ELŐSZÓ
„HARMONIES
POÉTIQUS ET RÉLIGIEUSES”
„KÖLTŐI
ÉS VALLÁSOS HARMÓNIÁK”
Bár
ez a cím Lamartine francia költőtől származik, de valójában Liszt
Ferencnek köszönhetően vált ismerté, mert 1834-ben előbb egy rövid
zongoradarabjának, később pedig a tíz zongoradarabot magában foglaló
sorozatának is ezt a címet adta, melybe korábbi művét is felvette. Ezek
bensőséges vallomások: az Istenhez szóló ima mellett megszólal benne az
ébredő gyermek himnusza, emlékezés holtakra, szerelmi ének, valamint a
legnagyobb súllyal az elveszett magyar forradalom és szabadságharc siratója
(Funérailles [Okt. 1949]).
Liszt
költői és vallásos harmóniái szavak nélküli zenék, Judith kötete pedig
zenék nélküli szavak. A Liszt művének felelevenítése nem volt véletlen,
ugyanis Neszlényi Judith életútját számos ponton kísérik végig Liszt Ferenc
művészetének legfőbb ismérvei: mélységes istenhit, a zongora és a
koncertezés, a zeneszerzés mellett a fiatal művészek segítése és az
olthatatlan hazaszeretet.
Judith
azonban a szavak mestere is: költő, a magyar nyelv művésze! Neszlényi
Judith a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián végzett Antal István, Faragó
György, Molnár Antal, Kodály Zoltán, Viski János növendékeként. Ebből a
rangos listából is látható, hogy nemcsak zongoraművészi, hanem
zeneszerzői képzésben is részesült. Bár 1957 óta Amerikában él, sosem
felejtette el hazáját, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc megrázó
élményét. 1994-ben ezért is küldte el Budapestre Magyar Requiemjét, melyet a
Zeneakadémián mutattak be. Cantata in memoriam 1956 című kompozícióját
2006-ban Gyulán hallhatta a közönség, 2016-ban pedig a Fővárosi Énekkar
előadásában mutatták be a Budavári Palotában.
Műveiből
érzéseinek őszintesége, hazafiságának melege sugárzik. Ősi mondáink
krónikás hagyománya szól Arany János Rege a csodaszarvasról című
művéből, melyet a Gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar szólaltatott meg
először. 2018-ban a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával film
készült életéről „Attól kezdve beszéltünk…” címen, amely YouTube-on
megtekinthető. Nevéhez fűződik a Gyulai Zenei Napok
megalapítása, irányítása is. Évtizedeken át volt a Los Angeles-i California
State University zongoraművész-tanára, de mesterkurzust tartott Liszt
műveiből a budapesti Zeneakadémián is. Alapító tagja és sokáig
főszervezője a Los Angeles-i Nemzetközi Liszt Zongora- és
Énekversenynek, melynek során otthonában fogadta és segítette a fiatal
honfitársait vendégszeretettel, ajánlólevelekkel, anyagiakkal. E versenyek
szervezésével rengeteget tett Liszt életművének népszerűsítéséért.
Mindezek elismeréseként 2006-ban magas állami kitüntetést, illetve
Liszt-plakettet is kapott.
2021-ben
költőként is hazatér, vagy talán soha nem is ment el, csak testi valójában
volt hosszabb-rövidebb ideig távol? Egy biztos: lélekben mindig velünk volt, és
mostantól kezdve – az életéből vett mozzanatokat, vasárnapi gondolatokat
összefoglaló kötetének hálát adva – örökre velünk marad!
Zelinka Tamás
PRELUDE
Szüleim
a Veres Pálné Leánygimnázium intézetébe írattak be. Ott is érettségiztem.
Naplót mindig írogattam, szerettem olvasni és dolgozatokat írni, de verset sose
írtam, csak zenét.
A
háborúban mindenünk elpusztult, és az újrakezdés után Rákosi szalámipolitikája
azt is elvette. Kiköltöztetett a családi házból is.
1956.
november 4-én ismét kibombázottak lettünk.
Fivéremmel
természetesen a forradalmárok sorába álltunk. Neki távoznia kellett, én
betegen, szüleimmel együtt hagytam el az országot. Fivérem Londonba, a Kings
College-ba került, megírta a keserves tizenegy év történetét A kommunizmus
gyermeke című könyvében, amit 16 nyelvre le is fordítottak – 20 kiadásban
– és világsiker lett.
Én
vöröskeresztes repülőgépen érkeztem meg a Camp Kilmer-i katonakórházba,
ahonnan Nixon alelnök személyes jóváhagyásával itt maradhattam Amerikában.
Ugyanis akkoriban Amerika csak egészséges embereket fogadott be. További
nyolchónapos kezelés után – a kaliforniai Olive View szanatóriumból –
csatlakozhattam szüleimhez Pasadenában.
Sok
viszontagság után leendő férjem, Neszlényi László elektromérnök is
megérkezett, és meg is esküdtünk az amerikai hálaadás napján, 1957
novemberében. Az élet végre megindult.
Ezek
a versek talán bemutatják, hogy nem is volt olyan könnyű a napsugaras
Kaliforniában sem. A sors megáldott egy szép és jó élettel, de rengeteg
munkával és küszködéssel is. Megtanultuk, hogy azon az ajtón menjünk be,
amelyik kinyílik.
Mindenkinek
vannak gondolatai, nekem a zene volt az első, és zongoraművészi
pályafutásom mellett mindig volt időm papírra vetni zenei gondolataimat.
Miután szerettem énekelni, a dalokhoz kellett szöveg is, de bármelyik külföldön
élő magyar írót/költőt kértem erre, értéken alulinak találták a
„librettót”…
Így
kezdtem el szavakat találni a saját zenémhez, majd verset írni. Ezek a versek
mind külföldön íródtak.
A
külföldi magyar élet nagyon élénk, és volt szerencsém hozzájárulni mindenhez
tehetségem szerint. Koncertekkel, aláírásokkal, tüntetésekkel és a szó útján
stb. … Mindannyian féltettünk Benneteket, segíteni akartunk Nektek, akik otthon
küszködtetek tovább az élet gondjaival.
Írtam
sok kiértékelést, beszámolót, novellát, ami a legtöbb külföldi magyar újságban
megjelent, de vers az nemigen volt köztük.
Kérlek,
fogadjátok ezeket a mozzanatokat olyan szeretettel, mint ahogyan azt én adom
Nektek.
Neszlényi
Judith
Neszlényi Judith: Híven és bátran c. verseskötetének
bemutatója 2021. szeptember 9-én volt a Zsimbi Stúdió Galériában (Budapest V.,
Sütő u. 2.) a XV. Ars Sacra Fesztivál keretében. Az alábbi képek
az esemény ünnepi pillanatait rögzítették:
Neszlényi
Judith
Zalatnai
Brigitta műsorvezető
Neszlényi
Judith és Zalatnai Brigitta
Neszlényi
Judith és Barabás Ferenc, a könyv tervezője
Neszlényi
Judith, Barabás Ferenc és Zalatnai Brigitta
Neszlényi
Judith és Mohai Gábor előadóművész