ELHUNYT DR. ADROVICZ ISTVÁN

GITÁRMŰVÉSZ-TANÁR

(1950-2021)

J. Brahms: Theme and Variations in D minor, Op. 18b (guitar orchestra) (9:00)

A Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar gitárzenekara, vezényel: Dr. Adrovicz István

Az átiratot készítette: Kováts Zoltán

J. K. Mertz - Nänien Trauerlieder No. 1. Am Grabe Der Geliebten (4:17)

Martos László Tanár Úr emlékére.

A Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar gitárzenekara, vezényel: Dr. Adrovicz István

Az átiratot készítette: Martos László

„Kezeink munkáját tedd maradandóvá…”

Nekrológ dr. Adrovicz István emlékére

2021. március 8-án elköltözött a földi világból dr. Adrovicz István, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának művésztanára. Halála hatalmas veszteség a debreceni zenei élet, elsősorban pedig a klasszikus gitáros szakma számára. Generációk hosszú sorát nevelte fel, jobbnál jobb gitárművészek és gitártanárok kerültek ki a keze alól. Nem csak a gitározás technikai részét, zenei gesztusnyelvet, stílusismeretet és interpretációt tanított, hanem az életre nevelt bennünket, növendékeit.

Tanári diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Intézetében szerezte 1971-ben Szendrey–Karper László tanítványaként. Számtalan mesterkurzuson és fesztiválon vett részt Magyarországon és külföldön egyaránt, mint például az Esztergomi Fesztivál, a Rio de Janeiro-i Villa-Lobos Fesztivál, a Havannai vagy a Volos-i Nemzetközi Fesztivál, ahol tanított és koncertet is adott.

1978-ban Athénban tanult az állami Konzervatórium ösztöndíjasaként Kostas Kotsiolis mesterosztályában, akivel élete végéig baráti kapcsolatot tartott fenn. 1979-től a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola gitártanára volt Debrecenben. 1986-91-ig Cipruson tanított, ahol rövid idő alatt a Nemzeti Konzervatórium vezető gitártanára lett. 1993-tól a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán tanított gitár főtárgyat, metodikát, didaktikát és kamarazenét, valamint a Zeneművészti Kar gitárzenekarát vezette. Emellett 2002-től 2007-ig a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Tanárképző Intézetében is tanított főtárgyat és kamarazenét. Évekkel hazaköltözése után is voltak ciprusi tanítványai, akik Magyarországra jöttek pusztán azért, hogy nála tanulhassanak. Nagyon sok növendéke szerzett dobogós helyezést hazai és nemzetközi versenyeken.

Művész-tanári diplomáját 1998-ban szerezte a bécsi Zeneakadémián Walther Würdingernél, doktori disszertációját pedig Finnországban, a Jyväskylä-i egyetem Muzikológiai Fakultásának doktori iskolájában védte meg német nyelven.

A Debreceni Egyetem Gitárzenekarát ő alapította meg, fesztiválokon és koncerteken bizonyítva évről évre, hogy milyen magas művészi színvonalú megszólalásra képes egy ilyen együttes. Balassa Sándor egy debreceni koncertjüket meghallgatva megállapította, hogy a gitárzenekar az utóbbi évtizedekben Adrovicz Istvánnak köszönhetően nagyon nagyot lépett előre művészi megszólalás tekintetében. Egy athéni koncert alkalmával Benjamin Verdery, az Amerikai Egyesült Államok egyik híres egyetemének vezető gitártanára azt mondta, hogy még nem hallott olyan gitárzenekart, mint a debreceni, ahol minden tökéletesen egyszerre szólal meg, és mindenki azonos figyelemmel és fegyelemmel vesz részt a zenei folyamatok megvalósításában. Két éve ünnepeltük a debreceni gitárzenekar 40 éves fennállását, ez alkalommal nagyon sok régi tanítványa eljött, hogy egy nagy közös zenekarban együtt muzsikálhassunk Tanár Úr vezényletével.

Létrehozott egy olyan fesztivált, amilyen csak itt Debrecenben van, a tavaszi Gitárzenekari Fesztivált. Ez nem verseny, hanem egy találkozó, ahol a résztvevő gitárzenekarok hallhatják egymást. Ezen a találkozón a Zeneművészeti Kar gitárzenekara mindig önálló, egész estés koncertet adott. Ezzel nagy mértékben támogatta és segítette meglévő gitárzenekarok működését és új együttesek megalakulását.

Élete során több koncertsorozatot, gitárestet, fesztivált, találkozót rendezett, (Velence, Hajdúböszörmény, Budapest, Debrecen), ahova világhírű gitárművészeket hívott meg, mint például Roberto Aussel, David Russel, Kostas Kotsiolis, Jorgos Panetsos, Jaime Markez. A legnépszerűbb mégis a Klasszikus Gitárosok Debreceni Találkozója, amit már évtizedekkel ezelőtt álmodott létre, és ami azóta is folyamatosan működik a Zeneművészeti Karon.

