„Amit tettünk,
az a többi zenekari művész és együttes érdekében is
történt”
Az MZTSZ vállalásával folytatódik
a Duna Szimfonikusok története
Bár
tavaly, az év végi hírek a hatvanéves születésnapjára készülő társulat megszűnését
vetítették előre, próbál, koncertezik, egyszóval továbbra is muzsikál az
együttes, amely június közepétől új tulajdonosra talált a Magyar Zeneművészek
és Táncművészek Szakszervezete Magyar Élőzene Művészeti Nonprofit gazdasági
társaságában. Dr. Gyimesi Lászlóval, az MZTSZ alelnökével az idevezető útról,
az utóbbi hónapok eseményeiről, tárgyalásairól, valamint a következő időszakra
vonatkozó tervekről is beszélgettünk. Arról, hogy miért tartotta fontosnak,
hogy a jelentős múlttal rendelkező Duna Szimfonikus Zenekarnak, amelynek számos
muzsikusa tanárként is tevékenykedik, lehetőséget kínáljon a folytatásra.
- Még tavaly született meg az az alapítói
határozat, mely szerint 2021. május
31-ével, jogutód nélkül megszűnik a zenekar. Hogyan sikerült ezt a folyamatot
megállítaniuk?
Dr. Gyimesi László
- Mindennek
az okait, az indokait és az előzményeket sem ismerem. A kiindulópontot láttam,
mely szerint az állam, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma képviselt, tulajdonosként
nem kívánta tovább fenntartani a Duna Művészegyüttes belső egységét, a Duna
Szimfonikus Zenekart. Ez – túl azon, hogy az indokok nem ismertek – azért is
meglepő volt, hiszen az egyik legkisebb létszámú és a legrosszabbul fizetett
zenekarról volt szó, s a költségvetésük sem volt igazán számottevő, ha
összevetjük bármely szimfonikus zenekaréval, vagy a szimfonikus zenekari életre
fordított jelentősen megemelkedett támogatásokkal. Ha komolyan vehető érv az,
hogy túl sok a szimfonikus zenekar Budapesten, akkor viszont nem hiszen, hogy a
helyzetet éppen a legkisebb létszámú együttes felszámolása szüntette volna meg…
Annyiból még különleges a Duna Szimfonikus Zenekar története, hogy születése a
Belügyminisztériumhoz kötődik, maga a Zrínyi utcai palota is a BM-hez
tartozott, s még egészen a 2010-es évek közepéig a Belügyminisztérium volt a
fenntartója, tulajdonosa az együttesnek. Úgy emlékszem, hogy néhány esztendővel
ezelőtt került át az EMMI-hez. A fent említett
alapítói határozat (ez az EMMI miniszterének határozata) döntése után a
minisztérium kulturális államtitkársága és a zenekar, ha jól tudom, többféle
módon igyekezett megtalálni a megmaradás útját, de az események azt mutatták,
hogy sikertelenül. Márciusban azonban már egyértelművé vált, hogy a muzsikusok
munkahelye megszűnik, hiszen megkapták az erről szóló, hivatalos előzetes
értesítést a munkáltatójuktól.
-
Ekkor
kapcsolódott be az Ön vezetésével a szakszervezet.
- A
zenekar tagjai közül többen megkerestek, arra kértek, hogy próbáljunk meg segíteni.
Épp a történetükből fakadóan azonban a muzsikusok nem az MZTSZ, hanem a BM
szakszervezetéhez tartoztak, a mi szervezetünkben csak társulat tagok voltak,
így nem voltunk jogosultak a képviseletükre. Ezért aztán tavasszal a zenekar
tagjainak döntő többsége belépett teljes jogú tagként a Magyar Zeneművészek és
Táncművészek Szakszervezetébe, ezzel pedig megkaptuk a legitimációs hátteret a
képviseletükre. Azonnal írtam Prof. dr. Kásler Miklós
miniszternek, s azt kértem tőle, állítsuk meg a megszűntetési folyamatot,
tárgyaljunk és keressünk megoldást a zenekar számára. A levél nem is volt
hatástalan, széles körű megbeszélést hívott össze a kulturális államtitkárság
Fekete Péter államtitkár vezetésével, hogy a ‘hogyan tovább’-ról
tárgyaljunk. Ezt megelőzően kaptam azt az információt, hogy egy ígéretes
ajánlat van arra, hogy egy kulturális kft. vállalkozna a jogutód szerepre.
-
Hogyan
kerültek ők a képbe?
- A
zenekar korábban is rendszeresen együttműködött velük, és ez örömünkre most is
tovább folytatódik.
