Bartók Béla és Pásztory Ditta hangversenye*

„…csak huzamosabb tartózkodás és nem áttelepülés a világhírű művész szándéka.”

Újság, 1940. október 6. (pdf)

Bartók Béla, a nagy magyar zeneköltő, feleségével, Pásztory Dittával, a kiváló zongoraművésznővel a hónap végén hosszabb amerikai körútra indul. Olyan hírek terjedtek el, hogy Bartók véglegesen az Egyesült Államokba költözik, de amint örömmel értesülünk, csak huzamosabb tartózkodás és nem áttelepülés a világhírű művész szándéka. És ezt boldogan veszi tudomásul az egész magyar zenei élet. Dicsőség és büszkeség, biztató és felemelő az a puszta tudat, hogy közöttünk él, korunk legkimagaslóbb zeneköltője, akinek nemcsak újító, alkotó zsenije ragyog, előadóművészete gyönyörködtet, hanem akinek jelleme, nagyszerű emberi egyénisége a fénylő útmutató sarkcsillag. Messziről is sugároz az ő példája. Tisztelettel és szeretettel várjuk vissza!

„…Bach A-dúr zongoraversenyével vezette be Bartók az értékes műsort…”

„…Pásztory Ditta Mozart igen ritkán játszott F-dúr versenyét adta elő…”

„Szünet után Mozart kétzongorás remek Esz-dúr versenyét interpretálták.”

Nagyon szerencsés gondolat volt a hangversenyrendezőségé, hogy elutazás előtt még alkalmat adott, hogy Bartók Béla és felesége kivételes művészetét élvezhesse a közönség, s a mester rajongó hívei lelkes meleg ünnepléssel kifejezhessék hűségüket, ragaszkodásukat. Kedden este a Zeneakadémia zsúfolásig megtelt termében búcsúzott az illusztris művészpár, Bach A-dúr zongoraversenyével vezette be Bartók az értékes műsort, majd Pásztory Ditta Mozart igen ritkán játszott F-dúr versenyét adta elő finom stílusos művészettel. Szünet után Mozart kétzongorás remek Esz-dúr versenyét interpretálta, tiszta nemes felfogással, tökéletes összehangolással, az ideális tanár és a hozzá méltó tanítvány. És végül Bartók „Mikrokozmosz”-ából mutatott be egy újabb briliáns sorozatot. Felejthetetlen élményt adott az egész koncert produkcióival és megható hangulatával minden hallgatónak.

A kíséretet a Székesfővárosi Zenekar Ferencsik János kitűnő vezényletével, odaadással, alkalmazkodóan látta el.

p.i (Péterffy István)

*/Ujság, 1940. október (16. évfolyam, 223-249. szám)/

A Parlandó-beli illusztrációhoz tartozó képek forrása: momus.hu

Köszönjük e becses dokumentum felkutatásában K. Udvari Katalin szíves közreműködését. (A Szerk. megj.)