EMLÉKEZÉS ERKEL FERENCRE

Részlet Szőke Sándor: Erkel a padon c. szobráról (Gyula, 2019)

További részletek:

Forrás: Erkel Ferenc-szobor – Köztérkép

Somogyváry Ákos, az István király Operakórus és a Caritas Collectio karnagy-művészeti vezetője, a KÓTA Tanácsadó Testületének és az Erkel Ferenc Társaság elnöke ez utóbbi vezetőjeként az alábbiakról tájékoztatta a Parlando olvasóit:

A Magyar Kultúra Napja alkalmából - Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzeti Kulturális Tanács elnökének őszi javaslata nyomán - a Budapesti Filharmóniai Társaság és az Erkel Ferenc Társaság útjára indította „A magyar himnusz oldala” honlapot https://magyarhimnusz.hu/, ezzel egyidejűleg bemutatták „A Himnusz regényes története” filmet https://youtu.be/1iPMW8Rb9jI, amely széles körben már eljutott az ország közoktatási intézményeibe is a Tankerületek jóvoltából.

Az induló honlap Batta András Széchenyi-díjas zenetörténész tanulmányával mutatja be Kölcsey - Erkel Hymnusát és keletkezési körülményeiket; a szerzőket. Letölthető formában Tóth Péter zeneszerző, MMA Zenei Tagozatvezető Kontrapunkt Kiadója jóvoltából, Andorka Péter zeneszerző gondozásában ingyen hozzá férhető Erkel-, és Dohnányi műveinek partitúrája, és szólamanyagaik; a Himnuszok különböző felvételei, valamint a korabeli pályázat még fellelhető darabjai, illetve a nemzeti fohász inspirálta későbbi zenekari művek.

Az Erkel Ferenc Társaság reméli, hogy a honlappal és a filmmel egyaránt hathatósan hozzájárulnak a Hymnusz valóban regényes történetének megismeréséhez és Erkel eredeti fohásza történelmünkben betöltött szerepének, valós súlyának megítéléséhez.

II.

ERKEL EMLÉKEZET

Mozaikok az Erkel Ferenc Társaság három évtizedéből

Új kiadvánnyal jelentkezett az Erkel irodalom. Örömmel vettem kézbe a szép kiadású könyvet. Nagy tisztelője vagyok Erkel Ferencnek, a Zeneakadémián zenetanár professzoraim Bartha Dénes és Szabolcsi Bence méltató és elismerő előadásai maradandó emlékeim közé tartoznak. Kezdő tanárként megvettem a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában 1954-ben megjelent Zenetudományi Tanulmányok II. kötetét: Erkel Ferenc és Bartók Béla emlékére. Szerkesztők: Szabolcsi Bence és Bartha Dénes. Engedtessék meg, hogy Erkelt méltató bevezetőként ebből az Előszóból idézzek részleteket: „Most, amikor halála 60. évfordulójának alkalmából a magyar nép hálával és szeretettel emlékezik meg nagy zeneszerzőjéről, Erkel Ferencről, tisztán áll előttünk, hogy benne a magyar opera megalapozóját, máig is legnagyobb mesterét s egyben további példaképét ünnepeljük.

Nem véletlen, hanem sokszorosan fontos, Erkel egész művészetére kiható és egész munkásságát jellemző körülmény, hogy az opera, amelyet ő megteremtett, a reformkornak, a szabadságharc korának és az abszolutizmus korának operája volt.

Ennek a korszaknak nemzetet egyesítő, lelkesítő és mozgatósító zenedrámáját megalkotni nagyszabású feladat volt. Az ilyen korszakos munkára csak olyan zeneművész vállalkozhatott, aki eredendően erős drámai érzékkel volt megáldva…

Erkel drámaíró volt, olyan drámaíró, aki korának minden nagy történelmi-társadalmi konfliktusait megérezte és ezeket a konfliktusokat műveiben tömören, a lényeget feltáróan, művészi módon tudta ábrázolni. Operáiban a hősök egyéni sorsán keresztül kora nagy ellentéteinek összecsapásait ábrázolta.

Művészetének magyar gyökerei rendkívül erősek. Nagy feladatát éppen azáltal volt képes megoldani, hogy mély és szerves kapcsolata volt a magyar tömegek zenei életével…

S van-e kézzelfoghatóbb bizonysága a néppel való együttérzésnek, mint az a tény, hogy ő lett Kölcsey Himnuszának zseniális megzenésítője?

