„Az örökségével még ma is tanít”

Szokolay Orsolya évtizedes munkáról, elérhető művekről, jubileumi megemlékezésekről

Legendy László, Szokolay Orsolya, Szokolayné Maya, Szokolay Sándor (Tihany, 2010)

A művészházaspár azzal a céllal látott neki tíz évvel ezelőtt a munkának, hogy közkinccsé, mindenki számára hozzáférhetővé tegyék Szokolay Sándor életművét. Már az összes kóruskompozíciót kötetekbe rendezték, ezekből az érdeklődő hazai és határon túli énekkarok tiszteletpéldányokért is jelentkezhettek. Jelenleg a rézfúvós-darabok kiadásán dolgoznak, s eddig hetven koncertfilmet is életre hívtak, amelyet az érdeklődők a Facebookon és a YouTube-on láthatnak. Szokolay Orsolya épp egy évtizeddel ezelőtt költözött Sopronba, hogy minél több időt töltsön betegséggel küzdő édesapjával, s már ekkor elkezdődött a kompozíciók rendszerezése. A hegedűművész és zongoraművész férje, Legendy László bízik abban, hogy az eddigi munkájuk meghozza gyümölcsét, s a zeneszerzői örökség lassan elkezdi járni a maga útját. S hogy milyen sokan idézik vissza ma is szívesen a komponista emlékét, azt a kilencven esztendeje született Szokolay Sándor előtt tisztelgő, jubileumi rendezvények sora is jelzi.

- Már tíz éve hagyták maguk mögött a fővárosi életüket…

Nagy öröm volt, hogy Apukámmal tölthettünk még két esztendőt. S habár az volt a tervünk, hogy idővel visszatérünk Budapestre, mi is beleszerettünk Sopronba, a varázslatos városba, ami ideális környezet a mostani munkánkhoz. Az első itt töltött hónapok a szubjektív és élethosszabbító törekvéseink mellett, az életmű tüzetes átvizsgálatával teltek, s azt kell mondjam, tíz év után sem látjuk még a tennivalók végét… Hatalmas a hagyaték, hiszen a zeneművek, kották, írások, előadások mellett, rengeteg a dokumentáció, s akadnak szép számmal olyan irodalmi és képzőművészeti alkotások, amelyeket az ő darabjai inspiráltak, mindezt pedig rendszerezni kell. Nem tudjuk felmérni, mikorra kerül minden publikálható állapotba, de örömmel végezzük a soron következő feladatokat. Érzelmileg nagyon erősen kötődtem édesapámhoz, s az, hogy az alkotásaival, szellemi és fizikai hagyatékával foglalkoztunk és foglalkozunk, átsegített az elvesztése utáni időszakon. Továbbra is a mindennapjaink része maradt és érezzük a közelségét. Az örökségével pedig még ma is tanít és terel, mintha az előbukkanó műveken, írásokon keresztül üzenne, amiből lelkileg is töltekezem. A barátaink közül többen jelezték aggodalmukat, hogyha ilyen intenzitással az ő életére hangolódom, akkor mi lesz a sajátommal. Úgy hiszem, hogy meg lehet találni az ideális egyensúlyt, hogy a szívügyünk szolgálata nem eltérítsen, hanem vezessen a saját utamon.

„Érzelmileg nagyon erősen kötődtem édesapámhoz…”

- S a hagyatékot nemcsak rendezik, hanem hozzáférhetővé is teszik az érdeklődőknek.

