KERTÉSZ ATTILA KARNAGY

 

FÁBRI ZOLTÁN-DÍJAT KAPOTT

 

Az idén 80 éves Kertész Attila karnagy és Bárdos Attila a Csemadok[1] országos elnöke a Fábri Zoltán-díj átadásakor

 

A Magyar Kultúra Napja alkalmából KERTÉSZ ATTILA karnagy vehette át a Fábry Zoltán-díjat a felvidéki Galántán. Fábry Zoltán a felvidéki magyarság kiemelkedő személyisége, író, publicista, a Csemadok örökös díszelnöke 1970. május 31-én halt meg és végrendeletében örökösként a Csemadokot jelölte meg. Élete és munkássága előtt tisztelegve hozta létre a Csemadok a Fábry Zoltán Emlékbizottságot, alapította meg a Fábry Zoltán-díjat és hívta életre a Fábry Zoltán Napokat, melyeket Kassán majd Szepsiben tartottak, tartanak. A Csemadok Országos Elnöksége 2017-ben hozta azt a határozatot, hogy 2018-tól fogva a díjat a magyarság Kárpát-medencei összefogásáért tevékenykedő nem szlovákiai személy kaphatja. A díj egy plakettből és a díjról tanúskodó oklevélből áll.

 

A Galántai Művelődési Központban nagyon szép, értékes műsor közben adták át az Életmű-díjakat, a Közművelődési-díjakat, a Gyurcsó István-díjat és végül a Fábry Zoltán-díjat.

 

Először Kölcsey Ferenc Himnusza szólalt meg a híres színész Dráfi Mátyás tolmácsolásában, majd Bárdos Gyula a Csemadok országos elnöke ünnepi köszöntőjében méltatta a magyar kultúra jelentőségét, a felvidéki magyarság kiemelkedő kulturális tevékenységét, Kodály Zoltán életművének, szellemiségének éltetését. Ehhez a gondolathoz kapcsolódva, kiváló művészi előadásban hallhattuk Illyés Gyula: Bevezetés   egy Kodály hangversenyhez, Petőfi Sándor: A magyar nemzet és Csorba Győző: Kodály című verseit. Kiemelkedően hatásos volt Józsa Mónika karnagy és Stubendek Katalin színművésznő szavalata. Zoborvidéki népdalok tárogatón szólaltak meg, a nagyszerű Peredi Férfi Daloskör helyi népdalcsokrot énekelt Jónás Katalin vezetésével. Nagy vastaps követte egy kisfiú csodálatos mesemondását és az ünnepi műsor végén a Komáromi Concordia Vegyeskar átélt muzikalitással megszólaltatott műveit: Liszt Ferenc: Magyar ünnepi dal és Kodály Zoltán (Petőfi): A magyar nemzet. Gesztusként a Fábry-díjas Kertész Attila Kodály Zoltán: 114. genfi zsoltár művét vezényelhette. Erkel Ferenc Himnusza zárta a díjátadó ünnepséget.

 

Ezen a hangversenyen köszöntik szeretett mesterüket egykori kórusai és tanítványai, így a Pécsi Egyetemi Nőikar (karnagy: dr. Antal Laura és Hoffner Tibor), Pécsi Kodály Zoltán Gimnázium Bartók Béla Leánykara (karnagy: Rózsa Bernadett), Dombóvári Kapos Kórus (karnagy: Markovics Gábor), Vocapella (karnagy: Nóvák-Szabó Lívia), Mecsek Kórus (dr. Balatoni Sándor), Pécsi Nosztalgia Kórus (karnagy: Kertész Attila), Körtesi András (zongora) és dr. Balatoni Sándor (orgona).

 

Kertész Attila 40 éve tartja a kapcsolatot Mátyusfölddel, „Kodály városával” Galántával. A kapcsolat kialakítója, szervezője, védnöke Mézes Rudolf a Csemadok országos alelnöke. Ő szervezte, hogy negyven évvel ezelőtt baranyai karvezetők, tanárok delegációja, Kertész Attila vezetésével Galántán ünnepelhették Kodály Zoltán centenáriumi születésnapját. Folyamatossá vált a kapcsolat a felvidéki magyar énekkarok szakmai támogatásával, továbbképzéseivel, a kórustalálkozók zsűrizésével, előadások tartásával, a felvidéki együttesek magyarországi fellépéseinek támogatásával, segítésével. Még szorosabbá vált a kapcsolat, mióta Kertész Attila a Magyar Kodály Társaság elnöki tisztét is betölti. Pécsi kórusaival (Bartók Béla Leánykar, Kodály Zoltán Ifjúsági Vegyeskar, Mecsek Kórus) és a dombóvári Kapos Kórussal Mátyusföld szinte valamennyi városában, községében adtak önálló koncertet, élvezték a helyiek vendégszeretetét, kedvességét. Repertoárjukon a kiemelkedő „klasszikus szerzők” Bartók, Kodály, Bárdos és a későbbi generáció kiválóságainak, Karai, Kocsár, Szokolay, Orbán, Ligeti, Tillai művei szerepeltek. Külön jelentősége volt annak, hogy a magyarországi fiatalok megismerkedtek a felvidéki magyarokkal, életmódjukkal, felfogásukkal, mindazzal, amit iskolai és családi nevelésünk elmulasztott megtenni.

 

Kertész Attila Bárdos Gyula elnök úrtól vehette át a kitüntetést, mely oklevél laudációjában kiemelte a Kárpát-medencei magyarság szolgálatában, valamint a felvidéki magyar énekkari mozgalomban végzett áldozatos, példamutató és eredményes munkáját. Két nappal azelőtt kertész Attilát az a megtiszteltetés is érte a horvátországi Kopácson, hogy a Pécs-Baranyai Kulturális Szövetség és a Határokon Túli Magyarságért Alapítvány Díszoklevelét vehette át Bokor Béla elnöktől, több évtizedes kiemelkedő zenepedagógiai, karnagyi és kultúra közvetítő tevékenységéért.

 

Márky Gabriella

 

 

 

.

 



[1] A Csemadok a felvidéki magyarság legnagyobb taglétszámú kulturális szervezete.