A mobilozó tanuló
(Budapest, 2017, Neteducatio)
Mindenkinek vannak elképzelései arról, hogy milyen a
jó pedagógus. Eszünkbe juthat a Váratlan utazás szigorú, ámde kedves Hetty nénije vagy a Holt költők társaságának
formabontó irodalomtanára, John Keating. Egy
metaforakutatásban azt találták, hogy egyesek állatidomárhoz, mások bíróhoz
vagy színészhez hasonlítják ezt a hivatást (Vámos 2003), ma viszont az
infokommunikációs eszközök fejlődésének következtében a tanárszerepek
megváltoztak. Jelenleg digitális idegenvezetőként vagy digitális mágusként
lehet őket elképzelni, akik segítenek eligazodni diákjaiknak a digitális
világ útvesztőiben (Fegyverneki 2017). A kötet szerzői arra tesznek
kísérletet, hogy olyan módszertani ötleteket és technikai segítséget nyújtsanak
kollégáiknak, amellyel egyszerűen és hatékonyan alkalmazhatják tanórákon a
mobileszközöket.
Előrebocsátjuk, a könyv hiánypótló a hazai
pedagógiában, hiszen egyre többször hallani, hogy az oktatásban nemcsak az
interaktív tábláé, hanem a tanulók által kedvelt mobileszközöké a jövő.
Első ránézésre azt hihetnénk, hogy a gyerekek professzionálisan kezelik a
mobilokat, holott sokszor nem tudják, mennyi mindenre használhatnák még – akár
a tanulás megkönnyítésére és élményszerűvé tételére is – ezeket az
eszközöket.
A szerzők, Fegyverneki Gergő és Aknai
Dóra Orsolya a hazai digitális pedagógia meghatározó alakjai. Fegyverneki
Gergő nevéhez köthető a digitáliskultúra-azonos pedagógia fogalmának
megalkotása, számos könyv és tananyagfejlesztés van a háta mögött, emellett
részt vesz a tanárképzésben is. Aknai Dóra Orsolya jelenleg
mesterpedagógusként, gyógypedagógusként dolgozik, a Balázs Diák Kft.
közreműködésével fejlesztette ki a Környezetünk hangjai és a Rejtőzködő
állatok elnevezésű szoftvereket sajátos nevelési igényű tanulók
számára.
A könyvet felépítése és stílusa alapján tekinthetjük a
már korábban is megjelent IKT-s ötlettár folytatásának. A mobilos ábécé
első, Mobiltanulás – az elmélettől egyre inkább a gyakorlatig című
részében sorra veszik azokat a kérdéseket, amelyek felmerülhetnek azokban, akik
a mobileszközöket szeretnék bevetni a mindennapi tanítási gyakorlatban. A
szerzők, akik a nemzetközi és hazai szakirodalom alapján felvázolják az m-learning, vagyis a mobiltanulás elméleti kereteit,
mindezt – ahogy megjegyzik – azonnal átfordítják a tanítási gyakorlatra.
Tisztázzák, hogy a mobil, azaz a hordozható eszközök közé nemcsak az okos telefonok
tartoznak, hanem ide sorolhatjuk a laptopot, tabletet, az ebook-olvasót,
a GPS-t vagy az MP3 és MP4 készülékeket. Ezeket a készülékeket mind
használhatja a pedagógus tanítványaival, ha úgy dönt, hogy módszertani
repertoárjába beemeli a mobileszközöket. Érdemes ezen elgondolkozni, hiszen –
ahogy a könyvben olvasható – a hagyományos tanulási tevékenységek jelentős
része a lexikális tudásra koncentrál, míg a mobilok lehetőséget adnak
arra, hogy a tudás magasabb rétegei, a különféle 21. századi kompetenciák
(kreativitás, problémamegoldás, együttműködés, IKT-használat) is
fejlődjenek.