- Végül azonban mégsem így oldódott meg a
Duna Szimfonikusok sorsa…
- Már ezen
a megbeszélésen megfogalmazódott bennem, második megoldásként, hogy
tulajdonképpen a szakszervezet a saját kft.-jével is
vállalhatja ezt a szerepet. Viszont az, hogy megjelent egy lehetséges, új
tulajdonos jogutód, segített abban, hogy mindnyájan elkezdjünk másképp
gondolkozni. Kedvező fordulatot jelentett, hiszen Fekete Péter államtitkár is
igyekezett mindenben támogatni azt, hogy megtaláljuk a megoldást arra, hogy a
zenekar ne szűnjön meg. A minisztérium álláspontja továbbra is az volt, hogy ne
állami fenntartással, de más formában továbbra is létezzen, muzsikáljon a
társulat, ne váljanak munkanélkülivé a zenészek. S arról se feledkezzünk el,
hogy amikor ezeket a tárgyalásokat folytattuk, még javában tombolt a pandémia, nem lehetett tudni mit hoznak a következő
hónapok, mikor léphetnek ismét pódiumra a művészek… A megbeszéléseken minden
fontos szempont, az összes lényeges megoldási ajánlat elhangzott. A
minisztérium a jelenlegi szinten jövő év végéig vállalta a zenekar működésének
személyi kiadásait, ezen kívül más módon, egyéb eszközökkel is támogatja az
együttest. Rengeteg segítséget kaptunk sokaktól, ki kell emelnem Fekete Péter
államtitkárt és munkatársait, az EMMI gazdasági társaságaival foglalkozó
munkatársait, továbbá a Duna Művészegyüttes Kft. igazgatónőjét, dr. Bába
Szilviát. S míg folytak ezek az egyeztetések, néhány hét alatt az is kiderült,
hogy a jogutódnak remélt kft. visszalépett a jogutódlástól. Ebben az is
szerepet játszott, hogy a muzsikusokra a BM-re vonatkozó szabályok, munkajogi
kedvezmények miatt az általánosnál többhavi felmentési, végkielégítési
szabályok vonatkoztak, s ezt a kft. nem tudta volna vállalni.
-
Ekkor
lépett életbe a második lehetőség…
- Igen,
amit az előzött meg, hogy a szakszervezet elnöksége megtárgyalta részleteiben
az egész folyamatot, és ennek eredményeként egyhangúlag támogatta a jogutódlási
javaslatot. A zenekar társulati ülésen, a zenész kollégák válaszút elé lettek
állítva: mindenkinek felkínáltuk az azonos feltételekkel való munkaviszony
folytatást, viszont az objektív tény volt, hogy a MZTSZ és a kft. nem
rendelkezik olyan forrással, amely az emelt mértékű végkielégítések, felmentési
idők fedezetét biztosította volna. Ugyanakkor úgy gondoltuk, hogy a muzsikusok
nem azért ragaszkodnak a munkahelyükhöz, hogy milyen végkielégítést kapnak,
hanem azért, mert ebben látják a jelenük és a jövőjük lehetőségeit. Végül az együttes néhány tagja döntött úgy,
hogy nem folytatják a közös munkát és inkább a nekik járó juttatásokat
választják. A többiek, a zenekar döntő többsége úgy volt partner a
folytatásban, hogy lemondott az említett előnyökről és ennek megfelelően
módosították a munkaszerződésüket. Így megszületett a szakszervezetnél a döntés
arról, hogy tulajdonosaivá válunk a Duna Szimfonikusoknak, s a minisztériummal
folytatott tárgyaláson szándéknyilatkozatot tettünk jogutódlásról, és azok
feltételeiről is. A megbeszélés során minden olyan kérdésben megállapodtunk,
amelyekben a már említett, Fekete államtitkár vezette találkozón elviekben már
megegyeztünk. Így a személyi kiadások mellett arról, hogy mi lesz a hangszerek
és az egyéb eszközök sorsa, és számos egyéb fontos részletről.
-
S hány
tagúvá vált így az együttes?
- Negyvenen
kerültek hozzánk alkalmazásba. Ők már tőlünk kapták a fizetésüket 2021. június
második felében, ugyanis a jogutódlásról szóló papírokat június közepén írta
alá a szakszervezet kft-je, a Magyar Élőzene Művészeti Nonprofit Kft. Egy
együttes tulajdonosai lettünk, ehhez nekünk is át kellett némileg alakítanunk a
szervezetünket, hiszen meg kellett teremteni a gazdálkodással, a munkáltatással
kapcsolatos, jogi hátteret. Sok munkával, de eddig sikerült. Persze ahhoz, hogy
mindez így működhessen, arra is szükség volt, hogy az EMMI minisztere az
alapítói határozatát megváltoztassa. Ez megtörtént, s ezt nagy eredménynek
érzem. A tárgyalások során végig azt a mottót követtem, hogy közös megoldást
kell találunk. Így is lett, s ennek köszönhetően nem szűnt meg a születésnapján
egy hatvan esztendős zenekar és nem váltak munkanélkülivé kollégáink!
