. Raj Gizella azonban inkább a zongora- és főleg a szolfézs-tanításban kamatoztatta itt szerzett tudását is. A hatvanas évektől kezdve már mind a II., mind a III. kerületben ő volt az úgynevezett beiskolázó szolfézs-csoportok tanára, és e csoportok szinte minden tagja kiválóan megállta a helyét a szakközépiskolai, sőt később már a főiskolai felvételi vizsgákon is. Utóbbiak felkészítésére a szolfézs mellett már zeneelméletet és népzenét is tanított. Ez irányú munkája olyan eredményes és sikeres volt, hogy az idők folyamán más kerületekből is az ő csoportjaiba irányítottak sok felvételizőt.

Mind zongorista, mind szolfézs növendékei közül sokan indultak az országos versenyeken, és ott rendre igen szép eredményeket értek el.

Tanári munkája mellett 40 éven át volt tagja a Forrai Miklós által vezetett Budapesti Kórusnak, ahol szólamvezető is volt, és nem egyszer a kórus zongorakísérőjeként is szerepelt. Kórustagként és hallgatóként is olyan világhírű dirigenseket látott és hallott, mint Dohnányi Ernő, Willem Mengelberg, Hermann Scherchen, Otto Klemperer – és a sor hosszan folytatható.

A zeneiskolák külföldi kapcsolatainak kiépülése során ő is többször járt külföldön, Németországban pedig előadást is tartott a magyar zenei nevelésről és a magyar szolfézs-oktatásról. Bécsbe a mai napig is rendszeresen „átrándul” az ottani zenei eseményekre.

Bár már évek óta nem tanít, de még most is naponta egy-két órát zongorázik, sőt új műveket is tanul. Rendszeresen jár úszni a Lukács-fürdőbe, na meg természetesen hangversenyekre, operába, és nagy örömmel találkozik egykori növendékeivel, akik közül már többeknek a gyermekeit is ő tanította. Egykori tanítványai közül ma már sokan a magyar zenei élet kiemelkedő egyéniségei, de akik nem a zenei pályát választották, azok is megmaradtak zenerajongóknak, hangverseny- és operalátogatóknak, lemezgyűjtőknek.

E rövid köszöntő sorok zárásaként felsorolunk néhányat a mai zenei életünkben jelentős eredményt elért és jelentős szerepeket betöltő egykori növendékei közül, akik első meghatározó zenei élményeiket minden bizonnyal tőle nyerték. Terjedelmi okokból valóban csak néhányukat említhetjük – így is elég hosszú a lista –, ezért ez úton is elnézést kérünk mindazoktól, akik szintén Raj Gizella tanárnőnél kezdték zongora- vagy szolfézs tanulmányaikat, és nem szerepelnek az alábbi nevek közt, jóllehet ez nagyon is indokolt lenne. Különösen áll ez azokra, akik nem a zenei pályát választották, de más területeken értek el jelentős eredményeket.

Az itt következő névsorban szereplők a Parlando olvasói számára bizonyára ismertek, ezért csak neveket sorolunk és funkciókat, működési területeket nem említünk. Tehát: Bartal László, ifj. Bánfalvy Béla, Bánfalvy Anna, Czigány Ildikó, Decsényi Katalin, Dolinszky Miklós, Draskóczy Eszter, Erdős Ákos, Farkas András, ifj. Fasang Árpád, Fasang Zoltán, Fáth Helga, Gádor Ágnes, Héja Domokos, Héja László, Huzella Péter, Járdányi Gergely, Járdányi Zsófia, Kapronyi Margit, Kelemen Magda, Kollár Ime, Kósa Gábor, Kovács Judit, Melis Béla, Mohay Miklós, Olsvay Endre, ifj. Profánt István, Profánt Judit, Spányi Miklós, Sugár Miklós, Szabadi Vilmos, Szirányi Gábor, Szunyogh Balázs, Vígh Katalin, Wierdl Eszter, Wimmer Erika.

Ez a névsor is bizonyítja, hogy Raj Gizella zenepedagógusként a legjobbak közé tartozik, és eredményeivel nagyban hozzájárult a magyar zenei nevelés nemzetközi elismertségéhez. A fenti listát olvasva vitathatatlan, hogy olyan szilárd és biztos alapokat nyújtott tanítványainak, hogy arra a legmagasabb szintű zenei tudás volt építhető. Abban a reményben fejezzük be köszöntő sorainkat, hogy Raj Gizella még sok további éven át megőrzi testi és szellemi frissességét, és élvezheti egykori tanítványai őt mindenkor hálásan elismerő szeretetét.

**(Forrás: https://www.parlando.hu/2010-6-12-Raj.htm)