A
Hungaroton legújabb,
Chopin: Ballades & Impromptus című lemezén a zeneszerző összes balladája és impromptu-je szólal meg a Liszt- és Junior Prima Díjas, generációjának egyik legkiemelkedőbb zongoraművésze, Farkas Gábor előadásában. A kiadvány a boltokban és az interneten (hungaroton.hu)
június 7-étől érhető el.
A zongora-ballada Chopin leleménye,
egyben a romantikus zongorairodalom egyik legegyedibb, legpoétikusabb
műfaja, a romantikus esztétikum legtisztább
megtestesülése, mely
később számos
zeneszerző kortársnak (Liszt, Brahms) is mintául
szolgált. A zeneszerző
pályájának csúcsán,
1835–1842 között keletkezett
négy ballada teljesen egyedi:
négy önálló,
terjedelmes egytételes
darabról van szó,
melyek nem alkotnak ciklikus sorozatot. Hangversenyein és szűkebb
körben
Chopin briliáns
improvizátor volt – ugyanúgy, ahogy zenei példaképei,
Bach, Mozart, vagy Beethoven, Schubert és Liszt –, karrierje
elején nagy sikereket aratott variációival. Párizsba költözése után azonban egyre inkább
csak barátai és tanítványai
körében vagy komponálás előtt-közben improvizált,
mindig lélegzetelállító
hatást keltve. „Kompozíciói csupán az improvizációk sápadt
árnyékai voltak”, írta később a leghitelesebb szem- és fültanú,
Georges Sand.
Chopin szabad improvizációi (rögtönzések: „in promptu”) látszólag
műfaj nélküli
„zongoradarabokként” álltak
össze, mint önálló,
a noktürnöknél hosszabb, de a balladáknál, scherzóknál rövidebb előadási darabok.
„Chopin
hálás zongoráznivaló, mert sokan szeretik – gondolhatja valaki. De a Chopint zongorázók sem
mind értik igazán. Lehet nagyvonalúan, könnyeden, csillogóan
kipergetni futamait, ám nem ez
Chopin lényege.
Beszélni kell azt
a nyelvet, amelyen ő megszólal. Márpedig ha valaki megmarad a külsőségeknél, leomlik róla a jelmez
a közönség előtt. Törékenyebb ez a líra, mint sok más romantikus zeneszerzőé. De Farkas Gábor érezteti benne a párizsi szalon kellemét csakúgy, mint a szláv „anyanyelvből” beszüremkedő
ízeket, vagyis nem „Chopinről mesél”, hanem „Chopin meséit mondja”. – nyilatkozta a lemezről Hollós Máté,
a Hungaroton Music Zrt. vezérigazgatója.
Farkas
Gábor most publikált albumát megelőzően a Robert Schumann három remekművét – Carnaval (Op.
9), Arabeske (Op. 18), Szimfonikus
etűdök – tartalmazó albummal jelentkezett a Hungarotonnál. A lemez kiváló szakmai
megítélése és kereskedelmi sikere után egyik fél
részéről sem
volt kétséges a folytatás.
„Nagy
öröm és megtiszteltetés a Hungarotonnal egy újabb produkcióban együttműködni. Az előző
album Schumann remekműveit tartalmazta,
a jelenlegi pedig kortársáét, Chopinét:
Schumann-nal egyetértve Chopin zenéje számomra is olyan, mint a „virágok közé rejtett ágyú”, a teljes romanticizmus megtestesítője.
Chopin képes akár egy ütemen belül is a naiv mondanivalót drámaira váltani, lélegzetvételnyi idő alatt felkorbácsolni az érzelmeket a fellegekbe repítve vagy éppen lenyugtatni, belesimítani a végtelenségbe.” – vallott Farkas
Gábor.
A Chopin: Ballades
& Impromptus című lemez
bemutató koncertjére 2019. június 5-én a Vigadó
Dísztermében kerül sor.
Farkas Gábor
Farkas Gábor generációjának egyik legkiemelkedőbb zongoraművésze, a romantikus repertoár széles körben elismert interpretátora, több
nemzetközi zongoraverseny győztese, és a világ nagy presztízsű
zenei fesztiváljainak és koncerttermeinek
állandó meghívottja. A zongoraművész a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti
Egyetemen szerzett diplomát és doktori fokozatot, mentora Kocsis Zoltán volt. A Zeneakadémia
elvégzése után William Grant Naboré növendéke lett a Comói
Nemzetközi Zongora Akadémián, Olaszországban.
Napjainkra immár számos szólólemeze látott napvilágot a Hungaroton, a Steinway & Sons Records, a Toccata
Classics London, valamint Warner Music gondozásában. Kivételes tehetségét
és
eddigi pályafutását a magyar állam Liszt- és Junior Prima Díjjal ismerte el. 2017 óta Steinway Artist, 2019-ben pedig
elnyerte az Aoyama Music Awardot az év
legjobb hangversenyéért.
Farkas Gábor jelenleg családjával Tokióban él,
ahol a Tokyo College of Music professzora.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
1951-ben
alapítja meg az állam a Magyar Hanglemezgyártó Vállalatot
(MHV), mely a 70-es évektől Hungaroton néven működik tovább.
A kiadó klasszikus
zenei kiadványai rendszeresen nyernek díjakat nemzetközi megmérettetéseken. A Diapason, a
Goldberg, a Le Monde de la Musique, a Pizzicato és más szaklapok kitüntetésein kívül
kiemelten említésre
méltó a három MIDEM-díj a Dohnányi-hegedűversenyekért
(1999), a Bartók-összkiadásért
(2002) és a Bartók
Új Sorozat elsőként megjelent SACD-jéért (A Fából
faragott királyfi,
Kossuth – szimfóniai költemény),
valamint a Classical Internet Awards (2004) díja egy Kocsis Zoltán vezényelte Bartók SACD-ért. A Bartók Új Sorozat hegedűszonátákat tartalmazó
része Kelemen
Barnabás és Kocsis Zoltán előadásában a Gramophone Awards 2013 versenyében
kamarazene kategóriában
megkapta az
„Év lemeze” díjat. A Beethoven összes
zongoraversenyét Várjon Dénes és a Keller András vezényelte Concerto Budapest előadásában
rögzítő kiadvány
2016-ban Gramofon-díjat kapott
„Az év legjobb magyar klasszikus zenei hanglemeze” kategóriában, a Bartók Béla
születésének 135. évfordulóján megjelent Bartók the
Pianist albumot pedig ugyanezen versenyben „Az év legjobb
archív felvételé”-nek választották. A kiadó több éve
visszatérő jelöltje a világ vezető független hanglemezszakmai díjaként ismert International
Classical Music Awards (ICMA) különböző kategóriáinak: 2017-ben a Bartók
the Pianist, míg 2019-ben az
Ittzés Gergely fuvolaművész által jegyzett The Great Book of Flute Sonatas című, 7 lemezt tartalmazó sorozat a három legjobb felvétel közé jutott (előbbi a
„Historical”, utóbbi a „Best Collection” kategóriában).