-
Milyen
helyszínen folytatják a munkát? S változik a nevük?
- Dehogy!
Duna Szimfonikus Zenekarként működnek a továbbiakban is. Az elhelyezésük és
működésük kapcsán az ügy másik legfontosabb támogatójáról, a Kőbányai
Önkormányzatról el kell mondani, hogy a főváros egyik legnagyobb, egyben számos
kérdésben a legnehezebb problémákkal küzdő kerületeként szívügye a kultúra és a
művészetoktatás. Talán nem véletlen az, hogy itt működik lassan negyedszázada az
önkormányzat tulajdonában levő és ingyenesen használt épületben a
szakszervezetünk által alapított és fenntartott könnyűzenei szakgimnázium, a
Kőbányai Zenei Stúdió. Ezért megkerestem Kovács Róbert polgármestert és
megkérdeztem, mit szólna, ha az új helyzetben a szimfonikus zenekarunk Kőbánya
művészeti életét is gazdagítaná. Nagyon örült az ötletnek, hiszen a kerületben
nagyon fontos kérdés a kulturális élet. Így megállapodtunk vele és Radványi
Gábor alpolgármesterrel arról, hogy előkészítünk egy közszolgáltatási
szerződést az önkormányzat és a Magyar Élőzene Nonprofit Kft. között. A zenekar
elhelyezésében is fantasztikus segítséget kaptunk. A Kőbányai Sörgyár óriási
területén rendkívül méltányos bérleti díjjal rendelkezésünkre bocsájtottak egy
két szintes épületet, ami próbateremként és otthonként is funkcionál, csak fel
kell újítanunk. Már alá is írtuk az egyelőre öt évre szóló szerződést. A
renoválás hamarosan kezdődik, így bízom benne, hogy mire ki kell költözni a
Duna Palotából, addigra már munkára alkalmas lesz kőbányai épület, amelyet
egyébként tömegközlekedéssel is könnyen meg lehet közelíteni. A Kőbányai
Önkormányzat testülete egyhangú szavazással járult hozzá a zenekar további
élete feltételei biztosításához.
-
A jövőben milyen szakmai elvek alapján folytatja
a munkát az együttes?
Szklenár Ferenc
- A
szakszervezetnek nincs igénye arra, hogy ebbe beleszóljunk. Ez a zenekarra és
annak vezetőjére, Szklenár Ferencre van bízva. Csak a
gazdálkodással kapcsolatos kérdésekbe kívánunk beleszólni tulajdonosként, ott a
döntéseknél jóváhagyásra van szükség, de ez talán érthető ebben a szokatlan
helyzetben. Nem kell az igazgatónak gazdálkodnia, neki a szakmai részt kell
kialakítani. Életben tartania a korábbi kapcsolatokat, újakat létrehozni, s
végig gondolni, hogy a jövőben milyen szakmai elveket kövessenek. Én a
sokszínűséget, a mobilitást sokra tartom és úgy gondolom, hogy előnyös lehet.
Abban sem vagyok biztos, hogy feltétlenül egy szakmai vezető adja meg az
arculatot, persze lehet, hogy mégis ez a jó. Szóval adva van az igazgató, a
művészeti bizottság és a zenekar a kiváló muzsikusokkal, majd kialakítják a
megfelelő megoldást, megoldásokat.
- Említette, hogy ez próbahely és otthon
lesz Kőbányán. Hol fognak koncertezni, hiszen a Duna Palota bezár?
- Most is
próbálnak és koncerteznek, hiszen nemcsak azon a helyszínen szerepeltek, sok
egyéb kapcsolatuk van. De persze, szükség van arra, hogy újabbakat is
találjanak. Hiszen a helyszíntől függ, hogy követni tudja-e őket a
törzsközönségük, akik megszokták, hogy a Zrínyi utcáig kell elsétálniuk…
Természetesen szeretnének a jövőben is bérletsorozatokat hirdetni. E téren
nincsen tennivalóm, ezek a döntések, választások a zenekarra tartoznak. El is
mondtam Szklenár Ferencnek, csak arról számoljon be
rendszeresen, hogy amiben esetlegesen dönteni szükséges.
