SÁNDOR FRIGYES 115
Budapest, 1905. április 24. – Budapest, 1979. június 4.
Sándor Frigyes (info. bmc.hu)
Sándor Frigyes hegedűművész, karmester és hegedűtanár
polgári család harmadik gyermekeként született. Mindhárom gyerek a muzsikus
pályát választotta élethivatásául, ahol jelentős sikereket értek el.
Sándor Frigyes két zongorista testvérével szemben hegedű-tanulmányokat
kezdett, gyerekként is már a Zeneakadémia növendékeként. Tíz évesen került a
hegedű tanárképző híres vezetőjének, Bloch Józsefnek osztályába,
ahol három tanévet (1915-1918) töltött. 1919 és 1925 között a Hubay-növendék Mambriny Gyula irányításával folytatta akadémiai stúdiumait
és a tanárképző első osztályát. Tanulmányait az akkoriban
nagyhírű Kemény Rezső vezetése alatt fejezte be. A vonósnégyes
tantárgyat Waldbauer Imre növendékeként tanulta.
Hangszeres karrierjének első fontos állomása a Budapesti Ének- és
Zenekaregyesület keretében végzett hangversenymesteri munkája 1926-tól 1933-ig.
Az operaházi korrepetitor és karmester, Lichtenberg
Emil vezetése alatt működő egyesület ez időben a magyar
oratóriumkultúra egyik szilárd oszlopa. A próbákon és előadásokon
eltöltött idő alatt Sándor Frigyes pályáját meghatározó repertoár- és
stílusismeretet, élményeket, tapasztalatokat szerzett. Az együttesben
rendszeres munkával eltöltött időszaknak egy, az egész életutat
megváltoztató betegség, kezének mozgását súlyosan gátoló írásgörcs vetett
véget.
Hegedűs tevékenységét ebben az időben váltotta fel karmesteri
munkája. A harmincas-negyvenes években különböző alkalmi és hosszabb
időszakon át állandó összetételű együtteseket vezetett. Ezeknek egy
része 1939-től kezdve már csak az OMIKE (Országos Magyar Izraelita
Kulturális Egyesület) keretében jutott pódiumhoz, ez azonban azt is jelentette,
hogy a híres Goldmark-termi koncerteken Sándor Frigyes a magyar művészeti
élet számos kiválóságának is partnere lehetett. Ez időben került sor korai
karmesteri tevékenységének legjelentősebb eseményére: 1941-ben ő
vezényelte Bartók Divertimentójának budapesti bemutatóját. (A
magyarországi bemutatóra az akkor átmenetileg Magyarországhoz visszacsatolt
Kolozsvárott, Vaszy Viktor vezényletével került sor,
ugyancsak 1941-ben.) 1940. július 10-én kötött házasságot Dénes Vera
gordonkaművésszel (1915-1970). Az 1940-es évek művészi aktivitásának
a munkaszolgálat vetett véget.
HH
Dénes Vera és Sándor Frigyes (omike.hu)
A II. világháború befejezése után Sándor Frigyes az újjáéledő
fővárosi hangversenyéletben (a Székesfővárosi Zenekar élén)
jelentősebb karmesteri feladatokat kapott, valamint a megalakuló
Fővárosi Zeneiskola-szervezet és az újrainduló Nemzeti Zenede tanára lett,
ahol hegedű és kamarazene tantárgyakat tanított. Az új társadalmi
viszonyok által felszínre került új pedagógiai irányzatok haladó, új
módszerű hangszeres iskolákat is követeltek. A Cserépfalvi kiadó egy új
szemléletű hegedűiskola-sorozatra adott megbízást Sándor Frigyesnek,
zeneszerző-társként Járdányi Pálnak és Szervánszky
Endrének. A korábbi metodikai módszerekkel gyökeresen szakító, a
„tandarabok" helyett elsősorban a magyar népzenére és a klasszikus
zeneirodalomra alapozó Hegedű ABC első kötete 1949-ben
jelent meg, és ezt követték a továbbiak is (I-V.), és váltak hosszú
időszakra a hegedűoktatás alapjává. (A Hegedű ABC azóta is újra meg újra megjelenik, és a világ számos
országában használják.)