Így igaz, minél jobban megismerjük az életművét, annál több összefüggésre derül fény. Magyarázatra lel, hogyan és miért követték egymást az egyes korszakok, mi lehetett az oka stílusa változásának. Megdöbbentő mélységekig jutunk el, de még most sem merném állítani, hogy jól ismerem… Viszont egyre világosabbá válik, hogy mekkora értéket képvisel a hagyatéka. A kompozíciókon keresztül nem csak a személyes életútja, hanem a korszak keresztmetszete is visszatükröződik. Ezért is fontos elérhetővé, idővel kutathatóvá tenni az anyagot. A célunk, hogy a világ bármely tájáról érdeklődő hozzá tudjon férni a darabokhoz a fellelhető információkhoz és az utókor döntse el, hogy Szokolay Sándor művészetének hol a helye az egyetemes zenetörténetben. Nem arra törekszünk, hogy mindenáron a középpontba állítsuk, csupán a lehetőséget kívánjuk megteremteni az objektív megismeréshez és a művek felfedezéséhez. Apukám pályája szerencsésen indult, hiszen a Vérnásszal egyszerre robbant be a hazai és nemzetközi zeneiélet körforgásába, de a hetvenes években a kezdeti lendület némileg megtorpant. A témát nem kívánom részletezni, csak a tényszerűség kedvéért tettem róla említést, hogy követhetőek legyenek a történések. Édesapám hite, akarata, életszeretete, varázslatos személyisége sok nehézségen átsegítette, és erőt merített minden őszinte emberi megnyilatkozásból. Hogy életében nem bontakozhatott ki olyan ívű, nemzetközi karrierje, amire az alkotásai feljogosították volna, ehhez részben maga is hozzájárult. Rendszeresen hangoztatta, hogy a műveket nem intézni, hanem írni kell, és igaza volt, mert a szervezés valóban nem az alkotó feladata. Inkább más ügyeket és tehetségeket támogatott, mint a saját karrierjét építette volna. Mi viszont „szívügyünknek” érezzük, és rajtunk nem múlhat az életmű fennmaradása.

Szokolay Sándor: Megy a kocsi, fut a kocsi (1:28)

Cantemus Gyermekkar Vezényel: Szabó Dénes

- Hogy haladnak a kottakiadással?

Elsődleges tevékenységünk a zeneműkiadás és hosszas előkészületeket követően, nagy örömünkre elkészültünk a kórusművek összkiadásával. A Szokolay kórusművek iránt még mindig nagy a kereslet. Közel kétszáz a cappella alkotás nyolc kötetben jelent meg női, gyerek, egyneműkarok, vegyes és férfikarok szerint rendezve. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Művészeti Akadémia támogatásának köszönhetően a kották megjelenésén túl a kiadványok eljuthattak a kórusokhoz. A KÓTA segítségével nyílt felhívást hirdettünk a magyarországi és a határon túli énekkarokhoz, így az érdeklődők igény szerint részesülhettek egy-egy tiszteletpéldányból. Háromszáz együttes jelentkezett, így közel ezer kottát postáztunk. Nagyon meghatott a rendkívüli érdeklődés és boldogsággal tölt el, hogy a kórusvezetők egységben láthatják a ciklusokat és kedvük szerint válogathatnak. A kották kiadása népszerűsítése mellett, legalább olyan fontos, hogy a zeneművek hiteles, méltó előadásban szólaljanak meg. Attól, hogy elkészülnek a kiadványok és a katalógusban szerepelnek még nem kelti fel az előadók és a közönség érdeklődését. Olyan felvételek készítésében gondolkodtunk, amelyre könnyen rátalálhat a téma iránt érdeklődő és térítésmentesen megtekinthetik akár a Facebook, Youtube csatornán vagy a Papageno oldalán. A világhálón korábban is találtunk Szokolay műveket, de nagyon sok volt az amatőr előadás és a házilagos felvétel, amiből nem derült ki a kompozíciók valódi értéke. Kiváló magyar előadóművészek mellett, fiatal pályakezdő muzsikusok előadásában készültek felvételek. Csak pár nevet említenék: Banda Ádám, Baráth Emőke, Duleba Lívia, Fejérvári Zoltán, Kelemen Barnabás, Kokas Katalin, Lukács Miklós, Polónyi Ágnes, Rácz Zoltán, Ránki Fülöp, Vajda Gergely, a Virtuózokból ismert fiatalok, a Cantemus kóruscsalád és a Szent Efrém Férfikar... A hetven videófelvételből már ötven nyilvánosságra került és folyamatosan jelentkezünk az újabb bemutatókkal. Lépést kell tartani a kor szellemével és bízunk benne, hogy a tevékenységünk hatására a Szokolay életmű a megváltozott körülmények és igények ellenére is tovább élhet. A Szokolay Sándor Alapítvány motorjaként hárman működünk édesanyámmal és a férjemmel, de mi csupán a lendületet kívánjuk megadni, „szívügyünket” útjára bocsájtani, nem pedig mindenáron mozgásban tartani. A művei jövőjét, mint minden mást a sorsra bízzuk.

