„Az
örökségével még ma is tanít”
Szokolay
Orsolya évtizedes munkáról, elérhető művekről, jubileumi
megemlékezésekről
Legendy László, Szokolay Orsolya, Szokolayné
Maya, Szokolay Sándor (Tihany, 2010)
A művészházaspár azzal a céllal
látott neki tíz évvel ezelőtt a munkának, hogy közkinccsé, mindenki számára
hozzáférhetővé tegyék Szokolay Sándor életművét. Már az összes
kóruskompozíciót kötetekbe rendezték, ezekből az érdeklődő hazai
és határon túli énekkarok tiszteletpéldányokért is jelentkezhettek. Jelenleg a
rézfúvós-darabok kiadásán dolgoznak, s eddig hetven koncertfilmet is életre hívtak,
amelyet az érdeklődők a Facebookon és a YouTube-on láthatnak.
Szokolay Orsolya épp egy évtizeddel ezelőtt költözött Sopronba, hogy minél
több időt töltsön betegséggel küzdő édesapjával, s már ekkor
elkezdődött a kompozíciók rendszerezése. A hegedűművész és
zongoraművész férje, Legendy László bízik abban,
hogy az eddigi munkájuk meghozza gyümölcsét, s a zeneszerzői örökség
lassan elkezdi járni a maga útját. S hogy milyen sokan idézik vissza ma is
szívesen a komponista emlékét, azt a kilencven esztendeje született Szokolay
Sándor előtt tisztelgő, jubileumi rendezvények sora is jelzi.
-
Már
tíz éve hagyták maguk mögött a fővárosi életüket…
Nagy
öröm volt, hogy Apukámmal tölthettünk még két esztendőt. S habár az volt a
tervünk, hogy idővel visszatérünk Budapestre, mi is beleszerettünk Sopronba,
a varázslatos városba, ami ideális környezet a mostani munkánkhoz. Az első
itt töltött hónapok a szubjektív és élethosszabbító törekvéseink
mellett, az életmű tüzetes átvizsgálatával teltek,
s azt kell mondjam, tíz év után sem látjuk még a
tennivalók végét… Hatalmas a hagyaték, hiszen a zeneművek, kották, írások,
előadások mellett, rengeteg a dokumentáció, s akadnak szép számmal olyan irodalmi
és képzőművészeti alkotások, amelyeket az ő darabjai
inspiráltak, mindezt pedig rendszerezni kell. Nem tudjuk felmérni, mikorra kerül
minden publikálható állapotba, de örömmel végezzük a soron következő
feladatokat. Érzelmileg nagyon erősen kötődtem édesapámhoz, s az,
hogy az alkotásaival, szellemi és fizikai hagyatékával foglalkoztunk és
foglalkozunk, átsegített az elvesztése utáni időszakon. Továbbra is a mindennapjaink
része maradt és érezzük a közelségét. Az örökségével pedig még ma is tanít és
terel, mintha az előbukkanó műveken, írásokon keresztül üzenne,
amiből lelkileg is töltekezem. A barátaink közül többen jelezték aggodalmukat,
hogyha ilyen intenzitással az ő életére hangolódom, akkor mi lesz a
sajátommal. Úgy hiszem, hogy meg lehet találni az ideális egyensúlyt, hogy a
szívügyünk szolgálata nem eltérítsen, hanem vezessen a saját utamon.
„Érzelmileg
nagyon erősen kötődtem édesapámhoz…”
- S a hagyatékot nemcsak rendezik, hanem
hozzáférhetővé is teszik az érdeklődőknek.