A Duna
Szimfonikus Zenekar művészei a Gödöllői Kastélyfesztiválon
A Szimfonikus Zenekarok Szövetségének nemrég
volt a közgyűlése, s ez alkalommal elmondtam, azt tapasztaltam ezek alatt a
hónapok alatt, hogy a zenei élet szereplőitől Duna Szimfonikusok nem kapták meg
az ilyen helyzetben elvárható támogatást, szolidaritást. S amit a szakszervezet
tett azzal, hogy vállalta, hogy az együttes tovább él és működik, azt a többi
együttes és muzsikus érdekében is tette, mert nem akartuk, hogy precedens
szülessen, hogy az legyen a történet vége, hogy meg lehet szüntetni ma,
Magyarországon egy szimfonikus zenekart. Persze, hogy az emberi természet –
ahogy ezzel lehet találkozni a járvány kapcsán is – úgy működik, hogy ugyan
vannak bajok, de velem nem történhet meg hasonló… A Duna Szimfonikusoknál
ugyanolyan diplomával rendelkező muzsikusok játszanak, mint a többi együttesben
és én úgy gondolom, hogy az értékítéleteket igen visszafogottan kellene
kezelni. S érdemes lenne azon is elgondolkodni, hogy hová vezet, ha a
finanszírozás szinte kizárja a normatív támogatást, és túlzott a szubjektív
döntések súlya. Ugyancsak átgondolásra érdemes az, hogy mindig működni fog-e a
csak a saját érdekekre koncentráló lobbizás?
-
S akkor
hogyan tovább Duna Zenekar?
- A
működésük 2022 végéig biztosított a mostani szinten, de már idén szeretnénk elindítani
a regisztrációs folyamatot, hogy minősítsék az együttest, s bekerüljön a
kiemelt zenekari körbe. Bízunk abban, hogy ennek köszönhetően viszonylag stabil
támogatást kapunk, s a társulat hosszú távon biztonsággal tud majd dolgozni.
Sok fiatal muzsikust látok az együttesben, akik garanciái a jövőnek, őszintén
remélem megérjük nemcsak a következő születésnapot, hanem majd az újabb
jubileumokat is.
Réfi Zsuzsanna
FÜGGELÉK
A Duna Szimfonikus Zenekar művészei a 2021. évi Gödöllői
Kastélyfesztiválon
Szkordilisz Emília Botz István
Rudnyicky Tatyjana Jónás Judit
A Duna Szimfonikusok
Fúvósötöse a Sukorói Könyvtár és Borház
udvarán (2021. augusztus)
A sokarcú
közelmúltbeli YouTube felvételeiből:
Videónkban feltűnő
részletek:
Szklenár Ferenc művészeti vezető
köszöntője
Rahmanyinov: 2. (c-moll) zongoraverseny, op.18
Közreműködik: Lisa Tahara (japán-kanadai) - zongora, vezényel: Deák András
Csajkovszkij: 4. (f-moll) szimfónia, op.36
Vezényel: Deák András
Götz Nándor: Szaxofonverseny – ősbemutató
Közreműködik: Götz Nándor – szoprán szaxofon, Vezényel: Deák András
Beethoven: Coriolan
– nyitány, op.62 - Vezényel: Garo Avessian
(Libanon)
Rodrigo: Concierto
de Aranjuez - Közreműködik: Dimitris
Dekavallas (Görögország) – gitár, Vezényel: Garo Avessian (Libanon)
Dávid Gyula: Brácsaverseny (1950) -
Közreműködik: Radnai Róbert – brácsa, Vezényel: Ligeti András
A Fourtissimo
Jazz Orchestra és a Duna Szimfonikus Zenekar közös
koncertje - részletek - Közreműködik: Fourtissimo
Jazz Orchestra, Vezényel: Deák András
Brahms: 6. magyar tánc
Vezényel: Deák András
Farkas Ferenc: Régi magyar táncok - 1. tétel
Duna Szimfonikus Zenekar
Fúvósötös - Otthonról
Közreműködik: Demeter László
– fuvola, Farkas Anna – oboa, Demeter Tibor – klarinét, Kiss Gábor – fagott és
Révész Márk – kürt
ifj. Johann Strauss: Éljen a Magyar! - gyorspolka - Duna
Szimfonikus Zenekar - Otthonról
Készült az 1956-os
Forradalom és Szabadságharc Emléknapja alkalmából.
(Duna Palota - 2020.
október 23.)
Kertesi Ingrid
(szoprán), vezényel Deák András
A felvétel 2011.
szeptember 18-án az Ágai Karolára emlékező koncerten készült a Duna Palotában.
Vezényel: Deák András
Vezényel:
Deák András
Hacsaturján: Fuvolaversenyen
Demeter László (fuvola),
vezényel: Deák András
Duna Palota, 2018.
szeptember 21.
Szklenár Ferenc
(fuvola), Ramocsa Lili (hárfa) és Reiter Anna (gordonka)
Götz Nándor: Saxophone Concerto (20:27)
Götz Nándor (szoprán szaxofon), vezényel: Deák András
I. At the
courtyard of Cleopatra (0:37)
II. I/a.
Recitativo (4:41)
III.
II. Sword of
Antony (5:54)
IV.
II/a
Intermezzo (13:41)
V.
III. Octavius ( 15:22)