Szokolay Sándor: Sirató és kultikus tánc (7:09)

Szalai András – cimbalom, Polónyi Ágnes – hárfa, Ránki Fülöp – zongora, Fábry Boglárka – ütők, Tömösközi László – ütők, vezényel: Rácz Zoltán

1. Sirató 0:24 2. Kultikus tánc 4:14

A felvétel 2018. augusztus 11-én a Budapest Music Center Hangversenytermében készült.

- Terveztek annak idején könyvet is Szokolay Sándorról. E téren hogyan haladnak?

- Nagyon tanulságos volt első könyvünk, a három éve megjelent Hogy is kezdődött?... című kötet munkálataiban gyakorlati tapasztalatokat szerezni. A kiadvány édesapám diákéveiből, a békés-tarhosi és a zeneakadémiai időszakból származó leveleit mutatja be. Minden várakozásunkat felülmúlta a levélgyűjtemény sikere, ami minden bizonnyal elválaszthatatlan a Zene-bona című CD melléklet ifjú előadójától Boros Misitől. Rengeteg további tervünk lenne még, a Vérnászról is szerettük volna, ha készül egy kötet, mert a születése és a sikere mesébe illő történet. A családtörténet megírásán édesanyám munkálkodik. De be kell látnunk, hogy van, ami meghaladja a háromszemélyes családi vállalkozásunk lehetőségeit és támogatás nélkül nem áll módunkban rendszeresen külső munkaerőt megbízni. Rengeteg idő, energia a videók és a kották szerkesztése is. A zeneműveknél a korrektúrával csak lassan lehet haladni. Több éves munka, ameddig elkészül egy opera a partitúrával, zongorakivonattal és a szólamokkal együtt. A férjem korábban az operákkal is egyedül foglalkozott, de a Margit opera munkálataiba már Andorka Péter és Reményi József zeneszerzők is részt vettek. Minden mű digitalizálva lett, azonban a darabok ötven százaléka további korrektúrára szorul, azaz még nincsen nyomdakész állapotban. Kocsis Zoltántól megtanultuk, hogy a kottakiadásban is a tökéletességre kell törekedni, nem szabad olyan verziót kiadni, ami vélhetően még hibákat tartalmaz. Mindez időigényes, azonban nem érdemes a folyamatot sürgetni, mert nem tesz jót a végeredménynek. A határidő a legnagyobb ellensége a színvonalnak és ebben nem szívesen kötünk kompromisszumot.

A Minden-Titkok Titka Szólókantáta Ady Endre verseire öt tételben szopránhangra és kamaraegyüttesre

Szokolay Sándor: A Minden-Titkok Titka (11:41)

Szólót énekel: Baráth Emőke, vezényel: Vajda Gergely

Közreműködik: Tfirst Péter – hegedű, Jóföldi Anett – fuvola, Varga Gábor – klarinét, Polónyi Ágnes – hárfa, Szalai András – cimbalom, Cseh Dalma – zongora.

1. A Minden-Titkok-titka 00:36 2. A Jégcsap-Szívű ember 02:28 3. Félhomályban 04:29 4. Pénz és Karnevál 06:56 5. Ha holtan találkozunk 09:13

A felvétel 2019. január 11-én a Budapest Music Center, BMC Hangversenytermében készült. Baráth Emőke közreműködése a Erato/Warner Classics hozzájárulásának köszönhető.

- S van esély arra, hogy egy-egy ilyen munka eredményét a közönség is megismerje, azaz műsorra tűzik valamelyik operát? Mondjuk a kilencvenedik évforduló alkalmából?

Reményeink szerint, a Margit, a hazának szentel áldozat című misztérium-operát idén ismét színpadra állítják. 1995-ben a nagysikerű ősbemutató ellenére csak pár előadást ért meg a produkció az Erkel Színházban. A premier után huszonöt évvel a magyarországi domonkos rend világi elnöke Kőrösiné dr. Merkl Hilda hívta fel a figyelmet az opera aktualitására, a Domonkos Rend Magyarországra településének 800. évfordulója alkalmából tervezett jubileumi évvel összefüggésben. Először a pandémia miatt tűnt lehetetlennek a terv kivitelezése, de sok kis csoda és az önzetlen összefogás eredményeként most mégis úgy tűnik, hogy megvalósulhat a közös álmunk. Az előadás tervezett helyszíne, a hely szellemében és a szerző elképzelésének jegyében a Margitszigeti Szabadtéri Színpad lenne, a mű Kovács János vezényletével szólalhat meg. A kettősévforduló a Domonkos Rend 800., valamint édesapám születésének 90. évfordulója mellett, a jelenlegi világjárvány lecsengésének reményében hálaadó alkalom is lehetne az opera megszólalása. A Margit-legenda szerint IV. Béla, felajánlott Istennek gyermekét, ha megmenti az országát a tatároktól. Árpád-házi Szent Margit vállalta a még születése előtt neki szánt küldetést. Az operában annak az útnak állomásait követhetjük nyomon, melynek során Margit áldozata beteljesedik. Különösen az elmúlt év küzdelmei és megpróbáltatásai után úgy érezzük, hogy Margit üzenete mindannyiunkhoz szól. Az operaelőadáson kívül más produkciókról is beszámolhatok. A Pécsi Balett alapításának 60. évfordulója alkalmából Az iszonyat balladája című egy felvonásos balett új koreográfiájának bemutatásával készült az együttes. 1961-ben a Eck Imre Szokolay Sándor zeneművére készített koreográfiájával mutatkozott be a Pécsi Balett társulata első hivatalos premierjén a Pécsi Nemzeti Színházban. Az iszonyat balladája az együttes történetének ikonikus előadásává vált és minden jubileumon felújításra került. Ez év márciusára tervezték a művet új koncepcióval a kortárs zene nyelvén színpadra állítani, de a járványhelyzet miatt bizonytalan időre el kellett halasztani az online előadást. A koreográfiát Zachár Lóránd táncművész, Vincze Balázzsal az önálló Pécsi Balett alapító igazgatójával és művészeti vezetőjével együttműködésben készítette. Május 12-én a Zeneakadémia Nagytermében Balog József zongoraművész online hangversenyén három Szokolay-zongoradarabot mutatott be, Kodály, Lajtha kompozíciók mellett. Az Magyar Művészeti Akadémia egy Szokolay-Szőllősy szerzői esttel készül megemlékezni 2021. november 15-én a Pesti Vigadóban, s a Várkert Bazárban is terveznek egy Szokolay szerzői estet. Más tervek is akadnak, csak most minden olyan bizonytalan… Külön öröm, hogy a 90. évfordulóval kapcsolatban felsorolt eseményeket nem mi kezdeményeztük, de úgy tűnik a Szokolay-örökség lassan kezdi a maga útját járni…

Szokolay Sándor: Hommage á Bartók - Divertimento (6:17)

In Medias Brass rézfúvós kvintett: Pálfalvi Tamás – trombita, Kresz Richárd – trombita, Benyus János – kürt, Sztán Attila – harsona és ifj. Bazsinka József – tuba

1. Sonatilla 0:21 2. Passacaglia 2:54 3. Bizzarria 4:27

A felvétel 2018. július 1-jén készült a BMC Hangversenytermében.

- S milyen terveik vannak a következő időszakra?

- A rézfúvós kamaraművek összkiadás megjelenését az idei, jubileumi évre időzítettük. A trombitaduótól a 12 harsonára komponált fanfárig változatos repertoárt kínál az album. Ráadásul az In Medias Brass rézfúvósegyüttes pár éve lemezfelvételt készített a teljes ciklusból, de természetesen a videósorozatból sem maradhattak ki. Nagyon hasznosnak tartom, hogyha a kotta mellett, fellelhető a hangzóanyag is, és a művek online megjelenésnek köszönhetően még többeket megszólíthatnak. Az elmúlt tíz év folyamán rengeteg élménnyel, tapasztalattal, tanulsággal lettünk gazdagabbak. A tevékenységünk nem csak az életművet szolgálja, de minket is formál. Ma is lelkesen dolgozunk, még akkor is, hogyha nem látni az út végét… A munkához erőt adnak a folyamatos megkeresések, visszajelzések és az olyan megható események, mint a Békési Zeneiskola névválasztása, hiszen az intézmény ettől a tanévtől már a Szokolay Sándor Alapfokú Művészeti Iskola nevet viseli. Apukám biztosan nagyon boldog lenne, hiszen Békés-Tarhost zenei szülőföldjének tekintette.

„Édesapám hite, akarata, életszeretete, varázslatos személyisége sok nehézségen átsegítette…”

A Szokolay Orsolyával készült interjú fényképeit a Szokolay család archívumából kaptuk. Köszönet érte. (Szerk. megj.)

Réfi Zsuzsanna