Így igaz, minél
jobban megismerjük az életművét, annál több összefüggésre derül fény. Magyarázatra
lel, hogyan és miért követték egymást az egyes korszakok, mi lehetett az oka stílusa
változásának. Megdöbbentő mélységekig jutunk el, de még most sem merném állítani,
hogy jól ismerem… Viszont egyre világosabbá válik, hogy mekkora értéket
képvisel a hagyatéka. A kompozíciókon keresztül nem csak a személyes életútja,
hanem a korszak keresztmetszete is visszatükröződik. Ezért is fontos
elérhetővé, idővel kutathatóvá tenni az anyagot. A célunk, hogy a
világ bármely tájáról érdeklődő hozzá tudjon férni a darabokhoz a
fellelhető információkhoz és az utókor döntse el, hogy Szokolay Sándor művészetének
hol a helye az egyetemes zenetörténetben. Nem arra törekszünk, hogy mindenáron
a középpontba állítsuk, csupán a lehetőséget kívánjuk megteremteni az objektív
megismeréshez és a művek felfedezéséhez. Apukám pályája szerencsésen
indult, hiszen a Vérnásszal egyszerre robbant be a hazai és nemzetközi zeneiélet
körforgásába, de a hetvenes években a kezdeti lendület némileg megtorpant. A
témát nem kívánom részletezni, csak a tényszerűség kedvéért tettem róla említést,
hogy követhetőek legyenek a történések. Édesapám hite, akarata, életszeretete, varázslatos
személyisége sok nehézségen átsegítette, és erőt merített minden őszinte
emberi megnyilatkozásból. Hogy életében nem bontakozhatott ki olyan ívű,
nemzetközi karrierje, amire az alkotásai feljogosították volna, ehhez részben maga
is hozzájárult. Rendszeresen hangoztatta, hogy a műveket nem intézni,
hanem írni kell, és igaza volt, mert a szervezés valóban nem az alkotó
feladata. Inkább más ügyeket és tehetségeket támogatott, mint a saját
karrierjét építette volna. Mi viszont „szívügyünknek” érezzük, és rajtunk nem múlhat
az életmű fennmaradása.
Szokolay Sándor: Megy a
kocsi, fut a kocsi (1:28)
Cantemus Gyermekkar Vezényel:
Szabó Dénes
-
Hogy
haladnak a kottakiadással?
Elsődleges tevékenységünk a zeneműkiadás
és hosszas előkészületeket követően, nagy örömünkre elkészültünk a kórusművek
összkiadásával. A Szokolay kórusművek iránt még mindig nagy a kereslet. Közel
kétszáz a cappella alkotás nyolc kötetben jelent meg női,
gyerek, egyneműkarok, vegyes és férfikarok szerint rendezve. Az Emberi Erőforrások
Minisztériuma és a Magyar Művészeti Akadémia támogatásának
köszönhetően a kották megjelenésén túl a kiadványok eljuthattak a
kórusokhoz. A KÓTA segítségével nyílt felhívást hirdettünk a magyarországi és a
határon túli énekkarokhoz, így az érdeklődők igény szerint részesülhettek
egy-egy tiszteletpéldányból. Háromszáz együttes jelentkezett, így közel ezer
kottát postáztunk. Nagyon meghatott a rendkívüli érdeklődés és
boldogsággal tölt el, hogy a kórusvezetők egységben láthatják a ciklusokat
és kedvük szerint válogathatnak. A kották kiadása népszerűsítése mellett,
legalább olyan fontos, hogy a zeneművek hiteles, méltó előadásban
szólaljanak meg. Attól, hogy elkészülnek a kiadványok és a katalógusban szerepelnek
még nem kelti fel az előadók és a közönség érdeklődését. Olyan
felvételek készítésében gondolkodtunk, amelyre könnyen rátalálhat a téma iránt
érdeklődő és térítésmentesen megtekinthetik akár a Facebook, Youtube csatornán vagy a Papageno oldalán. A világhálón korábban
is találtunk Szokolay műveket, de nagyon sok volt az amatőr előadás
és a házilagos felvétel, amiből nem derült ki a kompozíciók valódi értéke.
Kiváló magyar előadóművészek mellett, fiatal pályakezdő
muzsikusok előadásában készültek felvételek. Csak pár nevet említenék:
Banda Ádám, Baráth Emőke, Duleba Lívia, Fejérvári
Zoltán, Kelemen Barnabás, Kokas Katalin, Lukács Miklós, Polónyi Ágnes, Rácz
Zoltán, Ránki Fülöp, Vajda Gergely, a Virtuózokból
ismert fiatalok, a Cantemus kóruscsalád és a Szent Efrém Férfikar... A hetven videófelvételből
már ötven nyilvánosságra került és folyamatosan jelentkezünk az újabb
bemutatókkal. Lépést kell tartani a kor szellemével és bízunk benne, hogy a
tevékenységünk hatására a Szokolay életmű a megváltozott körülmények és
igények ellenére is tovább élhet. A Szokolay Sándor Alapítvány motorjaként hárman
működünk édesanyámmal és a férjemmel, de mi csupán a lendületet kívánjuk
megadni, „szívügyünket” útjára bocsájtani, nem pedig mindenáron mozgásban tartani.
A művei jövőjét, mint
minden mást a sorsra bízzuk.
