SZÜLETÉSNAPJÁN KÖSZÖNTJÜK RÁNKI DEZSŐ ZONGORAMŰVÉSZT

 

Ránki Dezső

A kép forrása: MMA

 

I.

Ránki Dezső (Budapest, 1951. szeptember 8.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész.

 

Tanulmányait Domokos Kingánál és Máthé Kláránál kezdte, majd 1973-ban szerzett diplomát Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, Kadosa Pál és Rados Ferenc növendékeként. 18 évesen megnyerte a zwickaui nemzetközi Schumann-verseny 1. díját.

 

Schubert - Dezső Ránki (1970.02.19) Impromptu D.899 n°2 in E♭ major (5:02)

(A beszélgetőtárs: Sebestyén János)

 

Fellépett Európa legtöbb országában, több ízben Észak- és Dél-Amerikában és 2-3 évente Japánban. Játszott többek között a Berlini Filharmonikusokkal, a Londoni Filharmonikusokkal, az amszterdami Concertgebouw zenekarával, a párizsi Orchestre Nationallal, a tokiói NHK zenekarával, számos neves karmesterrel, többek között Solti Györggyel, Végh Sándorral, Lorin Maazellel és Zubin Mehtával. A kamarazene jelentős szerepet játszik életében. Az 1980-as évek óta Magyarországon és külföldön egyaránt rendszeresen koncertezik feleségével, Klukon Edittel. Eljátszották a négykezes, illetve kétzongorás irodalom legnagyobb részét. Lemezre vették Erik Satie Socrate-jának kétzongorás és Liszt Via crucisának négykezes változatát is. Két gyermekük közül az idősebb Soma építész, az ifjabb Fülöp már zeneakadémiai növendékként rendszeresen koncertező zongorista.

 

Jelentősebb díjai:

 

·       Liszt Ferenc-díj (1973)

·       Kossuth-díj (1978, 2008)

·       Érdemes művész (1984)

·       Zwickau város Robert Schumann-díja (1984)

·       Bartók–Pásztory-díj (1988)

·       Kiváló művész (1990)

·       Prima Primissima díj (2005)

·       A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2006)

·       Magyar Művészetért díj (2007)

·       Budapest díszpolgára (2014)^[7]

·       Újbuda díszpolgára Klukon Edittel megosztva (2017)

·       A Cziffra Fesztivál Életműdíja (2018)

·       A Nemzet Művésze (2020)

 

Ránki Dezső és Klukon Edit koncert felvételeiből:

 

DEZSÖ RÁNKI (21:42)

J. Haydn:  Sonata No. 62 in E-Flat Major, Hob. XVI:52: I. Allegro

Hungaroton; Warner Chappell/Müpa)

 

 

Klukon Edit és Ránki Dezső koncertje (2: 02.12)

Klukon Edit és Ránki Dezső kétzongorás estje Liszt Ferenc és Dukay Barnabás műveiből

Dukay Barnabás: …, aki saját csöndjében megpihen hangköltemény – két zongorára

J. S. Bach–Dukay B.: …A Szent Lélek eljövetele hangszeres motetták – két zongorára 1. egyszerűvé lenni 2. boldoggá válni

Dukay Barnabás: Oroszlános kút a növekvő Holdnál – a vörös hangköltemény – két zongorára

Liszt: Dante-szimfónia Eine Symphonie zu Dante’s Divina Commedia a szerző kétzongorás átiratában 1. Inferno 2. Purgatorio – Magnificat

Bevezette: Sajgó Ferenc

Párbeszéd Házában, 2016. szeptember 29.

https://jozsefvaros.hu/program/708/ranki-dezso-es-klukon-edit-koncertje

 

 

II.

FÜSTBE MENT

 

Ránki Dezső, Keller Quartet és a Concerto Budapest (2:08:30)

 

 

Tényleg csak belenézni akartam, mi újság a Zeneakadémián, aha, aha, Ránki Dezső zongorázik. Csakhogy ezt nem lehet csinálni, ha elkezdi nézni az ember, akkor nem kapcsol el vagy ki, vagy közben nem nézi a postát, mert ez a lényeg, Ránki Dezső zongorázik. Mozart kicsinek mondott A-dúr zongoraversenye. Nem azért kicsi, mintha nem volna elég jelentékeny, csak van egy későbbi A-dúr is, és a zenében a később születettek a nagyobbak valamiért.

Mérsékelt hangszerelésű változat, nem játszanak oboák és kürtök, csak vonóskar, bocsánat, kedves Concerto Budapest, felőlem balalajkások is játszhatnának, ha Ránki Dezső zongorázik. Ha így zongorázik.

Az ember szívesen játssza, hogy belelát az előadó lelkébe, én se állok ellen a kísértésnek: lehetséges, hogy Ránkira felszabadítóan hat a virtuális közönség, nem bámulnak az arcába, nem köszörülnek torkot és nem tapsolnak. Akárhogyan is van, nincs bemelegítő szakasz a koncerten, egyből fent vagyunk a csúcson, úgy szól, hogy tegnap este biztosan sehol a világon nem játszottak így Mozartot, könnyű is, mély is, friss is, laza is, pontos is, lélegzik, él. Pörög, forog, és mégis halad, nincs benne semmi póz, még csak megrendülés sem. Kivételes szakasz az időben, de nem azzal van elfoglalva, hogy ez mennyire kivételes, hanem csak úgy megtörténik. Hú, remélem, nem túl zavaros.

Közben nézem Ránki kezét, látszik rajta a kor, hetvenéves kezek lesznek szeptemberben, de könnyűek, nézem az arcát és a hozzá tartozó reneszánsz-sassoon frizurát, a kornak és a kortalanságnak az egységét, az össze nem illés harmóniáját, állni látszik az idő. Bár a szekér szalad.  

 

Fáy Miklós

újságíró, zenekritikus, publicista

(2021. április 28.)