A SZÉP MAGYAR ÉNEK nagy sikere

„Vannak emberek, akik sohasem követnek el mulasztást, de csak annyit tesznek, amennyi a kötelességük. Vannak mások, akik feladatukat hivatássá tudják felemelni azzal, hogy a szívüket adják hozzá.” (Szenthelyi-Molnár István: Emberek! Az élet szép!)

Azt hiszem, dr. Béres Józsefre ugyancsak jellemző a Szenthelyi-Molnár Istvántól vett idézet. Fő tevékenysége mellett hivatásává szélesedett zenei hagyományaink kiegészítő gyűjtése és újabb módszertani rendszerbe foglalása is.

A Parlando 2019./ 2. számában jelent meg „SZÉP MAGYAR ÉNEK” című – általam zenei Bibliának nevezett – könyvéről írt ismertetés. Sorsom úgy alakult, hogy külföldre kerültem, s bár megvolt a szerzőtől kapott, gyönyörű példányom, a biztonság kedvéért vittem magammal még egyet, hogy elajándékozhassam az arra érdemesnek. Kiderült, az egyik legkedvesebb tanítványom – volt népzenei szakkörösöm – mindössze 20 km-re lakik tőlem. Úgy gondoltam, ez nem lehet véletlen… Bár belőle áramlástannal foglalkozó mérnök-doktor lett, őt tartottam – közös múltunk alapján – a legméltóbbnak erre.

A nyári COVID-szünet idejére Zsuzsa tanítványom hazalátogatott, s a kedves könyvet vitte magával. Elcsukló hangon mesélte, hogy a már nyugdíjas, szintén mérnök édesapja örömmel forgatta a kötetet, és énekelgetett belőle. Ezt látva úgy döntött, hogy karácsonyig a szüleinél hagyja a dalgyűjteményt. (Már csak az a kérdés, hogy karácsonykor lehet-e majd közlekedni az országok között?)

A SZÉP MAGYAR ÉNEK könyv és film egyaránt olyan sikert aratott, hogy szükségessé vált újabb kiadása. A szerző gyakran adományoz oktatási intézményeknek példányokat a határainkon túlra is. A hiánypótló gyűjteményre ugyanis nagy szükség van.

A film kapott választható angol, olasz és japán nyelvű feliratot. Kérdésemre Béres József elmondta, a japán nyelv azon közismert oknál fogva került a filmre, mert ők különös figyelmet fordítanak a Kodály-féle zenei módszerünkre, és a világhírű népdalgyűjtő-zeneszerző a népdalainkat tartotta a zenei nevelés egyik legfontosabb alapjának. Továbbá a pentatónia is megmutatkozik mind a magyar, mind a japán zenei hagyományokban.

Az olasz nyelvű feliratnál teljes egészében érthető, hogy ahol a beszéd is kottázhatóan dallamos, ott szükség van a mi gyönyörű magyar énekeink megismerésére. Szabad legyen ismét egy személyes élményemet elmondani. A korábbiakban több alkalommal volt szerencsém a Kartali Asszonykórussal Olaszországba utazni. Többek között ellátogattunk a velencei Szent György-szigetre, ahol megnéztük a Szent Gellért-ereklyéket is, amelyeket egy hatalmas, barokk szekrényben őriztek. A szépséges viseletbe öltözött asszonyaink egyházi népénekekkel és gyertyával a kezükben járultak a kegyes emlékekhez.

A bazilika tele volt turistával, köztük számos japán fotóssal. Átszellemülten, csodálattal hallgatták, nézték a jelenetet, felvételeket készítve. Néhány héttel később, egy „civil” csoporttal érkeztem ugyanerre a helyre, de ők számomra is ismeretlenek voltak és nem daloltak. Az ereklyék kulcsát őrző barát rám nézett s emlékezve az éneklő kartaliakra, követelte tőlünk „Cantare! Cantare!” ismétlésével az éneklést.

Hát ennyit a japán-olasz-magyar zenei kötődésről.

Az angol feliratot a világnyelvvé válás tette indokolttá.

Az alapvetően magyar nyelvű, de rövid, angol rezümékkel ellátott kötetben csak apró, fordításbéli finomhangolások vannak az előző kiadáshoz képest.

Az áttekinthetőség vonatkozásában – ahogy az általam nagyon tisztelt Bereczky János népzenetudós mondja – az anyag egy kötetbe való szerkesztése indokolt, de éppen azért, mert nagyszerű felhasználási lehetősége van a gyűjteménynek, szeretném javasolni újabb kiadását, amely témakörönként külön-külön füzetben vagy könyvben (terjedelemtől függően) könnyebben, kezelhetőbb formában segítené a pedagógusok munkáját.

Nézzük csak, mik is ezek a témakörök.

I.) Gyermekdalok
II.) Népdalok
III.) Népies dalok
IV.) XIX és XX. századi zeneszerzői dalok és hazafias énekek
V.) Szent énekek

Ez a felosztás nem fedi teljes egészében a tartalmat, hiszen számos alfejezet található benne.

A film zenei és képi sokoldalúságát nem lehet eléggé dicsérni, mert az újranézés újabb örömet nyújt. Sőt! A legapróbb részekben is megtalálhatjuk a szépséget, az értéket, ami örökbecsű, aminek meg kell maradnia. Így kerülhetnek a jövő nemzedék birtokába. Talán felelős megőrzésére is.

Gratulálunk Béres Józsefnek az újabb kiadású kötethez, valamint a nyelvében is kiszélesedett filmhez. Köszönet érte, vigye hírét a világba a magyar dallamvilágnak, és a csodálatos, Kallós-féle kézműves gyűjteménynek.

A film és a könyv kiadását az AKOVITA Könyvkiadó Kft. gondozta, szerkesztő: Béres Klára. A könyv és / vagy a film szakértői: Kallós Zoltán, Almási István, Bereczky János, dr. Bubnó Tamás, Dombóvári János, dr. Erdélyi Zsuzsanna. Operatőrök: Pap Ferenc, Tóth Zsolt, Csukás Sándor, Havasi József. Steadicam operatőr: Pap Dénes. Vágó: Szalai Károly. Gyártásvezető: Markó Judit. Rendezte: Petényi Katalin és az Oscar-jelölt Kabay Barna.

Dr. Gerzanics Magdolna