Szokolay Sándor: Sirató és kultikus tánc (7:09)
Szalai András – cimbalom,
Polónyi Ágnes – hárfa, Ránki Fülöp – zongora, Fábry
Boglárka – ütők, Tömösközi László – ütők,
vezényel: Rácz Zoltán
1.
Sirató 0:24 2. Kultikus tánc 4:14
A felvétel 2018. augusztus 11-én a Budapest
Music Center Hangversenytermében készült.
- Terveztek annak idején könyvet is Szokolay
Sándorról. E téren hogyan haladnak?
- Nagyon tanulságos volt első
könyvünk, a három éve megjelent Hogy is
kezdődött?... című kötet munkálataiban gyakorlati tapasztalatokat
szerezni. A kiadvány édesapám diákéveiből,
a békés-tarhosi és a zeneakadémiai időszakból
származó leveleit mutatja be. Minden várakozásunkat felülmúlta a
levélgyűjtemény sikere, ami minden bizonnyal elválaszthatatlan a Zene-bona című CD melléklet ifjú előadójától Boros
Misitől. Rengeteg további tervünk lenne még, a Vérnászról is szerettük volna,
ha készül egy kötet, mert a születése és a sikere mesébe illő történet. A
családtörténet megírásán édesanyám munkálkodik. De be kell látnunk, hogy van,
ami meghaladja a háromszemélyes családi vállalkozásunk lehetőségeit és
támogatás nélkül nem áll módunkban rendszeresen külső munkaerőt
megbízni. Rengeteg idő, energia a videók és a kották szerkesztése is. A
zeneműveknél a korrektúrával csak lassan lehet haladni. Több éves munka,
ameddig elkészül egy opera a partitúrával, zongorakivonattal és a szólamokkal
együtt. A férjem korábban az operákkal is egyedül foglalkozott, de a Margit
opera munkálataiba már Andorka Péter és Reményi
József zeneszerzők is részt vettek.
Minden mű digitalizálva lett,
azonban a darabok ötven százaléka további korrektúrára szorul, azaz még nincsen
nyomdakész állapotban. Kocsis Zoltántól megtanultuk, hogy a kottakiadásban is a
tökéletességre kell törekedni, nem szabad olyan verziót kiadni, ami vélhetően
még hibákat tartalmaz. Mindez időigényes, azonban nem érdemes a folyamatot
sürgetni, mert nem tesz jót a végeredménynek. A határidő a legnagyobb ellensége
a színvonalnak és ebben nem szívesen kötünk kompromisszumot.
A
Minden-Titkok Titka Szólókantáta Ady Endre verseire öt tételben szopránhangra
és kamaraegyüttesre
Szokolay Sándor: A Minden-Titkok Titka (11:41)
Szólót énekel: Baráth
Emőke, vezényel: Vajda Gergely
Közreműködik: Tfirst Péter – hegedű, Jóföldi Anett – fuvola, Varga
Gábor – klarinét, Polónyi Ágnes – hárfa, Szalai András – cimbalom, Cseh Dalma –
zongora.
1.
A Minden-Titkok-titka 00:36 2. A Jégcsap-Szívű ember
02:28 3. Félhomályban 04:29 4. Pénz és Karnevál 06:56 5. Ha holtan találkozunk 09:13
A felvétel 2019. január
11-én a Budapest Music Center, BMC Hangversenytermében készült. Baráth
Emőke közreműködése a Erato/Warner Classics hozzájárulásának köszönhető.
-
S
van esély arra, hogy egy-egy ilyen munka eredményét a közönség is megismerje,
azaz műsorra tűzik valamelyik operát? Mondjuk a kilencvenedik
évforduló alkalmából?
Reményeink szerint, a Margit, a hazának szentel
áldozat című misztérium-operát idén ismét színpadra állítják. 1995-ben a
nagysikerű ősbemutató ellenére csak pár előadást ért meg a produkció
az Erkel Színházban. A premier után huszonöt évvel a magyarországi domonkos
rend világi elnöke Kőrösiné dr. Merkl Hilda hívta
fel a figyelmet az opera aktualitására, a Domonkos Rend Magyarországra
településének 800. évfordulója alkalmából tervezett jubileumi évvel összefüggésben. Először a pandémia miatt tűnt lehetetlennek
a terv kivitelezése, de sok kis csoda és az önzetlen összefogás eredményeként
most mégis úgy tűnik, hogy megvalósulhat a közös álmunk. Az előadás
tervezett helyszíne, a hely szellemében és a szerző elképzelésének jegyében
a Margitszigeti Szabadtéri Színpad lenne, a mű Kovács János vezényletével
szólalhat meg. A kettősévforduló a Domonkos Rend 800., valamint édesapám születésének
90. évfordulója mellett, a jelenlegi világjárvány lecsengésének reményében
hálaadó alkalom is lehetne az opera megszólalása. A Margit-legenda szerint IV.
