KISS ERNŐ[1]

 

„TISZTA HANGOK”

Vántus István-emléknap

 

 

rendezésében

(2022. III. 3., 11 és 14 óra)

 

Ezen emléknap szomorú apropója Vántus halálának közelgő 30. évfordulója (2022. július 9.) volt. Igen, nemsokára három évtizede, hogy a kiváló Erkel Ferenc-díjas zeneszerző három hónappal 57. születésnapja előtt megdöbbentően váratlanul eltávozott az élők sorából. Annak is 18 éve, hogy közel 40 év után ismét önálló vált Szegeden a középfokú zeneművészeti oktatás (a Szegedi Zeneművészeti Szakiskola 1966-ban szűnt meg), s egykori egyik legkiválóbb tanára, Vántus István nevét vette fel.

 

Vántus István

(Vaja, 1935. október 27. – Debrecen, 1992. július 9.) zeneszerző

(music.u-szeged.hu)

 

A Vántus-szakgimnázium kezdettől fogva hangsúlyt fektetett arra, hogy tanulóiban tudatosuljon névadójuk zenetörténeti jelentősége, alkotói munkássága; de ezen az emléknapon egészen különleges egésznapos program volt, Vántusról szóló előadásokkal, Vántus-hangversennyel, valamint fiatal szegedi és Szegedről elszármazott zeneszerzők koncertjével; máris le kell írni: a korábbi hasonló rendezvények fölé emelkedett a mostani. Ez már szembetűnő volt az emléknap első két órájában elhangzott előadások során: a szakgimnázium 10-11. osztályos tanulói – elsősorban Tóth Tamás, Csapó Ildikó, Ivkovič Vivien és Karasz Nóra – tiszta lélekkel és meglepően felkészülten beszéltek Vántus életéről és műveiről, eddig fel nem tárt aspektusokat is érintve. Újváriné Dr. Illés Mária főiskolai docens Vántus főművéről az Aranykoporsó c. operáról beszélt. E mű valamennyi „titkát” szinte lehetetlen sűrítetten elmondani; az előadó igen jó megoldást választott: az opera ún. „vallási” és „szerelmi” szálait emelte ki, természetesen maximális professzionalitással, hiszen ő a legkiválóbb magyar Vántus-kutató.

 

Az előadásokat követő Vántus-koncerten tanárok és diákok egyaránt felléptek. A Két őszi dal-lal ezúttal is remekelt Somogyvári Tímea Zita és Kerényi Mariann, igen sikeres volt a Scherzo Klebniczki György előadásában. Ezután a 11. o. kamarakórusa adta elő a Kellene kiskert c. kórusminiatűrt, vezényelt: Valkai Dávid. Az Hommage ŕ Bach – az elgörbült zenei tér egyik legjelentősebb modellje – szépen zengett Velez Alexandra gordonkáján, zongorán Káuzli Bálint kísérte. Újabb apró kórusmű, a Csipp-csepp kánon következett a szakgimnázium leánykara előadásában, melyet Erdős Kinga vezényelt, majd a sakkzene teória kísérleti darabja, a Legal-matt; Dragos Bence (fuvola) és Bíró Alex (vibrafon) pontos játéka közben a mű jellegzetes szerzői utasításokkal ellátott kottaképét is láthattuk. A befejezetlenül maradt Forrás vizét fel ne zavard c. kórusminiatűr sorozat egyetlen befejezett tételét („Aki tízesztendős koráig…” ezúttal ritkán használt címmel (Régi magyar szólásmondások I.) és hattagú énekegyüttessel hallottuk. Szakgimnazista tanuló, Csepregi Andor játszotta, teljesen adekvátan a Két kis zongoradarab-ot; a koncertet valóban megkoronázta Poljak Éva a Hommage ŕ Mozart igen szép megszólaltatásával. 


Elismerésre méltó gondolat volt és igen értékesnek bizonyult a délután 2–kor kezdődő zeneszerzői gálakoncert, melynek műsorát zsűri is figyelte: Hollós Máté Erkel Ferenc- és Bartók–Pásztory-díjas-díjas zeneszerző, a Vántus István Társaság elnöke és Tóth Péter DLA, Erkel Ferenc- és Bartók–Pásztory-díjas zeneszerző, Érdemes művész, az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar dékánhelyettese. „Pódiumbeszélgetéssel” kezdődött e program a felhangzó művek szerzőivel, kik közül négyen voltak jelen: Tóth Tamás, Bartók Gellért, Barta Gergely Zsombor és Lipták Ádám, velük Újváriné dr. Illés Mária beszélgetett, aki a két, már rég diplomás zeneszerző, Szigeti Máté és Tornyai Péter (ők elfoglaltságaik miatt nem tudtak jelen lenni) leveleit is felolvasta. Az eddig felsoroltakon kívül Iván Sára, Virág Anna Virág és Pintér Bence küldött darabot, ismertetőik felolvasásra kerültek. Itt kell megjegyezni, hogy a Szegeden tanult, Szegeden élő és Szegedhez kötődő fiatal komponistákat bemutató hangverseny elvileg lehetett volna még sokkal bőségesebb, ha a műsoridő engedi, hiszen az elmúlt 36 évben legalább harminc fiatal zeneszerző indult el e nem könnyű pályán Szegedről (legalábbis ennyien jelentkeztek felhívásokra, versenyekre és ennyien vettek részt a Fiatal zeneszerzők szegedi fesztiváljain), miközben Szegeden 45 éve nincs zeneszerzés-szak…

