IN MEMORIAM
NAGY IMRE ERIK
(1954-2021)
Nagy
Imre Erik
Súlyos
veszteség érte Szeged város zenei életét és a magyar kortárs zenét:
megdöbbentően váratlanul távozott az Örökkévalóságba Nagy Imre Erik
zeneszerző és karmester. Bár sokan tudtuk, hogy 2015 tavasza óta
könyörtelenül tört rá újra és újra a betegség, állapota stabilnak látszott.
December 7-én reggel azonban végzetes rosszullét következtében otthonában
hirtelen elvesztette eszméletét, és újraéleszteni már nem sikerült.
Nagy
Imre Erik városunk zenetörténetének egyik legnagyobb tehetsége volt.
Univerzális, több hangszeres (zongora, klarinét) zeneművészként minden
zenei műfajban professzionális előadó volt. Zeneszerzői
munkásságát 14 éves korában kezdte; olyan nagyság figyelt fel rá, mint Vaszy Viktor, aki 9 évig tanította a komponálás és a
karmesterség tudományára; de mestere volt Szatmári Géza, Vántus
István és Weninger Richárd is.
Tizenkilenc
éves korában vezényelte először a Szegedi Szimfonikus Zenekart, ekkor még
gyakorló karmesterként, Vaszy ekkor a
legtehetségesebb tanítványának nevezte. Klarinét-szolfézstanárként végzett a Zeneművészeti
Főiskola Szegedi Tagozatán; de zongoristaként nyert versenyt a zongoraszakosok
között. 1976-ban korrepetítorként lett a Szegedi
Nemzeti Színház művésze, majd rövidesen a színház karmestere. Számos opera
sikeres vezénylése mellett ő volt évekig a teátrum legkiválóbb operett- és
musicalkarmestere, mintegy 2000 előadást vezényelt.
Zeneszerzőként
1981-ben volt az első önálló színházi bemutatója, Simai Mihállyal közösen
alkották meg „A félszárnyú tündérek titkai”
(később: völgye) c. mesemusicalt. 1981–89 között állandó zeneszerzője
volt a Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdiójának. Korát megelőzve még
1986-ban kidolgozta a zenei számítógépes tervezést; később teljes
előadások digitalizációjára alkotott programot (e találmánya
jelentőségét máig nem ismerték fel).
Nagy
Imre Erik
(szinhaz.szeged.hu)
10
éves külföldi – többek között karmesteri – munka után 2000-ben művészeti
iskolát alapított, mely másfél évtizedig sikeresen működött; ő maga
2018-ig tanított. Az igazi nagy sikerek az ezredforduló után köszöntöttek rá:
2002–2014 között a szegedi Kövér Béla Bábszínház 33 előadásához komponált
kísérőzenét, 2012-ben I., 2013-ban I. és III. helyezést ért el a „Free scores” Nemzetközi zeneszerzői versenyén.
Csukás István-Nagy Imre Erik: Szökevény csillagok (részlet) (7:17)
A Fecskefiú áriája Szökevény csillagok-ból (Élő előadás felvétel) (2:50)
Csukás István - Nagy Imre Erik: Szökevény
csillagok - Opera – Finale Ultimo
(5:47)
(A Szegedi Nemzeti Színház előadásának
felvétele)
Élete
legnagyobb sikere a „Szökevény csillagok” c. meseopera volt, melyet Csukás
István felkérése alapján írt; a költő ezt az operát legjelesebb
megzenésítésének minősítette. A mű bemutatója 2014 novemberében volt
a Szegedi Nemzeti Színházban, kirobbanó sikerrel – a színház 34 előadáson
játszotta, teltház előtt.
Ugyanebben az évben vehette át a Szeged Kultúrájáért kitüntetést.
2017-ben
már megromlott egészséggel írta meg a főművének tekinthető
Gyermekjátékok Auschwitzban c. operát, melynek librettóját is ő írta,
hiszen kiváló író is volt. E művéről eddig csak promóciós
előadásokat tartottunk, s immár 4 éve várjuk teljes bemutatóját. (A Parlando közölte a művel kapcsolatos írást: Gyermekjátékok Auschwitzban. Nagy
Imre Erik operájáról (2020/2.
szám)
Nagy Imre Erik: 5 Hungarian Dance Melody - A Musica Mansueta 25 évfordulójára (15:44)
Vezényel:
a szerző
Nagy
Imre Erik: Tavaszi capriccio (5:19)
Csanádi Bonifác (hegedű) és Butykáné Bágyi Judit (zongora)
Imre Erik Nagy: Ave Maria Soprano Alt Duet Op. 32 (3:23)
Nagy Imre
Erik: Ave Maria - duett szoprán és alt hangra
Szécsi
Edit és Fedor Sophie (ének), valamint Nagy Imre
Erik (orgona)
Életműve
93 opusból áll. Számára mindig a Zene és a Családja volt a legfontosabb. Családtagjai,
barátai, mind, akik nagyon szerettük, hiányát még alig tudjuk felfogni. Ez a
csodálatos, zseniális ember dús, nagy örökséget hagyott ránk, mellyel sokunknak
vannak kötelezettségeink. Búcsúzik Tőle szerető családja: felesége,
gyermekei, unokái és rokonai; búcsúznak a művésztársak, barátok.