Béla, felajánlott Istennek gyermekét, ha megmenti az országát a tatároktól. Árpád-házi
Szent Margit vállalta a még születése előtt neki szánt küldetést. Az operában
annak az útnak állomásait követhetjük nyomon, melynek során Margit áldozata
beteljesedik. Különösen az elmúlt év küzdelmei és megpróbáltatásai után úgy
érezzük, hogy Margit üzenete mindannyiunkhoz szól. Az operaelőadáson kívül
más produkciókról is beszámolhatok. A Pécsi Balett alapításának 60.
évfordulója alkalmából Az iszonyat balladája című egy felvonásos balett új
koreográfiájának bemutatásával készült az együttes. 1961-ben a
Eck Imre Szokolay Sándor zeneművére készített
koreográfiájával mutatkozott be a Pécsi Balett társulata első hivatalos
premierjén a Pécsi Nemzeti Színházban. Az iszonyat balladája az együttes
történetének ikonikus előadásává vált és minden jubileumon felújításra
került. Ez év márciusára tervezték a művet új koncepcióval a kortárs zene
nyelvén színpadra állítani, de a járványhelyzet miatt bizonytalan
időre el kellett halasztani az online előadást. A koreográfiát Zachár Lóránd táncművész, Vincze Balázzsal az önálló
Pécsi Balett alapító igazgatójával és művészeti vezetőjével
együttműködésben készítette. Május 12-én a Zeneakadémia Nagytermében Balog József zongoraművész online
hangversenyén három Szokolay-zongoradarabot mutatott be, Kodály, Lajtha kompozíciók
mellett. Az Magyar Művészeti
Akadémia egy Szokolay-Szőllősy szerzői
esttel készül megemlékezni 2021. november 15-én a Pesti Vigadóban, s a Várkert
Bazárban is terveznek egy Szokolay szerzői estet. Más tervek is akadnak, csak
most minden olyan bizonytalan… Külön öröm, hogy a 90. évfordulóval kapcsolatban
felsorolt eseményeket nem mi kezdeményeztük, de úgy tűnik
a Szokolay-örökség lassan kezdi a maga útját járni…
Szokolay Sándor: Hommage á Bartók -
Divertimento (6:17)
In Medias Brass rézfúvós kvintett: Pálfalvi Tamás – trombita, Kresz Richárd – trombita, Benyus
János – kürt, Sztán Attila – harsona és ifj. Bazsinka József – tuba
1.
Sonatilla 0:21 2. Passacaglia
2:54 3. Bizzarria
4:27
A felvétel 2018. július
1-jén készült a BMC Hangversenytermében.
-
S
milyen terveik vannak a következő időszakra?
- A rézfúvós kamaraművek összkiadás
megjelenését az idei, jubileumi évre időzítettük. A trombitaduótól a 12
harsonára komponált fanfárig változatos repertoárt kínál az album. Ráadásul az
In Medias Brass rézfúvósegyüttes pár éve lemezfelvételt
készített a teljes ciklusból, de természetesen a videósorozatból sem maradhattak
ki. Nagyon hasznosnak tartom, hogyha a kotta mellett, fellelhető a hangzóanyag
is, és a művek online megjelenésnek köszönhetően még többeket megszólíthatnak. Az elmúlt tíz év folyamán rengeteg
élménnyel, tapasztalattal, tanulsággal lettünk gazdagabbak. A tevékenységünk
nem csak az életművet szolgálja, de minket is formál. Ma is lelkesen dolgozunk, még akkor is,
hogyha nem látni az út végét… A munkához erőt
adnak a folyamatos megkeresések, visszajelzések és az olyan megható események,
mint a Békési Zeneiskola névválasztása, hiszen az intézmény ettől a tanévtől
már a Szokolay Sándor Alapfokú Művészeti Iskola nevet viseli. Apukám
biztosan nagyon boldog lenne, hiszen Békés-Tarhost zenei szülőföldjének tekintette.
„Édesapám hite, akarata, életszeretete,
varázslatos
személyisége sok nehézségen átsegítette…”
A Szokolay Orsolyával készült
interjú fényképeit a Szokolay család archívumából kaptuk. Köszönet érte. (Szerk.
megj.)
Réfi
Zsuzsanna