Balladák és
nocturne-ök
Klebniczki György Chopin-estje
Klebnitzky György
https://youtu.be/3YV_i5vboV4 (1:00:10)
1.)
g-moll ballada (op. 23), 00:16-től; 2.) F-dúr ballada (op.
38), 09:50-től; 3.) Asz-dúr ballada
(op.47), 17:14-től; 4.) f-moll ballada (op.52), 25:07-től; 5.)
Desz-dúr („Perc”) keringő, (op.18) 36:41-től; 6.)
cisz-moll keringő (op. 64, No.2), 38:34-től; 7.)
Esz-dúr nocturne (op. 55, No.2),
41:51-től; 8.) E-dúr etűd (op. 10, No. 3), 55:36-tól
A
kiváló zongoraművész és zeneszerző immár két évtizede a szegedi
zeneélet egyik legjelesebb személyisége. Szólistaként, korrepetítorként,
s nem utolsósorban zeneszerzőként mindenhol sikereket arat, s miután a
zene számítástechnikai világának is mestere, elsőrangú hangfelvételeket,
videofelvételeket készít, régóta maga írja – számítógépen – kottáit, sőt
saját kiadványai is vannak. A kortárszene világában elképesztően
otthonosan mozog, a Vántus István Kortárszenei Napok
nem elképzelhetők nélküle. Bár magasszintű zongorakísérőként
minden korszakban és stílusban járatosnak kell lennie, viszonylag kevesebbet
hallottuk az utóbbi időben a bécsi klasszika és a romantika
zongorairodalma megszólaltatójaként.
Ha
lettek volna emiatt hiányérzeteink, akkor ezek egyetlen este megszűntek. 2022.
január 21-én ugyanis a zongora poétájának, Chopinnek szentelt teljes koncertet,
s mutatta be, milyen mélyen ismeri a lengyel mester világát. Ezt már
műsorválasztásával bizonyította: műsora első részében ugyanis
eljátszotta Chopin mind a négy balladáját. A nem zongorista publikum számára ez
már önmagában reveláció volt, ugyanis míg az op. 38 g-moll ballada rendkívül
gyakran tűnik fel a zongoraestek programjában, az egyre érettebb, egyre
újabb tartalmakkal telítődő F-dúr, Asz-dúr és f-moll ballada szinte
alig hallható; Szegeden pedig hosszú évtizedek óta nem vállalta egyetlen
koncerten eljátszani senki. Klebniczki vállalta és
teljesítette a „legchopinebb” műfaj – hiszen a
ballada Chopin „találmánya” – fejlődéstörténetének végigvitelét.
Az
első kettő ballada után pedig kis ízelítő következett a ballada-műfaj
ihletője, Chopin jó barátja, a legnagyobb XIX. századi lengyel költő,
Adam Mickiewicz művészetéből, hiszen előbb lengyelül, majd
magyar műfordításban hangzott el a Jó reggelt! c.
szerelmes szonett. A két utolsó ballada elhangzása után ismét verssel
folytatódott az est: Borisz Paszternak Chopin c. költeményével, ezután két
gyöngyszem csendült föl: a Desz-dúr (Perc) és a cisz-moll
keringő; mintaértékű volt, amilyen könnyedséggel és minden
túlzás mellőzésével játszotta ezeket zongoristánk.
A
négy ballada sem okozott különösebb erőfeszítést neki: e két kisebb darab
közben pedig akár még beszélgetni is tudott volna velünk. Újabb, ezúttal lírai
mélységek vártak ezután ránk: az Esz-dúr nocturne és
a mára slágerré vált E-dúr etűd („Száz éve már, több is talán…”). Miután
egy nappal voltunk a Magyar Kultúra Napja előtt, fölidéztetett Juhász
Gyula Muzsika c. verse is, mely Chopin művészetének bűvöletében szól
nagy költőnk örök fájdalmairól. Még két nocturne
volt hátra a koncertből: a c-moll és a cisz-moll, s felüdülve,
megtisztulva ballaghattunk tova. Minden ízében szépséges Chopin-estet
hallhattunk, melynek külön érdeme volt a mértéktartás.
Klebniczki György ismét
bizonyított: ezúttal Chopin-játékával, s miután olyan művész, aki képes a
hétköznapi ember lelkivilágát átélni, pontosan tudja, miből, mennyit
szabad adni egy hangversenyen; e koncert ilyen szempontból is példaértékű
volt. Jó lenne, ha ezen értékeit a hivatalos hangversenyélet vezetői is
felismernék, s megbíznák őt Chopin – valamelyik zongoraversenyével…
Kiss Ernő
aki örömmel mondott
verseket is