Búcsú Pócs Katalintól

(1963–2019)

Pócs Katalin

A konzis kislányra emlékezem, aki a 70-es évek második felében esténként ott ült a Zeneakadémia diákjainak második emeleti erkélyén, kissé félrebiccentett fejjel, szelíd tekintettel hallgatva a hangversenyeket, begyűjtve művek és előadások gazdag élményeit. Nemsokára a zeneszerzés tanszakra felvételizők között láttam viszont, azóta tudom, hogy a szerény testtartás és az állhatatos önművelés gazdája Pócs Katalin. Jó iskolába került: a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Fekete Győr István alapozta meg mesterségbeli képzettségét, a Zeneakadémián Petrovics Emil szaktudása és óvó szárnyai jelentettek tollakkal kipárnázott fészket a számára.

Művein mindig is érezhető volt az invenció és a zenei anyaggal való igényes bánásmód. Szakmánk természetéből fakadóan elsősorban kamarazenei kompozíciókat ismertünk meg tőle. A tanulmányok éveiből származó dalainak költői szövegét is maga írta, de később zenésített másokat is, és hangszeres darabjaiban is inspirálódott költők munkásságától. Baka Istvánnak előbb Gyászmenet című verséből írt zongorakíséretes vegyes kart, majd a költő Schumann zongoraötösét idéző In modo d’una marcia verse nyomán csellódarabot, amely utalásokat tartalmaz a vers címében idézett schumanni tempójelzéshez tartozó motívumra. Zongoradarabjait szerzői estjein gyakorta maga adta elő, legszívesebben talán a Nyárutót. De nem zárkózott a kis hangszerapparátus keretei közé: németországi természeti élménye visszhangzik Pegnitz című szimfonikus zenekari alkotásában, és kirándult az élő elektroakusztikus zene területére is, amiben humorát csillogtatta meg.

A magyar szerzők pedagógiai darabjaiból összeállított gyűjteményben (Összeállította és közreadta Sármai József, Tóth Péter) három kompozíció Pócs Katalin munkája:

17. Pócs Katalin: Hommage a Mozart

18. Pócs Katalin: Magyar népdal

19.Pócs Katalin: Magyar népdal

Pócs Katalin Magyar népdal Előadja: Fülöp Beni – YouTube (0:25)

Előadja: Fülöp Benjámin (10) Zongora 3. osztály Tanára Sármai József Weiner Leó AMI

Pócs Katalin Népdal – YouTube (0:34)

Előadja: Limbek Laura Tanára: Sármai József Weiner Leó Zeneiskola AMI és Zeneművészeti Szakgimnázium 2018 május

Nem életműve margóján említendő pedagógiai munkássága sem. A XXII. kerületi Nádasdy Kálmán AMI-ben zongorát és improvizációt tanított, lelkes növendékeket rendszeresen új kompozíciókkal ajándékozva meg. Szenvedélyes tanár volt, aki nem szavakban hirdette, hogy „a gyereket szeretni kell”, hanem tettekben bizonyította, hogyan lehet a zenetanulókat felemelve a gyakorlatban kinyilvánítani az érzelmeket. Sikerek kísérték munkálkodását ezen a téren is, miként művei is számos díjat nyertek el. 1986-ban a Liszt halála centenáriumára kiírt verseny első díjasa volt, később Dél-Afrikában és Szegeden voltak versenysikerei, legutóbb a Baka-Gyászmenetet a III. Nemzetközi Kodály Zoltán Zeneszerző Versenyen díjazták 2012-ben. A szerző dallamkezelése követi a vers szövegének feszült dinamikáját. A kisebb hangközökből álló mozgást helyenként drámai kitörés váltja föl, visszaadva a költeményben megrajzolt végső elmúlás és a temetési ceremónia szomorúságát

Darabjai Berlinben, Münchenben, Lüneburgban, Groningenben, Bourges-ban, továbbá Erdélyben, Rómában, az USA több városában és a kanadai Banffban szólaltak meg (az utóbbi helyen két hónapig képezte tovább magát). Legutóbbi külföldi sikerén Bloomingtonban jelen is lehetett, ott a világhírű egyetemen tanító és Pócs Katalin budapesti szerzői estjeire is gyakorta hazalátogató hárfaművész, Gaál Erzsébet mutatta be új Bloomingtoni inspirációk című szólóját, amelyet októberben ismét előad, és az alább illusztrációként szereplő kamaraművek címzettje is Gaál Erzsébet:

A Gaál Erzsébet hárfaművész alapította Harpa Hungarica kiadón kívül más hazai kiadók (Akkord, EMB), valamint a müncheni 4’33” nevű zeneműkiadó katalógusában is találunk Pócs Katalin-művet. Aszalós Tünde A zongorázó gyermek című újító szellemű kötetében több kis darabja szerepel.

Rádiófelvételek, néhány hanglemez és televíziós fellépés biztosított – és felvételről biztosíthat a jövőben is – nyilvánosságot a budafoki lakásában alkotott zeneszerzőnek, aki 56 évesen, a kórral hosszan, hősiesen küzdve, de a tanítást és a komponálást az utolsó percig fel nem adva eltávozott körünkből, ahova tartozott.

Ő elmehetett – az emléke szilárdan itt marad!

Hollós Máté