Ennek a magyar tömegek életével való szerves egységnek jegyében teremtette meg Erkel azóta is virágzó intézményeinket: a Filharmóniai Társaságot (1853) az Országos Daláregyesületet (1867), a Zeneakadémiát (1857) és az Operaházat (1884).

Mindezek az intézmények Erkel örökségének letéteményesei; rájuk van bízva ennek az örökségnek nemcsak megőrzése, hanem Erkel szellemében való továbbfejlesztése is.”

Az évtizedek során gyarapodott a tudományos kötetek száma, és éppen Szabolcsi Bence egyik kiváló tanítványa dr. Bónis Ferenc zenetörténész munkássága nyomán, aki a magyar zene kiváló képviselőinek – elsősorban Bartók, Kodály és Erkel – művészetének megismertetéséért tett legtöbbet. Ugyanakkor súlyos elmaradások voltak a zeneműkiadás területén, s bár a Bánk bán és a Hunyadi László mindig műsorán volt az operaháznak, de Erkel további operái, bizony háttérbe szorultak, s lehetne még további hiányosságokat felsorolni, de bátran állíthatjuk, hogy ezek felismerése – bár lassan – de egyre inkább a jobbitás útján haladnak és különösen az utóbbi évtizedekben jelentős előre lépések történtek.

Ebben a házban született Erkel Ferenc 1810. november 7.-én.

Erkel Ferenc Emlékház - visitgyula.com

Ezt bizonyítja jelen kiadványunk, mely az elmúlt XXX. esztendő emlékeiből eleveníti fel az Erkel Társaság létrejöttét, a szülőváros, Gyula szerepét, bemutatja és megszólaltatja azon személyeket, akik tevőlegesen sokat tettek ennek érdekében, és emlékeikkel felidézik az eddig megtett utat. A kiadó az Erkel Ferenc Társaság, felelős kiadója a könyv megálmodója, létrehozója Somogyváry Ákos a Társaság elnöke, Erkel Ferenc egyenesági leszármazottja. A könyv szerkesztője, Dézsi János könyvtárigazgató, a Társsaság alelnöke. A huszonkét szerző írását közlő, jól áttekinthető, több fejezetre osztott 120 oldalas könyv legfőbb célja, hogy mementót állítson az Erkel Ferenc Társaság történetének a kezdetektől napjainkig.

A Köszöntő dr. Görgényi Ernő írása, Gyula város polgármestere nagy tisztlettel adózik városának szülöttjéről, megemlítve, hogy „Erkel Ferenc már életében proféta volt hazájában, benne szülővárosában is. A gyulai polgárcsaládok nemzedékeken át őrizték az Erkel-kultusz lángját.” Ez a tiszteletteljes megemlékezés, az alaphangja a könyv felépítésének, amint időrendi sorrendben tárul az olvasó elé a színes paletta. Elsőként kap helyet Somogyváry Ákos összeállításában azoknak a neve „Akik immár örökre beírták nevüket az aranykönyvbe…” Az alapító tagok között említve: dr. Andódyné Pál Olga a társaság egykori titkára; D. Nagy András, aki a Társaság életének mozgatórugója, motorja volt. Évtizedeken keresztül a létező legtöbb Erkel nagycsaládi és gyulai helytörténeti vonatkozású dokumentumait gyűjtötte össze, rendszerezte, előadásokat tartott és könyv formában jelentetett meg. Gedeon József, a Társaság egyik kezdeményező alapító tagja, a Gyulai Várszínház igazgatója, a Társaság Örökös Tiszteletbeli Titkára; Erkel Tibor, zongora-művész tanár, a Zeneakadémia tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Rádió Erkel-díjas zenei rendezője, a Társaság alapító Alelnöke, majd 2012-től Örökös Tiszteletbeli Alelnöke; Baranyó Géza, Örökös Tiszteletbeli Alelnök; dr. Ittzés Mihály, Tiszteletbeli Tag, aki évtizedeken át tartott tudományos előadásokat, ez a sorozat 2018. júniusában bekövetkezett halálával sajnálatosan megszakadt. Hunyadvári András, az Erkel Társaság Hírlevelének tipográfiai szerkesztője. Szőnyi Zoltán, marosvásárhelyi zongora-művész tanár, Erkel Ferenc ükunokája, a Társaság Nemzetközi Tiszteletbeli Elnöke. Dr. Bónis Ferenc, Széchenyi-díjas zenetudós, a Magyar Rádió kiemelkedő munkatársa, az Erkel Társaség alapító – Örökös, Tiszteletbeli Elnöke. „Gyászhangok Bónis Ferenc halálára” címmel, önálló írásban emlékezik meg róla Bónis talán legjobb ismerője és a Társaságnak mindenkor lelkes szereplője, Kassai István Liszt-díjas zongoraművész.