 

 

Hollós Máté és Lipták Ádám    Tóth Péter és Barta Gergely Zsombor

 

A gálakoncerten megszólaló hét mű kivétel nélkül hangverseny pódiumra érett, szinte professzionális darab volt. Két kamaramű programzenei jellegű volt (Tóth Tamás Egy konzis este c. kvintettje, Lipták Ádám A halál és a lányka), Lipták műve egyenesen filmzene, mely már „használatban is van”, azaz valóban filmben szólal meg; a jelen koncerten 9 tagú, főként a szakgimnázium tanáraiból (akiket fair play-díj illet) álló kamaraegyüttes szólaltatta meg. Iván Sára már sikeres alkotó, évek óta élnek művei Szegeden és az ország más részein, a fővárosban is, nemrégiben vehette át zeneszerzői diplomáját Olaszországban; ám a jelen koncerten nem volt szerencséje, mert bár Rimani! c. dala sok szépséget tartalmaz, az előadására vállalkozó Juhász Boróka hangképzési problémái miatt ez kevésbé érvényesült (zongorán Kolbné Dancsik Nóra kísérte). Már a zeneművészeti egyetemen tanul Virág Anna Virág; amikor nemcsak imitálják c. főként repetitív elemekből építkező triója (klarinét és két gitár) üde színfolt volt.

 

 

Barta Gergely Zsombor: Zene csellóra és zongorára

Káuzli Bálint és Ivkovič Vivien

 

Lipták Ádám: A halál és lányka

Balról jobbra: Kovács Márton, Szabó Norbert, Szauer Bianka,
 Benedekfi Zoltán, Csíkos Enéh, Liptai Enikő, Ludányi Endre,

takarásban: Velez Alexandra és Poljak Éva

 

Virág Anna: Virág amikor nemcsak imitálják

Krizsány Csenge, Horváth Bálint és Páger Gréta

 

Az a három mű, mely igazi gálakoncertté emelte ezt a hangversenyt Bartók Gellért Vántus (Cseh Julianna zongora), Barta Gergely Zsombor Zene csellóra és zongorára (Ivkovič Vivien gordonka, Káuzli Bálint zongora) és Pintér Bence Epitaffio (Klebniczki György zongora) c. alkotása. A három fiatal zeneszerző ugyanis tudatosan mélyült el Vántus István művészetének lényegében, zeneelméleti hátterében és a legmagasabb színvonalon alkalmazta is. E szándékukat el is mondták: az eredmény három igazán szép darab volt, mellyel tökéletesen megidézték Vántus szellemiségét, anélkül, hogy epigon művek születtek volna.  

     

 Mindezeknek megfelelően a zsűri általánosan nagyon elégedett volt (a koncertet követő fogadás alatt, így kötetlen formában Tóth Péter és Hollós Máté részletesen is konzultáltak az egyes szerzőkkel). A három legfiatalabb komponista – Tóth Tamás, Bartók Gellért, Barta Gergely Zsombor – ösztönző jellegű Junior Díjat kapott, Pintér Bence a vántusi zene megértésén alapuló darabjáért vehetett át különdíjat. Az SZTE Vántus István Zeneművészeti Szakgimnázium közönségdíját Bartók Gellért és Lipták Ádám nyerte el.

 

Az emléklapok átadási ünnepsége

Tóth Péter, Hollós Máté, Dani-Cseh Mária, a
szakgimnázium igazgatóhelyettese és Újváriné dr. Illés Mária

 

Ez az emléknap minden ízében méltó volt nagy névadója szellemiségéhez; végig érezhető volt, mennyire fontos a diákoknak és a tanáraiknak Vántus munkássága, mennyire büszkék arra, hogy ilyen jeles zenetörténeti személyiség névadójuk. Sokan és sokat tettek azért, hogy ilyen sikeres legyen ez a nap, de mégis ki kell emelni a szakgimnázium igazgatóját, Újvári Istvánt, s nem lehet igazi szuperlatívuszokat találni Újváriné dr. Illés Mária munkájának méltatásához, aki igen magas szaktudással végzett többhónapos előkészítő munka után a teljes nap vezetését vállaira vette: konferenciát vezetett, technikai segítséget nyújtott, előadást tartott, beszélgetett a fiatal komponistákkal reggel 9-től késő délutánig, s mindezt végig derűsen, kellemes hangulatot teremtve alkotóknak, a műveket előadó művészeknek és természetesen a Fricsay-termet teljesen megtöltő közönségnek.

 

Le kell szögezni: a Vántus-szakgimnáziumban meghatározóan fontos a név, s így a névadó szellemisége. A szakgimnáziumra rövidesen nagy változások várnak: közel két évtized után önálló épületbe költözhetnek. Szívből kívánjuk, hogy e pozitív változás során senkiben se merüljön föl, hogy valamely okból a szakgimnázium nevének megváltoztatását kérje, hiszen a név ezen intézmény esetében sokkal több mint név: legbensőbb lényeg, a szakgimnázium lelke, melynek örök időkig fenn kell maradnia.

 

Laudate, Vántus István Szakgimnázium!

 

 

A fotókat Újvári István készítette.

 

 



[1] Kiss Ernő művészeti író, népművelő, az újszegedi Bálint Sándor Művelődési Ház korábbi igazgatója.