A zeneiskolák átszervezése során Sándor Frigyes a korábbi Konzervatórium és
a Nemzeti Zenede egyesüléséből alakult Bartók Béla Zeneművészeti
Szakiskola vezetésére kapott megbízást. Az iskola keretén belül indult meg
(eleinte szaktanárképző névvel) az alapfokú zenetanárok képzése; ez
később a Főiskola Tanárképző Intézetének feladatává lett. Sándor
Frigyes vezetői tevékenysége mellett (1949–1958) kamarazenét tanított és
az intézet zenekarait vezette.
Sándor Frigyes tanár úr felkészítésével hangzott el
Beethoven op. 97-es triója a Magyar Rádióban 1975 májusában nyilvános hangverseny, élő
adás keretében a
következő előadókkal: Rolla János –
hegedű, Frank Mária – gordonka, Ábrahám Mariann – zongora.
A rangos eseményre a mű IV. (Allegro moderato)
tételének felidézésével emlékezünk:
https://youtu.be/uhIT8byGa6E (7:02)
(Amatőr felvétel)
Igazgatói megbízásának befejeztével 1958-tól a Liszt Ferenc
Zeneművészeti Főiskola kamarazene tanáraként működött tovább.
Itt felsőfokú tanulmányaikat végző hallgatókkal került kapcsolatba,
akiknek egy csoportja 1963-ban meghívta őt egy ideje már rendszeresen
együtt játszó kamarazenekaruk vezetésére. Bevallottan a még csak alig néhány
éve működő I Musici di Roma együttese volt a kamarazenekar mintája,
azonban a karmesteri irányításnak köszönhetően az új magyar együttes a
világhírű olasz társulaténál szélesebb repertoárt volt képes meghódítani
(Bach: Kunst der Fuge,
Stravinsky, Honegger stb. művei). A zenekar néhány évig a Liszt Ferenc
Zeneművészeti Főiskola Kamarazenekara néven működött, majd
felvette – az Alma Materre utaló – Liszt Ferenc Kamarazenekar nevet. Sándor
Frigyes élettörténete elválaszthatatlan a Liszt Ferenc Kamarazenekar
történetétől, mint ahogy a Liszt Ferenc Kamarazenekar útja
elválaszthatatlan Sándor Frigyes személyétől.
Az 1974/75-ös tanévben Sándor Frigyes nyugalomba vonult főiskolai állásából,
ennek ellenére még hosszú éveken keresztül megtartotta óráinak jelentős
részét. Néhány évvel később egyre súlyosodó betegsége tette számára egyre
nehezebbé pedagógiai, és egy idő múlva együttesvezetői munkáját is.
Éveken át küzdve a betegséggel 1979. júniusában hunyt
el.
Székely András
*Forrás: Sándor Frigyes | Lexikon előd | Zeneakadémia – Budapest (lfze.hu)
Függelék
III. brandenburgi
verseny BWV. 1048 (Pertis Zsuzsa kadenciájával) I.
Allegro (6:37)
J.S. Bach: III. brandenburgi verseny
BWV. 1048 (Pertis Zsuzsa kadenciájával) I. Allegro ·
Liszt Ferenc Kamarazenekar, vezényel Frigyes Sándor
Szereti Ön... ? - Johann Sebastian
Bach
℗ 1976 HUNGAROTON RECORDS LTD.
Released on:
1976-04-27
Erbarme dich (7:51)
J.
S. Bach: Máté Passió- Erbarme dich
· Gáti István és Kalmár Magda - ének
Liszt Ferenc Kamarazenekar, vezényel Sándor Frigyes
℗ 2001 HUNGAROTON RECORDS LTD. Released on: 2001-12-15[T1]
Die Kunst der Fuge I. - Contrapunctus 1. – YouTube (4:31)
Die Kunst der Fuge I. - Contrapunctus 3. – YouTube (4:11)
Die Kunst der Fuge I. - Contrapunctus 4. – YouTube (5:42)
Die Kunst der Fuge II. - Contrapunctus 8 a 3 – YouTube (7:47)
Die Kunst der Fuge IV. - Canon alla Decima Contrapuncto alla (4:29)
Die Kunst der Fuge IV. - Canon per Augmentationem in ... (4:56)
Die Kunst der Fuge IV. - Canon alla Ottava – YouTube (3:57)
Johann Sebastian Bach: Die Kunst
der Fuge
Rolla János és Kostyál Kálmán - hegedű; Frank Mária - gordonka; Pongrácz
Péter-oboa;
Liszt Ferenc Kamarazenekar, vezényel: Sándor Frigyes
℗ 1969 HUNGAROTON RECORDS LTD. Released
on: 1969-09-05