„A Társaság Kialakulása” fejezetben jelenik meg az egyik legérdekesebb cím: Kívánatos lenne egy Erkel Ferenc Társaság…Mi lehetett az indoka ennek a kezdeményezésnek? Nos, a sajtóban megjelent írások indították el a körkapcsolást és a könyvben olvashatjuk a Magyar Nemzetben megjelent rövid írásokat. Elsőként Kassai István zongoraművész írása jelent meg: Erkel Ferenc kiadatlan életműve, címmel (1989. július 11. Visszhang rovatban,3.o.) Erre érkezett válasz: Erkel operái, Nádori Pétertől, Hungaroton Magyar Hanglemezgyártó Vállalat részéről (1989. július 25. 6.o.) Majd dr. Göblyös Péter radiológus jelentkezet: Alakuljon Erkel Ferenc Társaság című írásával (1989. szeptember 7. Visszhang 3.o.). Az immáron nyugalmazott radiológus írásában olyan szépen mutat rá arra, miként lehet egy ifjúi rajongást egy életen át követni, majd másokkal megosztani, és ezáltal eredményeket elérni. Ennek igaz példája, hogy 1989. novemberében valóban megalakult az Erkel Ferenc Társaság.

A könyv felépítését követve megismerkedünk azokkal a körülményekkel és azokkal a kiváló személyiségekkel, akik hozzájárultak a Társaság megalapításához és tovább éltetéséhez. Dr. Németh Csaba történész következetes pontossággal számol be: Az Erkel Ferenc Múzeum és az Erkel hagyaték elmúlt 70 évéről. Az Erkel szülőház folyamatos fejlesztéséről, a kiállítási helyek változásáról, bővítéséről. Itt kerül említésre, hogy Kassai István már 1990. júniusában vállalkozott az Erkel gyűjtemény zenei anyagának (elsősorban a hangszeres művek) átvizsgálásához. Az operai rész átvizsgálását 1997-ben Sziklavári Károly zenetanár vállalta.

Dr. Bónis Ferenc zenetörténész, az Erkel Ferenc Társaság alapító elnöke

(Fotó: MTI/Rosta Tibor)

1989. november 7-én délután a gyulai Mogyoróssy könyvtárban megalakult az Erkel Társaság. Elnökké Bónis Ferencet, alelnökké Erkel Tibort választották, a társaság titkáraként egy helybeli Erkel-kutató, D. Nagy András tevékenykedett fáradhatatlanul. A programban megfogalmazták, hogy be kellene mutatni a zeneszerző műveit, kiadni a kottáit, szervezni kellene országos méretű zenei versenyeket, s ápolni az Erkel-sírhelyeket.

„Az Erkel Ferenc Társaság története” c. fejezet emlékezik a kezdeti eseményekről. Dr. Pocsay Gábor polgármester, emlékei közül sorol fel néhányat és elismeréssel szól arról, hogy 1991-től a Gyulai Várszínház a Kolozsvári Magyar Opera társulatával színpadra tűzte Erkel operáinak bemutatását, elsőként a Hunyadi László került színre, majd fokozatosan folytatták a gazdag sorozatot.