Ennek a nyári fesztiválnak különlegessége, hogy a találkozó keretein belül van egy olyan verseny, ami az egész országban (de lehet, hogy világviszonylatban is) egyedülálló. Ezen a versenyen a résztvevők az első nap kapják kézhez a kötelező mű kottáját, ami mindig egy ma élő zeneszerző frissen komponált műve, ezért még soha senki nem játszotta. A versenyzők nagyon komoly feladat elé vannak állítva, hiszen hét napjuk van arra, hogy megtanuljanak egy számukra ismeretlen, teljesen új művet. Így mindenki egyenlő eséllyel szállhat versenybe, és nem fordulhat elő, hogy valaki már ismeri vagy tanulta a művet.

Az egyik nagyon fontos előnye a versenynek, hogy ennek köszönhetően a fiatal gitárosok megismerhetik a mai modern klasszikus gitárzenét, és sokkal bátrabban mernek hozzáfogni új, modern művek megtanulásához.

A másik nagyon fontos vetülete, ami Adrovicz Istvánnak el nem titkolt, sőt hangsúlyozott szándéka volt, hogy ezzel is gazdagítsa a klasszikus gitár repertoárját. Ami sikerült is, hiszen évente legalább egy (adott esetben több tételes) zenemű született gitárra. Számtalan zeneszerzőt inspirált új művek komponálására, így nagyban hozzájárult a 20-21.sz-i magyar gitárzene fejlődéséhez.

Jómagam először növendéke, majd pedig kollégája voltam Adrovicz István Tanár Úrnak. Szigorú tanár volt, aki megkövetelte növendékeitől a következetes és rendszeres munkát. Ez eleinte nem mindenkinek tetszik, de hamar rájön az ember, hogy ezt a szakmát nem lehet máshogy megtanulni. Viszont a szakmai szigorúság mellett mindig humánus és szeretetteljes tudott maradni. Sokszor hangoztatta, hogy a növendéket szigorúan kell szeretni. Ebben is jó példával járt előttünk, szigorú volt hozzánk, de mindig szeretettel és őszinte odaadással foglalkozott velünk. Jellegzetes mondásait szinte szállóigeként hangoztatjuk mind, akik nála tanultunk, erről ismeretlenül is felismerjük egymást.

Hálás vagyok a Jóistennek azért, hogy nála tanulhattam mind a középiskolában, mind az egyetemen. Mindent, amit a szakmáról tudok, tőle tanultam, és nem egyszer megtapasztaltam már, hogy ez a tudás milyen komoly érték. Ezt nekünk, tanítványainak kell őriznünk és továbbadnunk a következő generációknak. Nagy tisztelettel és szeretettel gondolunk rá mindannyian, akik növendékei, kollégái, barátai lehettünk és tudjuk, hogy az ő kezének munkája bennünk él tovább.

Gyakran mondta nekünk: „Mindenkinek megvan a saját útja, amit neki magának kell végig járni”. Ő a saját útját végig járta, küzdelmeit megharcolta, a feladatát elvégezte, ahogy a Bibliából nem egyszer idézte: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam. Végezetre eltétetik nékem az igazság koronája, amelyet megád nékem az Úr, az igaz Bíró.”

Hiszem, hogy ő már megkapta harcaiért az igazság koronáját, nekünk pedig az a feladatunk, hogy nagy becsben tartsuk azt az örökséget, amit tőle kaptunk, és próbáljunk méltóvá válni ahhoz, hogy folytatói lehessünk az ő életművének.

Csorba Gergő

orgona- és gitárművész

II.

Dr. Adrovicz István emlékezete

Fájdalmasan érintett bennünket a hír, hogy 2021. március 8-án távozott az élők sorából dr. Adrovicz István Tanár Úr, gitárművész, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar főiskolai docense, az Ádám Jenő Zeneiskola gitár tanára. Adrovicz Istvánt tiszteltük, szerettük, mert nagy tudású tanár, közvetlen, segítőkész, barátságos ember, jól tájékozott kollégánk volt. Kedvelte tanítványait, aki komolyan vette a gitározást, az igen sokat tanulhatott tőle. Több megyei gitárversenyen nyertek dobogós helyezéseket tanítványai. Az egyetemi szintre igyekvő továbbtanulókat is támogatta, több növendékünk felvételijét segítette a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar gitár szakára. Gyurics György tanárunk az ő irányításával szerzett gitár tanári diplomát a Debreceni Egyetemen.

Adrovicz István minden évben Gitár Tanszaki Napokon megosztotta tudását kollégáival, fontosnak tartotta a növendékek meghallgatását, értékelését, illetve előadásokat tartott számukra érdekes, különleges témákról.

