VIDEÓN AZ MTA TANTÁRGY-PEDAGÓGIAI KUTATÁSI PROGRAM MŰVÉSZETI
OKTATÁS MUNKACSOPORTJÁNAK KONFERENCIÁJA, melyet az ELTE III.
művészetpedagógiai konferenciáján tartottak
Dr.
Nemes László Norbert, dr. Kárpáti Andrea és dr. Gévayné dr. Janurik Márta vetített
képekkel illusztrált előadása
(2019. június 20.)
Az MTA-LFZE Aktív
Zenetanulás Kutatócsoport vezetője, dr. Nemes László Norbert[1] a
Kodály-koncepcióra épülő iskolai ének-zene oktatást
kísérő mozgás kreatív integrálásának módszertani továbbfejlesztéséről
beszélt. Az További információk a konferenciáról innováció fókusza
két zenepedagógiai modell részletes kidolgozása. Míg az első modell a
zenét követő, irányított mozgásra, addig a második az improvizált, szabad
mozgásra épít. Az új zenetanítási modellek fejlesztését leginkább Kodály
Zoltánnak az újra és a progresszívra mindig nyitott habitusa inspirálta.
A hazai ének-zene oktatásban évtizedek óta okoz problémát a tanulók
közömbössége, motiválatlansága. Erre keres korszerű megoldást digitális
eszközök segítségével az MTA-SZTE Ének-Zene Szakmódszertani
Kutatócsoport Gévayné dr. Janurik Márta[2] vezetésével. A
gyermekkorban átélt zenei élmények, az általános iskolai énekórákon szerzett
tapasztalatok egész életünk során meghatározhatják a zenéhez való viszonyunkat.
A zenetanulás kognitív fejlődésre gyakorolt hatásának vizsgálata az elmúlt
évtizedekben aktívan kutatott területté vált. A zenei és az anyanyelvi
képességek kapcsolatára irányuló vizsgálatok a zenei képességek, a fonológiai
tudatosság és az olvasás összefüggésére mutattak rá. A kutatási eredmények
szerint a pozitív hatás visszavezethető a zenetanulás során
fejlődő auditív észlelésre. A kottaolvasás pedig olyan folyamat,
amelynek során speciális vizuális szimbólumokat alakítunk át hangokká,
ritmussá. Fejlődése az éneklési képesség és a zenei észlelés fejlesztésén keresztül
megy végbe, utóbbinak elengedhetetlen feltétele a fogalmi fejlődés. Erre
épül a zene grafikus reprezentációja. A szövegek olvasásának az elsajátítása
ezzel párhuzamba állítható, szintén olyan kognitív folyamat, amely az
észlelésen alapul, és amelynek során az egyén vizuális jeleket jelentéssel
ruház fel.
Az MTA-ELTE Vizuális Kultúra Szakmódszertani Kutatócsoport dr. Kárpáti Andrea[3]
vezetésével arra a kérdésre keresi a választ: vajon jól tesszük-e, hogy a
tehetségek díjazásakor még mindig az egyedi alkotásokat, a magukban dolgozó
alkotókat ismerjük el. A 21. századot az élet minden területén az
együttműködés kényszere jellemzi. A Fővárosi Rajzverseny és a „Van
művészi vénád” vetélkedő esélyt ad a közösségi kreativitásnak, az
együttes alkotásnak. A versenyen iskolai csoportok pályáznak közös
művekkel az elődöntőn, a helyszínen azonban kisorsolt
partnerekkel oldanak meg tervezési feladatokat. A Ludwig Múzeumban iskolai
csoportok pályáznak azonos témában (2018-ban ez pl. a gyűjtés volt) egy
képzőművészeti kiállítás tervével, a legjobb elképzeléseket pedig
megvalósíthatják a múzeumban. A Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program művek, munkanaplók és az elért pontszámok összevetésén túl vizsgálták
a zsűrizés folyamatát is. A művészi és funkcionális szempontok
mellett a csapatok együttműködését is minősítve, a zsűrik
konszenzussal ítéltek, akár az egyéni versenyeken. A bírálók értékelő
megbeszéléseinek elemzése azonban feltárta egyéni stratégiáikat is. Az
együttműködő értékelés normáit és a kritériumok tartalmát bemutató bírálói
felkészítéssel a csoportversenyes tehetség felismerési módszer hiteles és
életszerű nemzetközi innovációja tovább finomítható.
*
Videón az MTA Tantágy-pedagógiai kutatási program művészeti oktatás munkacsoportjának 2019.
VI. 20.-i beszámolója, melyet
az ELTE III. művészetpedagógiai konferenciáján tartott:
dr. Nemes László
Norbert, dr. Kárpáti Andrea és Gévayné dr. Janurik Márta vetített képekkel illusztrált előadása (1:09:50)
a három kutatócsoport-vezető előadásáról készült
összeállítás itt tekinthető meg.
Készítette az MTA Kommunikációs Főosztály, 2019-ben
(MTA.HU)
A konferencia
teljes programja itt látható:
http://mpk.elte.hu/download/MPK_EWAE2019_szakmai_program_final_HU_0604.pdf
[1] Dr. Nemes László Norbert
karnagy, egyetemi tanár, a LFZE kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet
igazgatója
[2] Dr.
Gévayne dr. Janurik Márta - főiskolai docens, Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti
Kar
[3] Dr.
Kárpáti Andrea, az MMA doktora, MTA-ELTE Vizuális Kultúra
Szakmódszertani Kutatócsoport és Budapesti Corvinus
Egyetem Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Magatartástudományi
és Kommunikációelméleti Intézet