Az évtizedek során jelentős szerepet töltött be a Mogyoróssy János Városi Könyvtár. Egyrészt munkatársai behatóan foglalkoztak Erkel munkásságával, kiadványok megjelentetésével, másrészt helyet adtak konferenciák, kisebb kamarakoncertek megtartására. Erkel Tibornéd dr. Bognár Márta személyes emlékeit idézi a Bónis Ferenc tervezése alapján rendszeresen tartott szeptemberi Tudományos ülésekről, és a március 15-i Történelmi hangversenyekről, melyet a Kossuth Rádió is közvetített. Erkel Ferenc 200 éves évfordulóját előkészítő bizottságban Erkel Tibor képviselte a Társaságot. Az évforduló alkalmat teremtett, hogy felterjesszék Erkel életművét a Filharmóniai Társaság zenekarát Magyar Örökség-díjra. A Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében 2010. június 19-én az átadás alkalmával laudációt dr. Bónis Ferenc mondott. A könyv két írása is kiemeli a Filharmóniai Társaság szerepét, szerzőjük: dr. Bónis Ferenc Széchenyi-díjas zenetudós és Tóth László, a Budapesti Filharmóniai Társaság elnöke, akinek szavait idézve: Erkel Ferenc haláláig szívén viselte a Filharmonikusok sorsát, szólistaként, karnagyként amikor csak tehette, az együttes élén állt.

Somogyváry Ákos, az Erkel Ferenc Társaság elnöke Strobl Alajos: Erkel operaházi szobránál (főbejárat)

(Fotó: Birton Szabolcs)

A továbbiakban olyan szerzők írásait olvashatjuk, akik az elmúlt évtizedekben aktív résztvevői voltak az ünnepi rendezvényeknek. Gombos László zenetörténész, előadóként 2004-től kapcsolódott a Társaság munkájába, de egyúttal a háttérintézmények munkájában is részt vett, ezzel komoly segítséget jelentett az elnök szervezési tevékenységébe, de 2012 után további feladatot nem vállalt. Szerző Katalin Szabolcsi-díjas zenetörténész, alapító tag, egyik ünnepi beszédét közlik, mely Erkelnek a Széchényi Könyvtárral való kapcsolatát ismerteti. Áchim Erzsébet, a gyulai születésű orgona-zongoraművész, a kezdetektől-napjainkig tartó, énekesekkel és kórussal való hazai és külföldi kapcsolatait sorolja fel, kiemelve a 2013-ban rendezett Magyar Cantate előadását a Városházán. Hatalmas élményként említi a Zeneakadémián a 90-es években a Himnusz pályázatra írt, Somogyváry Ákos által válogatott – addig ismeretlen – Himnuszok ünnepi estjét. Kónya István alpolgármester idézi azt a történetet, ahogy Göndöcs Benedek gyulai apátplébános elindította az Erkel-szobor felállításának gondolatát, mely megvalósult 1896 június 26-án. A bronzból készült mellszobor a mai Erkel téren azóta is a város büszkesége.

Igen értékes „Gyula és Budakeszi” kapcsolata, e fejezet címmel három szerző mond el részleteket a kapcsolat alakulásáról. Dr. Győri Ottilia polgármester; Tóthné Fajtha Anita az Erkel Ferenc Művelődési Központ igazgatója; és Bakács Bernadett képviselő, kulturális ügyekért felelős tanácsnok. Részletes és pontos beszámolót olvashatunk, hogy a 1980-as évek végén kiknek a segítségével derült fény – az Erkel-család halotti anyakönyvi bejegyzéseiből – a zeneszerző családjának budakeszi kapcsolatairól. A Himnusz zeneszerzője és családja szívesen nyaralt Budakeszin az 1850-es évektől kezdve. Erkel Ferenc születésének 175. évfordulóján emléktáblát helyeztek el annak a háznak a falára, ahol a nagy magyar zeneszerző a nyarait töltötte. Ünnepi beszédet Legánÿ Dezső Erkel-kutató tartott és Erdélyi György színművész ekkor szavalta el először a Himnuszt. Budakeszi ez időtől tekinti feladatának Erkel zenei örökségének népszerűsítését. Ezt követően az évek során egyre nevezetesebb többszereplős ünnepségeket rendeztek és szorossá fonódott Budakeszi és Gyula kapcsolata. Csak az utóbbi éveket említve: 2018. június 16-án az Erkel Kórusok Találkozóját rendezték. 2019 június 14-én a XXXI. Erkel Ferenc Emléknapok ünnepi megemlékezését tartották. Az Erkel Ferenc Társaság minden évben megtiszteli a budakeszi ünnepségek fénypontját az Erkel Napokat, amikor a budakesziek átérezhetik milyen szerencsések, hogy közvetlen kapcsolatuk van az Erkel örökséghez.