Nagy
Imre Erik egyik unokájával
Szerető
családtagjai mellett gyászolja őt a Magyar Zeneszerzők Egyesülete és
a Vántus István Társaság. A két szervezet nevében
Hollós Máté, a Magyar Zeneszerzők Egyesülete tiszteletbeli elnöke és a Vántus István Társaság elnöke levélben küldte el búcsúzó
gondolatait:
Kedves Imre!
Örülök, hogy pályánk tág
közösségén belül két szervezetben is együtt lehettünk. Régebbről a Vántus István Társaságban, de jó néhány éve a Magyar
Zeneszerzők Egyesületében is. Csöndes, de nagyon szerethető
kollégánk, barátunk voltál. A szerethetőség pedig nem múlik el a múlt
idő aktuálissá válásával. Örültünk sikereidnek, köztük a nem oly régi
későbbieknek is. Vártuk időskori műveidet is, de ezeket kivonta
horizontunkból a Téged sújtó végzet. Ám nem a hiány fájlalása, hanem az életmű
őrzése, „melegen tartása” a feladatunk. Köszönet hangjaidért, köszönet
lényedért, amely már első találkozásunkkor a régi barátok vagyunk
érzetével ajándékozott meg. Ennek érzésével, a búcsú pillanataiban is a
folyamatos jelen idő szellemében gondolunk Rád!
Nagy
Imre Erik búcsúztatása 2021. december 20-án, hétfőn volt a Szegedi Dómban.
Mi, akik szerettük, akik együtt éltünk vele évtizedeken át, búcsúzni jöttünk
Tőle a szegedi Magyarok Nagyasszonya Fogadalmi Templom (a Szegedi Dóm)
megszentelt falai közé, mely számára is a Nagy Székesegyház volt; itt nőtt
föl, néhányszáz méterrel arrébb a szegedi Szentháromság utcában. Az ő
remekműve szólt elsőként Kónya Krisztina, Altorjay
Tamás és Dombiné Kemény Erzsébet előadásában, az Ave Maria, mellyel 2012-ben I. díjat nyert a „Free scores” Nemzetközi zeneszerzői versenyén. Ezután
Csukás István Requiem g-mollban c. költeménye
hangzott el. Azé a nagy költőé, aki Imre Erik élete legnagyobb sikerét
hozta el, hiszen a Szökevény csillagok c. opera, melynek szövegét a költő
írta, a vártnál sokkal nagyobb sikert hozott neki:
Csukás István: Rekviem g-mollban
|
Búcsúbeszédet
Kiss Ernő, a zeneszerző legjobb barátja, egykori osztálytársa
mondott. Ő olvasta fel előbb Csukás István fentebb idézett versét és Szomorú boldog dal c. költeményének
részletét:
(…) Elég, ha gondolom,
őróla merengek,
ajtója nyílik az
időknek, tereknek,
férfias alakja
átsétál a szobán,
derűs lesz a világ,
otthonos és vidám,
félszegen figyelem
ahogy jár s nyújt kezet,
beszédes gesztusa
mint betűn ékezet,
a hangja mit üzen,
szomorú dallamon,
honnan szól, honnan száll,
néma a telefon,
bennünk van a membrán,
halljuk a sejtfalon,
szomorú, boldog dal,
bánat és vigalom,
ó, a szív kelleme,
ó, a csont dallama,
még az is, még az is,
csak rólunk vallana… (…)
Ezt
követően Hollós Máté fentebb említett levelét, és Tóth Eszter Contra
memoriam c. versét olvasta fel:
Tóth Eszter: Contra memoriam
Hogy emlék légy,
nem tűrhetem! A léha
fel- és elvillogást! Érvénytelen
tüneménnyé arcod nem engedem
zülleni! Hogy az Itt-s-Ott-is, a Rég-a-
Nemrég egyszerre
légy – ne légy! Az urna-
trükköt, a cseles dramaturgiát,
mely, óvatlanul, valós és szilárd
személyedben a jelenből kitúrna,
letelt
időket úgy zagyválva váltig,
hogy öregebb és ifjabb figuráid
rögzíthetlen csereberéljenek,
ne féld!
Nem emlékszem rád! Reggel-este
társalgok veled, hangosan nevetve-
sírva, holtig lehellve hűlt helyed.
A megemlékezés végén Nagy Imre Erik Bach és Händel szárnyain c. művének Meditatio éjjel c. tétele csendült fel, az Újszegedi
Kamarazenekar tagjaiból alakult kamaraegyüttes előadásában: Békei László (I.
hegedű), Szabóné Mihály Hajnalka és Truczka
Ágnes (II. hegedű), Farkas Eszter (mélyhegedű), Pukánszky
Béla (gordonka), Győri Péter (continuo). Az
oboaszólót Fejesné Vörös Márta, a hegedűszólót pedig Karasz Nóra játszotta.
Nagy Imre Erik
temetésére szűk családi körben került sor.
Kiss Ernő