Úgy tűnik, a szerzők kézen fogják a
technikai újdonságokban kételkedő vagy ezekben bátortalan kollégákat, és
igyekeznek nekik minden segítséget megadni a
hordozható eszközök tanórai integrálásához. Ezért részletezik a tanórai mobilhasználat
előnyeit, ugyanakkor felhívják és a figyelmet ennek esetleges hátrányaira
is, de azonnal megjegyzik, hogyan küszöbölhetik ki a felmerülő
problémákat. A kiadvány bevezeti az olvasókat a mobileszközök technikai
hátterébe is, továbbá megismerteti az érdeklődőket a kiterjesztett
valósággal (AR), és rávilágít arra, hogy ez miben is tér el a virtuális
valóságtól (VR). Mindehhez a mobiltanulás bevezetését segítő „mankót” is
kidolgoztak a kötet írói.
A Mobilalkalmazások A-tól Z-ig című fejezet kiapadhatatlan
ötlettár a pedagógusoknak, de sokat tanulhatnak belőle a szülők és a
tanulók is, ha meg szeretnék érteni, hogy a mobilok
játékból hogyan válhatnak praktikus tanulástámogató eszközzé. Ennek érdekében
az írók felvonultatják azokat az alkalmazásokat, amelyek sikeresen
bevethetőek a humán- és reáltantárgyak oktatásában. Ilyen applikáció
például az Akropolisz Interaktív 3D alkalmazás, amellyel virtuális sétát
tehetünk az európai kultúra bölcsőjének egyik kimagasló épületében.
Látszólag történelemórán lehet érdekes ez az applikáció, ugyanakkor számos más
lehetőség felvillan előttünk: például hogyan lehet ugyanezt az appot
felhasználni a fogalmazás tanítása közben, idegennyelv-órán vagy a kerület és a
terület kiszámításának gyakorlásakor. Szintén rendkívül látványos alkalmazás az
Anatomy 4D is, amely új utakat hoz a
természettudományos oktatásba, hiszen virtuálisan boncolhatnak a gyerekek, de
mindennek a képi világa jól hasznosítható angolórán, vagy irodalomórán a
költői képek tanításánál.
Az olvasók tehát ennél a résznél nemcsak applikáció leírásokat
olvashatnak, hanem különféle módszertani ötleteket kapnak arra vonatkozóan,
hogyan adaptálhatják ezeket az eszközöket
megfelelően a tantárgyaikba. Ráadásul a bemutatott appok ingyenesek, és legtöbb
használatához még internet sem szükséges. Noha vannak tantárgy specifikus
alkalmazások (például interaktív kémcső kémiaórára vagy játékos
közmondástanítás), a legtöbb szinte mindenféle tantárgy esetében
bevethető, amelynek csupán a kreativitás szab határt, de ehhez sok
inspirációt kapunk.
Minden applikáció bemutatás végén Egy próbát megér címen feladatot találhatunk, amely gondolkodtató
kérdéseivel arra inspirálja a pedagógusokat, hogy
használják kreativitásukat, és találják ki, hogyan adaptálhatják az adott appot
tanítási-tanulási helyzetekben, majd ezt a Saját jegyzet résznél le is
jegyezheti mindenki magának. Ugyancsak a könyv nagy erénye, hogy az applikációk
internetes elérhetőségét a szerzők QR-kódokba rejtették, amelyeket az
okos telefonnal könnyedén beolvashatunk, és máris kipróbálhatjuk a bemutatott
alkalmazásokat.
A könyv végén találhatunk egy mobilhasználati
kérdőívet is, amely segítséget nyújthat a tanároknak abban, hogy jobban
megismerjék diákjaik mobilhasználati szokásait, és
felmérjék eszközellátottságukat. Ez megkönnyítheti a módszer bevezetését.
A kötet érdeméhez, különlegességéhez tartozik, hogy
Szakál Vince Abosa fejlesztése, a Netedu AR
applikáció interaktívvá tette a könyv egyes oldalait. Ez azt jelenti, hogy ha
az alkalmazás segítségével befotózzuk a megjelölt oldalakat, akkor oktatási
célú 3D-s modellek jelennek meg előttünk a készülék képernyőjén
keresztül.
Irodalomjegyzék:
Fegyverneki
Gergő (2017): A kaméleon-pedagógus így csinálja. Inspiráló ötletek
modern pedagógusoknak. Budapest, Neteducatio Kft.
Vámos
Ágnes (2003): Metafora a pedagógiai kutatásban. Iskolakultúra, 2003/4., 109-112. o.
*A
szerzőről: Bene Viktória