Tovább lapozva a könyvben még egy fejezet az „Erkel Ferenc Társaság kapcsolatairól” említ néhány érdekes példát. Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, véleményét az írás címében megadja: „Hely a polcon”. Megállapítja: Van még tennivaló: Erkel Ferenc művei nincsenek lemezre véve, de a hiány már fáj, és jelentem, cselekvésbe fordult. Bízunk benne! Dombóvári János a sátoraljaújhelyi Lavotta János Alapfokú Művészeti Iskola nyugalmazott igazgatója és a Lavotta Kamarazenekar művészeti vezetője. (A magyar zenei romantika, Erkel korát megelőző egyik korai képviselője, a verbunkoszene úttörője, a Zemplén megyei Tállyán nyugvó Lavotta János, hegedűvirtuóz, első színházi karmester nevét vette fel a sátoraljaújhelyi zeneiskola és évtizedek óta ápolják emlékét.) Jelen írásában feltárja a szerző, miként alakult kapcsolata az Erkel Társasággal 2001-ben és néhány esemény megemlítésével mutat rá az eredményes folytatásra.

A 19. század közepén kezdtek alakulni az énekes egyletek, eleinte férfikarok, majd fokozatosan alakult a dalármozgalom. Az első dalárünnepély 1863-ban Sopronban volt, a következő évben Pécsett, azt követően Pesten tartottak nagyszabású ünnepet. Ezen már Erkel is közreműködött, sőt vezényelt, személye fontos volt a dalármozgalom színvonalas működéséhez. „Kórusszövetség egykor és ma” címmel dr. Mindszenty Zsuzsánna Liszt-díjas karnagy, a KÓTA elnöke igen szépen fejti írásában ennek a jelentőségét és a hagyomány nemes folytatását, hogy A Magyar Kórusszövetség, a KÓTA, a jelenleg működő magyar kórusmozgalom elődjének tekinti az Országos Magyar Dalár Egyesületet, melynek elnöke és aktiív szervezője volt Erkel Ferenc.

Szőke Sándor: Erkel a padon - részlet (Gyula, 2019)

További részletek:

Erkel Ferenc-szobor – Köztérkép

kozterkep.hu

Ebben az összefoglaló fejezetben három neves karnagy, kórusvezető visszaemlékezése jelenik meg. Kertész Attila, Liszt Ferenc-díjas karnagy, a Magyar Kodály Társaság elnöke, a szülőváros kapcsolatait és el nem múló szeretetét eleveníti fel, majd részvételét említi pécsi kórusával az Erkel Diáknapon. Berkesi Sándor Kossuth-díjas karnagy még a legelső általános iskolai el nem múló opera emlékeit idézi, majd a debreceni Kántus ének együttesével a Gyulán rendezett Erkel Diáknapok élményeiről szól. Perlaki Attila, ének-zenetanár, kórusvezető, tősgyökeres gyulai, 2003-óta a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar vezetője említi az István Király Operakórussal adott közös koncerteket Gyulán és Budapesten.

Az utolsó fejezet bemutatja az Erkel Társaság Vezetőségét. A könyv igényes kivitelét erősíti a szerzőkről készült színes fotók közlése.

A három évtized alapján összeállított EMBERÖLTŐNYI ERKEL EMLÉKEZET könyve, legszebb példáját mutatja be miként kapcsolja egybe részvételével az országot az Erkel Ferenc Társaság, Sátoraljaújhely – Debrecen – Budapest – Budakeszi – Pécs – Gyula.

Zárszóként Somogyváry Ákos elnök szavait idézzük: Szándékunk mégis, hogy az emlékezés élő és előre, a jövőbe mutató legyen, mert akkor az azt jelenti: nemzeti zeneszerzőnk, Erkel Ferenc életművének vannak és lesznek ápolói, gondozói a következő évtizedekben is.

Márkusné Natter-Nád Klára

(Első megjelenés: ZENESZÓ XXX. 2020/10 szám)

2019. június 16-án avatták fel Erkel Ferenc első vidéki egész alakos szobrát a Gyulai Várfürdőben, Szőke Sándor alkotását. (Háttérben a Gyulai Erkel Ferenc Kórus).

A szobor egy szép íves fapadon ül korhű ruhában, bal kezében boros kelyhet tart, jobb kezében a Bánk bán kottája és egy lúdtoll látható, díszes hosszú csizmában, keresztbe tett lábbal.

Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Ivett