Tardy László[1]
Mi a titka?
Gondolatok a Haydn jubileumi évre (2009)
Baráz Tamás és Erős Apolka: Haydn (2013)
(Fotó: Fertőd, Esterházy-kastély)
Miért
él még ma is – 200 évvel halála után − oly sok ember lelkében a zenéje?
Miért játsszák-éneklik darabjait profik és amatőrök ugyanolyan
lelkesedéssel? Miért indít meg ma is minket lassú tételeinek bensőséges
áradása, miért csal mosolyt arcunkra gyors tételeinek játékos sziporkázása?
Egyszerű
falusi család szülötte volt, csodálatos hangja segítette a bécsi Stephansdom
gyermekénekesei közé, ahonnan aztán mutáláskor ki is rakták. De addigra ő
már nemcsak az egyházi zene dallamaival, harmóniáival szívta tele magát, hanem
azok mögé látva új távlatokat fedezett fel.
A
három bécsi klasszikus mester közül ő volt a legidősebb, s mint
„legidősebb fiúhoz” illik, ő indult elsőnek „világot látni”. Ezt
azért is csak ő tehette meg, mert az Úristen egy mindenre rácsodálkozó,
derűs, kiegyensúlyozott természettel ajándékozta meg. Hiányzott
belőle Mozart szertelensége és Beethoven lázadó, korlátokat széttörő
dinamizmusa. Merre is jár a 18. század derekán a zenei élet szekere? Hová
törekszik, milyen új lehetőségeket, eszközöket kínál a kor a jövő
számára? Haydn vezette át a barokk utáni átmeneti stílust abba a „klasszikus”
mederbe, amely aztán elég tágasnak bizonyult ahhoz, hogy mindhármuk zenéjét
magába fogadja. Elsőnek járta be a működésük helyéről „bécsi 139
klasszikusnak” elnevezett zenei nyelv teljes területét, és a közben szerzett
ismereteket, tapasztalatokat önzetlenül osztotta meg a két „fiatalabb
testvérrel”. Kezei között válik a szimfónia azzá a műfajjá, amely
mindhármuk zsenijének tág teret adott szebbnél szebb alkotások létrehozására.
Baráz Tamás és Erős Apolka: Haydn (2013)
(Fotó: Fertőd, Esterházy-kastély)
A
hangszeres kamarazene legigényesebb formáját, a vonósnégyest is ő
„teremtette” meg. Amikor már oly sokan kérték és annyi megrendelőnek
ígérte meg újabb és újabb vonósnégyes megírását, hogy nem győzte sem
idővel, sem energiával, Mozartot kérte meg, hogy írja meg helyette a
darabokat. Ezt a felkérést Mozart igen nagy megtiszteltetésnek vette, és
örömmel teljesítette. Haydn igazi forma- és műfajteremtő zseni volt,
aki játékos örömmel „fundált ki” újabb és újabb lehetőségeket maga és
kortársai számára. Nem véletlen, hogy ő írt Schöpfung (Teremtés) címmel
oratóriumot. Nagyon „otthon volt” a „teremtés birodalmában”, kiismerte magát
annak minden „szögletében”. Erre azért volt képes, mert a mindennapokat is
Isten jelenlétében élte. Még a szimfóniák első partitúra oldalára is
gyakran írta oda a négy betűt: A.M.D.G. = Ad Maiorem Dei Gloriam! – Isten
nagyobb dicsőségére!
Nagy
igyekezettel törekedett arra, hogy ne csak a zeneileg műveltek, hanem az
egyszerű „polgárok” számára is érthető, örömet okozó műveket
alkosson. A legkomolyabb, legmagasztosabb dolgokról is úgy tudott zenéjével
vallani, hogy szinte minden hallgatója úgy érezte: „nekem szól, nekem írta”.