G. Rossini: The Barber Of Seville - Overture (guitar orchestra) (7:33)

A Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar gitárzenekara, vezényel: Adrovicz István

Az átiratot készítette: Kováts Zoltán

Röviden életútjáról, művészeti pályájáról:

A Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar főiskolai docense Szendrey-Karper László szakmai irányításával 1971-ben szerezte tanári diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Intézetében. Művészi érdeklődése ebben az időben elsősorban a hangversenyezés felé irányult, 1971 – 1973-ig a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese szólistájaként számtalan hangversenyen, zenei műsorban, irodalmi esten lépett fel itthon és külföldön. Szellemi szabadfoglalkozású gitárművészként 1974-től kiváló énekesek és színészek önálló estjein kísérőként, ill. közreműködőként szerepelt, valamint Magyarország számos kis- és nagyvárosában szólistaként önálló koncertműsorral lépett színpadra. Mesterkurzusokon és zenei fesztiválokon vett részt külföldön, ahol többek között tanárai voltak: Julian Byzantin, Mario Beltran del Rio, Alfonso Borghese. 1978-ban az Athéni Konzervatórium ösztöndíjával 1 évet Konsztantinosz Kotsziolisz mesterosztályában tanult. 1979-től a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola gitártanára Debrecenben. 1986 – 91-ig Cipruson a Nemzeti Konzervatórium vezetőtanára. 1993-tól a Zeneművészeti Karon gitár főtárgyat, metodikát, didaktikát és kamarazenét, emellett 2002-től 2007- ig a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Tanárképző Intézetének gitártanáraként főtárgyat és kamarazenét tanít. Létrehozta a Kar gitárzenekarát, amely számos nagysikerű hangversenyen szerepelt itthon és külföldön egyaránt. Hazai és nemzetközi gitárfesztiválokon és versenyeken vett részt (Esztergomi Gitárfesztivál és Verseny, Villa Lobos Gitárfesztivál és Verseny, Havannai Gitárfesztivál, Voloszi Gitárfesztivál). Több hazai gitárfesztivál szervezője és oktatója Velencén, Esztergomban, Hajdúböszörményben, az utóbbi években Debrecenben.

A Zeneművészeti Karon 2008-ban létrehozta a Zeneművészeti Kar Gitárzenekarát, amely számos alkalommal sikeresen szerepelt hangversenyeken itthon és külföldön.

A barokk pengetős zenekarok kultúrájának újjáélesztésére is törekedett a Kar gitárzenekarával, sok sikeres hazai és külföldi fellépésnek örülhettek a zenekar fennállásának évei alatt. Tanítványaival /zenekari, ill. szóló produkciók/ több ízben bemutatkozhattak az egyetem nyilvánossága előtt, nagy sikerrel.

2009-ben életre hívta a Klasszikus Gitárosok Debreceni Találkozóját, valamint a Klasszikus Gitárzenekarok Debreceni Fesztiválját, mely rendezvények évente kerülnek megrendezésre. Mindkét rendezvény kitűnően szolgálta a felnövekvő gitáros nemzedékek emberi, zenei fejlődését és szakmai előrelépését.

A rendezvények létrehozásuk óta minden tavasszal és nyáron sok fiatal gitáros találkozását teszik lehetővé és magas színvonalú munkával kitűnően szolgálják a felnövekvő gitáros nemzedék emberi, zenei fejlődését és szakmai előrelépését.

A fiatal gitárosok fejlesztésének célja érdekében az elmúlt évtizedekben számos hazai és külföldi verseny zsűrijének elnökségét, ill. tagságát elvállalta, így is segítve az ifjú tehetségek pályára kerülését, szakmai fejlődését. Művészi és pedagógiai tevékenysége mellett több gitárátiratot is publikált.

A felsőoktatás fejlesztésének programja keretében lehetőség nyílt a gitár szakon az egyetemi diploma megszerzésére. Az „okleveles gitárművész, tanár”-i diplomát a Bécsi Zeneművészeti Egyetem gitárprofesszora Walter Würdinger professzor osztályában tanulmányai befejeztével 1998-ban kapta meg. A finnországi Jyväskylä-i egyetem Muzikologiai Fakultásának doktoriskolájában disszertációját – „Az ember gitárja” című értekezése könyv alakjában is kiadásra került – 2010. december 10-én, „verygood” minősítéssel megvédte, és elnyerte a „Doctor of Philosophy” (PhD.) minősítést.

Szomorú, hogy nincs már közöttünk! Októberben kórházba került, küzdött a betegség ellen, decemberben úgy tűnt, hogy sikerül felgyógyulnia. Sajnos, egy kórházi vírus megtámadta legyengült immunrendszerét, szervezete nem bírta tovább a védekezést. Március 8-án a délelőtti órákban csendesen elaludt.

Köszönjük Tanár Úr, hogy több, mint 12 évig velünk voltál, fejlesztetted, nemesítetted növendékeinket, részt vállalták zeneiskolánk életében!

Nem felejtünk, nyugodjál békében!

Vajna Katalin karnagy,

a szolnoki Ádám Jenő Zeneiskola alapítója