Gyógyító hangok III. (cd)
ELŐSZÓ
Tisztelet Erdélyi Zsuzsannának
A mostani NŐI HANG (2017) az ÉGI HANG (2006) és a BELSŐ
HANG (2007) lemezek után a GYÓGYÍTÓ HANGOK című lemezsorozatom
harmadik darabja. Az egész sorozat az archaikus magyar népdalok segítő,
gyógyító erejére épül. Alapja, hogy a hagyományos kultúrákban, így a magyar
népköltészetben is vannak olyan szövegek és dallamok, amelyek elmondásával,
eléneklésével évszázadokon keresztül segítették a testi-lelki egészség
megőrzését az emberek, főleg az asszonyok.
A NŐI HANG főként olyan magyar népdalokat tartalmaz,
amelyek a hagyományos magyar társadalomban megélt, és a folklórban megénekelt,
kimondott női szerepekről, sorsokról, élethelyzetekről,
érzésekről, konfliktusokról szólnak. Elhangzanak kislánykori
gyermekjátékok, menyasszony búcsúztatók, menyegzői énekek, altatók, dalok
a boldog és boldogtalan szerelemről, az asszonysorsról, hallható ballada,
könnyű szülésre mondott népi imádság és sirató is. Hisz az élet és a halál
kapujában is a nők kísérik az embert, és a fontos élethelyzeteteket
kitüntetik énekükkel, a női hanggal. A lemez nyitó
és zárószáma a nő sajátos, teremtő, alkotó,
életet adó áldott képességét dícséri, az
életerőt hirdeti. Ez adja keretét, egyben abszolút, örök értelmét a
női létnek, és ennek fényében törpül el, értékelődik át és
válik elviselhetővé a mindennapi egyedi női élet bármely
nehézsége.
A lemez a kozmikus genezis archetipikus képeivel indul. A széles magyar
nyelvterületről válogatott gyermekdalok azt jelzik, hogy a női
szerepekre való felkészítést hagyományosan már a kislányok játékai, énekei,
mondókái is segítik. A nagylányok énekeiben a ma már porosnak tűnő
értékek, mint az igaz hűség, a szüzesség vagy a hála és
köszönetnyilvánítás kimondott és vállalt értékként jelenik meg.
Az emberi élet fordulóinak rituális,
szokásénekekkel való méltó megünneplése a hagyományban segíti az életszakaszok
közti átmenetek mint lehetséges krízishelyzetek
megélését, feldolgozását. Leány és anya egyaránt a dalokban megfogalmazott
érzésekkel tudja lezárni, elengedni, kiénekelni az addigi életszakaszt, és
felkészülni az elkövetkezőkre. A sokszor nehéz asszonysors őszinte
megéneklése segíti annak illuziók nélküli átélését,
elviselését. Mások sorsának, élethelyzeteinek megismerése a népdalok által
tükör is: segít meglátni és magunkra ismerni, segít az egyediben meglátni az
általánost, és ezzel elviselhetőbbé, relative
könnyebbé tenni saját sorsunk vállalását.
A női hang a női lélek és a női lét tükre, sokféle: boldog,
szomorú, derűs és felhős, ártatlan és pajkos, gyenge és erős. Ez
a lemez nem a teljesség igényével készült, nem vállalkozhat a téma enciklopedikus felvonultatására. A sok balladai
élethelyzet, konfliktus közül egyet ragad csak ki, Fehér Annáét. Ez metaforája
annak, hogy a mindenétől megfosztott, megalázott, becsapott nő
egyetlen eszköze marad: a női hang, és ezzel a kimondott szó ősi
teremtő erejébe vetett hitben erőteljesen képes hatni.
Ma is cseng fülembe azoknak a zoboralji és moldvai csángó asszonyoknak a
női hangja, akik saját terepmunkáim, népzenei gyűjtéseim során
személyesen elvarázsoltak (Brath Margit, Andráskó Jánosné, Dávid Illésné, Gyurka Dávidné, Benke
Jánosné), akiknek köszönöm az életreszóló élményt és
a népdalokat, melyeket itt elénekeltem, továbbadtam. (9, 11-17, 21, 23, 26.)
Erdélyi Zsuzsannának tartozom közönettel a zalai (1)
és a moldvai (27) imádságért és keservesért (24), melyeket az ő
gyűjtéseiből tanultam. Továbbá köszönöm mindazon ismert és ismeretlen
nótafának és népdalgyűjtőnek a népdalok közkinccsé tételét, akik
nélkül ez a lemez sem jöhetett volna létre.
A magyar néphagyományban megénekelt női szerepek, sorsok és lelki
rezdülések mellett saját családi, női mitológiám darabjai is megjelennek
itt. Vannak olyan tapasztalatok, érzések, helyzetek, élmények, amelyekre csak
saját
szövegemmel, dalaimmal tudok felelni. Gyermekeimnek
mondott személyes altatóimat is megosztom most. Az egyéni alkotás és az
improvizáció nem idegen a magyar népköltészettől sem. Ezért egészítettem
ki saját dalaimmal (5, 18, 28.) a hagyományos magyar női hangot, abban a
hitben, hogy attól talán nem idegen, hanem reményeim szerint annak része,
továbbélése és szerves folytatása.
A legnagyobb ajándék ezen a lemezen Édesanyám hangja. Az én női hangom
az övének folytatása, abból lett, és annak árnyékában nőtt föl. Az
anyaméhben találkoztam az első népdalokkal, az Ő női hangján
keresztül. Női hangom nem lenne hiteles az övé nélkül.
Ő mindig, minden körülmények közt dalol. A gyerekkorom óta gyakran
együttmondott kedves népdalait most vele együtt éneklem. A nagykunsági
tanyavilágban átélt, békés megyei gyerekkorát, fiatalságát idézik ezek a dalok.
A néphagyomány és a hagyományos értékek átadásáról, a női hang
folytonosságáról, a generációk együtt lélegzéséről így szeretnénk vallani.
Vallani, és vállalni a gyökereket és az anyaföldet, amely köt, tart, megalapoz,
meghatároz.
Mára nagyon fontos lett a nőiség hagyományos szerepeinek tudatosítása,
a nőiség vállalt megélése, a női szerepekre való felkészülés
gyermekkortól való segítése. Ez a lemez talán segíthet abban, hogy a mai magyar
nők: kislányok, nagylányok, fiatal és idős asszonyok velünk együtt énekeljenek,
vagy találhassanak visszhangot saját lelki rezdüléseikre, élethelyzetükre e
lemez szövegeiben, dallamaiban.
Régi alkotótársamnak, Hortobágyi László zeneszerzőnek
köszönhetően az archaikus magyar népdalok ezúton is olyan sajátos
világzenei szövetbe ágyazódnak, melynek segítségével a magyar népzene
érvényessége téren és időn átívelővé válik. Hatósugara megnő,
azaz a saját korán és helyén is túlmutató értékkel bír. Reményeink szerint a
NŐI HANG lemez zenei világa a VILÁGFÁ-
hoz (1995) hűen a magyar népzene
örökérvényűségét és egyetemes befogadhatóságát fogja képviselni, és a
magyar kultúra Kelet-Nyugat közti folytonos közvetítő szerepét, sajátos
küldetésének ügyét is fogja szolgálni.
Budapest, 2017. július
Lovász
Irén
Jung Zseni: Lovász Irén