Baráz Tamás és Erős Apolka: Haydn (2013)
(Fotó: Fertőd, Esterházy-kastély)
Ugyanakkor
műveiből árad a humor, a jókedv. Egyházi zenéje sem kivétel ez alól,
s amikor néhány vaskalapos egyházzenész azt vetette szemére, hogy túl vidámak
miséi, ezt válaszolta: „Nem tehetek róla: mindig jókedvem támad, ha az
Úristenre gondolok”
Művei
hamar utat találtak templomunk kórusához is. A leltárban található régi
Haydn-misék a legelső nyomtatott kiadásból valók. Ezeket már az 1800-as
évek elején hallhatták a budai hívek. Seyler József, Adler György karnagyok (a
19. század első felében működtek nálunk) nagy tisztelői voltak
Haydn zenéjének, és ez az általuk komponált egyházi műveken is
érződik. Miséi Vavrinecz Mór, Sugár Viktor karnagysága idején éppen úgy
felhangzottak, mint amikor Bárdos Lajos és Várhelyi Antal vezette az együttest.
Bárdos különösen a Nelsonmisét vezényelte szívesen. 1962 júniusa végén,
karnagyi munkája befejezésekor is ez volt műsoron. Utóda, Kósa Sándor a
„Terézia-” és „Harmónia-” miséket (Theresienmesse, Harmoniemesse) vette fel az
együttes repertoárjába.
Húsvét
vasárnap a „Máriacelli”-mise (Mariazellermesse) kerül előadásra, ennek
bemutatása Horler Miklós személyéhez kötődik: a Haller téri templomban már
vezényelt művet szerette volna itt a várban is előadni, és kérésére
hozta meg Fábián kanonok úr az ének-zenekari anyagot Bécsből. Igazi
nyereség volt az együttes számára, de egyben igazi erőpróba is, hiszen a
Gloria, Credo és Agnus tételek fugái kemény diót jelentenek még a
leggyakorlottabb énekes számára is. A Gloria „Gratias agimus” hálaéneke, a
Credo „Et incarnatus”-a, a Benedictus szóló-kvartettje nagyszerű
lehetőségeket kínál az énekes szólisták számára.
Baráz Tamás és Erős Apolka: Haydn (2013)
(Fotó: Fertőd, Esterházy-kastély)
2009.
április 24-én, pénteken délután 5 órakor a Juliusz Janusz nuncius úr ünnepi
szentmisével emlékezik meg XVI. Benedek pápa megválasztásának évfordulójáról
templomunkban. Ekkor is Haydn mise csendül fel: a B-dúr „Kis Orgona- 140 mise”,
más nevén Istenes Szent János mise – amely ugyancsak Fábián kanonok úr kapcsán
került repertoárba (ő volt a Kanonok úr védőszentje).
A
Terézia-misét Pünkösdkor szeretnénk megszólaltatni, közben pedig tanuljuk,
gyakoroljuk a talán legtöbb szépséget kínáló, de egyben legnagyobb
erőfeszítést is kívánó Harmónia-mise tételeit. Befejezésül hadd említsem
meg ehhez kapcsolódó kedves emlékemet: 1966 őszén vezényeltem először
e művet. Az ének- és zenekar már tudta, hiszen elődöm, Kósa Sándor
igen alapos munkával betanította. Nekem azonban teljesen új volt a mű, és
a nagy létszámú zenekar összefogásához sem volt még meg a kellő
gyakorlatom. A mise mégis nagyobb nehézségek nélkül „lement”. Utána bejött a
toronyszobába a zenekar akkori titkára, Sasváry Dezső bácsi, és a
következőket mondta: „Gratulálok Laci, igaz elvesztettem 50 Ft-ot” (ez
akkor egy próba és az előadás zenekari tiszteletdíja volt). „Hogy-hogy?” –
kérdeztem. „Fogadtunk a pulttársammal, hogyha máshol nem, a Credo-végi »Et
vitam venturi« fúgában biztosan szét fog menni a darab. De nem ment szét, és
ennek örülök igazán.”
Mi pedig most annak örülünk, hogy a Haydn-év
lehetőséget kínál arra, hogy ezeket a csodálatos műveket ismét
megszólaltathassuk. Reméljük, a templom rekonstrukciós folyamata sem fogja
akadályozni a zenés misék megtartását.