VIDEÓN AZ MTA TANTÁRGY-PEDAGÓGIAI KUTATÁSI PROGRAM MŰVÉSZETI OKTATÁS MUNKACSOPORTJÁNAK KONFERENCIÁJA, melyet az ELTE III. művészetpedagógiai konferenciáján tartottak

 

Dr. Nemes László Norbert, dr. Kárpáti Andrea és dr. Gévayné dr. Janurik Márta vetített képekkel illusztrált előadása

(2019. június 20.)

 

Az MTA-LFZE Aktív Zenetanulás Kutatócsoport vezetője, dr. Nemes László Norbert[1] a Kodály-koncepcióra épülő iskolai ének-zene oktatást kísérő mozgás kreatív integrálásának módszertani továbbfejlesztéséről beszélt. Az További információk a konferenciáról innováció fókusza két zenepedagógiai modell részletes kidolgozása. Míg az első modell a zenét követő, irányított mozgásra, addig a második az improvizált, szabad mozgásra épít. Az új zenetanítási modellek fejlesztését leginkább Kodály Zoltánnak az újra és a progresszívra mindig nyitott habitusa inspirálta.

 

A hazai ének-zene oktatásban évtizedek óta okoz problémát a tanulók közömbössége, motiválatlansága. Erre keres korszerű megoldást digitális eszközök segítségével az MTA-SZTE Ének-Zene Szakmódszertani Kutatócsoport Gévayné dr. Janurik Márta[2] vezetésével. A gyermekkorban átélt zenei élmények, az általános iskolai énekórákon szerzett tapasztalatok egész életünk során meghatározhatják a zenéhez való viszonyunkat. A zenetanulás kognitív fejlődésre gyakorolt hatásának vizsgálata az elmúlt évtizedekben aktívan kutatott területté vált. A zenei és az anyanyelvi képességek kapcsolatára irányuló vizsgálatok a zenei képességek, a fonológiai tudatosság és az olvasás összefüggésére mutattak rá. A kutatási eredmények szerint a pozitív hatás visszavezethető a zenetanulás során fejlődő auditív észlelésre. A kottaolvasás pedig olyan folyamat, amelynek során speciális vizuális szimbólumokat alakítunk át hangokká, ritmussá. Fejlődése az éneklési képesség és a zenei észlelés fejlesztésén keresztül megy végbe, utóbbinak elengedhetetlen feltétele a fogalmi fejlődés. Erre épül a zene grafikus reprezentációja. A szövegek olvasásának az elsajátítása ezzel párhuzamba állítható, szintén olyan kognitív folyamat, amely az észlelésen alapul, és amelynek során az egyén vizuális jeleket jelentéssel ruház fel.

 

Az MTA-ELTE Vizuális Kultúra Szakmódszertani Kutatócsoport dr. Kárpáti Andrea[3] vezetésével arra a kérdésre keresi a választ: vajon jól tesszük-e, hogy a tehetségek díjazásakor még mindig az egyedi alkotásokat, a magukban dolgozó alkotókat ismerjük el. A 21. századot az élet minden területén az együttműködés kényszere jellemzi. A Fővárosi Rajzverseny és a „Van művészi vénád” vetélkedő esélyt ad a közösségi kreativitásnak, az együttes alkotásnak. A versenyen iskolai csoportok pályáznak közös művekkel az elődöntőn, a helyszínen azonban kisorsolt partnerekkel oldanak meg tervezési feladatokat. A Ludwig Múzeumban iskolai csoportok pályáznak azonos témában (2018-ban ez pl. a gyűjtés volt) egy képzőművészeti kiállítás tervével, a legjobb elképzeléseket pedig megvalósíthatják a múzeumban. A Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program művek, munkanaplók és az elért pontszámok összevetésén túl vizsgálták a zsűrizés folyamatát is. A művészi és funkcionális szempontok mellett a csapatok együttműködését is minősítve, a zsűrik konszenzussal ítéltek, akár az egyéni versenyeken. A bírálók értékelő megbeszéléseinek elemzése azonban feltárta egyéni stratégiáikat is. Az együttműködő értékelés normáit és a kritériumok tartalmát bemutató bírálói felkészítéssel a csoportversenyes tehetség felismerési módszer hiteles és életszerű nemzetközi innovációja tovább finomítható.

 

*

Videón az MTA Tantágy-pedagógiai kutatási program művészeti oktatás munkacsoportjának 2019. VI. 20.-i beszámolója, melyet az ELTE III. művészetpedagógiai konferenciáján tartott

dr. Nemes László Norbert, dr. Kárpáti Andrea és Gévayné dr. Janurik Márta vetített képekkel illusztrált előadása (1:09:50)

a három kutatócsoport-vezető előadásáról készült összeállítás itt tekinthető meg.

 

Készítette az MTA Kommunikációs Főosztály, 2019-ben

(MTA.HU)

 

A konferencia teljes programja itt látható

http://mpk.elte.hu/download/MPK_EWAE2019_szakmai_program_final_HU_0604.pdf

 

 

 

 

 



[1] Dr. Nemes László Norbert karnagy, egyetemi tanár, a LFZE kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet igazgatója

 

[2] Dr. Gévayne dr. Janurik Márta - főiskolai docens, Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar

 

[3] Dr. Kárpáti Andrea, az MMA doktora, MTA-ELTE Vizuális Kultúra Szakmódszertani Kutatócsoport és Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet