Pedagógiai szempontból is izgalmas új hangszer született:

a glissotar

Váczi Dániel évek óta dolgozik Terebessy Tóbiással a folytonos hangmagasságváltoztatást (glissando) lehetővé tevő fafúvós hangszerek kifejlesztésén. Az első kifejlesztett modell a glissonic tárogató (glissotar), amely idén világhódító útra indult a Sonus Alapítvány projektjének köszönhetően.

A tárogató a magyar történelem kísérője a honfoglalástól napjainkig. A török kori hódoltság hangszere mai formáját a 19. század végén Budapesten nyerte el. Történelmi zenét, népzenét, klasszikus és jazz zenét egyaránt játszanak rajta. Ezt a hagyományt gondolta újra a szaxofonos Váczi Dániel, aki természettudományi tanulmányokat követően vált a hazai jazz- és improvizációs szcéna egyik legizgalmasabb, legsokoldalúbb alakjává, 2016 óta dolgozik a formatervező Terebessy Tóbiással egy olyan fúvós hangszercsalád kialakításán, amely alkalmas a hangmagasságok közötti csúszásra, vagyis a két félhang közötti végtelen zenei tér bejárására. A kifejlesztésben segített Tóth József hangszerész mester, aki az egyik legismertebb magyar tárogatókészítő.

A glissonic egy újfajta fúvós hangszercsalád, melynek lényege, hogy a hanglyukak helyett egy hosszanti rés található a csövön. A rés fölött egy pánt van kifeszítve, a felső végén a csőhöz rögzítve, az alsó végén pedig eltartva attól, mint egy cselló húrja. A húros hangszerekhez hasonlóan bárhol lefoghatjuk ujjunkkal a pántot, ezzel meghatározva a légoszlop hosszát és így a hangmagasságot. A legfontosabb újdonság az, hogy a rés két oldalán és pánt belső oldalán egy-egy mágnesszalag található, amely biztosítja a tökéletes záródást.

Glissonic

(ro.pinterest.com)

Ezen az elven sokféle hangszer gyártható (fuvola, furulya, klarinét, szaxofon, tárogató, oboa, fagott, cink). Az első kifejlesztett modell a glissotar, amely egy tárogató - szoprán szaxofon hibrid: kónikus teste fából van, de rövid réz nyakához szoprán szaxofon fúvóka illeszthető. Két oktávváltó billentyűje segítségével 2,5 oktáv hangterjedelemmel rendelkezik, a tárogató és a szoprán szaxofonnal megegyező alaphanggal.

A Sonus Alapítvány a Mai Zene és a Korszerű Előadóművészet Támogatására felkérésére, a Hungarikum Bizottság támogatásával indult útnak „A tárogató tegnapja és holnapja” projekt, amely az új hangszer világszintű megismertetését tűzte ki célul.

A projekt keretében egy online elérhető kisfilm készült „Glissotar – A tárogató harmadik élete” címmel, amely a hagyományos tárogatóval együtt bemutatja a glissotar sokszínűségét, és megszólalnak benne a készítők, Tóth József tárogatókészítő-mester, Borbély Mihály tárogató-művész és Fazekas Gergely zenetörténész is.

Az Alapítvány felhívására a világ 27 országából 63 zeneszerző küldött az új hangszerre írt miniatűr darabokat, amelyek közül válogatás hangzott el a templomtereket kortárs zenével megtöltő Új/Lélek/Zene-estek sorozat koncertjén a belváros-lipótvárosi Hold utcai református templomban. Emellett Váczi Dániel és zenésztársa, Etienne Rolin további műveket rögzített, amelyek meghallgathatóak online. A sorozatot ősszel egy gyerekeknek szóló, a tárogatót és a glissotart bemutató előadás zárja majd.

A hangszercsalád fejlesztői bíznak abban, hogy innovációjuk a zeneoktatásban is hasznosítható. Ittzés Gergely fuvolaművész szavai szerint „[p]edagógiai szempontból is hasznos perspektívákat nyújt a szisztéma, akármelyik fúvós hangszer-családhoz is kapcsoljuk az új, mágneses glisszandómechanikát. A kisgyermekek kezdeti, a hangszer méretéből adódó problémáit is orvosolhatja átmenetileg, ezenkívül – az énekléshez hasonlóan – segíti az intonációs hallás fejlesztését, a fogások bonyodalmait kiiktatja, és nagy teret nyújtanak a kreativitásra.” Madarász Iván zeneszerző szerint „[e]z az új hangszer elképesztően sok lehetőséget nyújt újabb hangzások létrehozására. Biztosan inspirálólag hat majd a zeneszerzői fantáziára, első sorban azért, mert könnyen intonálhatóakká teszi a temperált hangrendszertől eltérő hangmagasságokat. Kezelése olyan muzsikusok számára, akik már játszanak valamilyen fúvós hangszeren könnyen elsajátítható. Zenepedagóiai területen is nagyon reményteli használata, mivel jól fejleszti a hallási érzékenységet.” Gőz László harsonaművész, a BMC igazgatója szintén a zenetanulásban látja a glissonic egyik legnagyobb lehetőségét: „[a]z egynádas hangszerek megszólaltatása alapvetően egyszerű, de a billentyűk használatától a kezdő tanulók hamar elriadnak. A szolfézs tanulás már az alapfokú hangszertanulásban is elengedhetetlen, hogy a hangok rendszerét a tanuló átlássa. Az egyszólamú hangszereket dallamjátszó hangszernek nevezzük, „gondolkodása” lineáris. A glissandó lehetősége rendkívül leegyszerűsíti a tanulási folyamatot, mert alkalmat ad a gyerek kíváncsiságának kielégítésére, és a gyors sikerélményre. Egy zenét létrehozni akaró tanuló, pár napon belül képes dallamokat játszani rajta.”

A glissotarról és a hangszercsalád többi tagjáról a glissonic.com oldalon lehet többet olvasni.

Bodnár Eszter igazgató, kulturális menedzser

a Mai Zene és a Kortárs Előadóművészet Támogatására