BOTVAY KÁROLY CSELLÓMŰVÉSZ-TANÁR KAPTA AZ IDÉN A
WEINER LEÓ EMLÉKDÍJAT
Varga Oszkár, Komlós
Katalin, Dr. Vigh Andrea, Botvay Károly, Dr. Kutnyánszky Csaba, Fekete Gyula és Domokos Zsuzsa
(fotó:
Zeneakadémia/Erdős Dénes
A Zeneakadémia Tanácstermében adta át a kitüntetést
Dr. Vigh Andrea rektor a neves muzsikusnak, az intézmény kilencven éves
professor emeritusának.
Az elismerést azok a kiváló zenészek és
zenepedagógusok kaphatják, akik Weiner Leó szellemében fejtették ki sok
évtizeden át odaadó és eredményes művészi-tanári munkásságukat. A díjat
2004-ben alapította a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, miután Weiner
Leó örököse, Schwartz Imréné végrendelete alapján az intézmény örökölte a
zeneszerző hagyatékát és vagyonát. Az elismerésről döntő
kuratórium az egyetem mindenkori rektorából és rektorhelyetteseiből
áll.
Dr. Vigh Andrea rektor a szerdai ünnepségen
előbb köszöntötte a jelenlévőket – a kuratórium másik két tagját:
Fekete Gyula és dr. Kutnyánszky Csaba rektorhelyetteseket, az egyetem több neves oktatóját,
illetve az intézményhez kötődő muzsikusokat –, röviden felidézve Botvay Károly kiemelkedő művészi és oktatói
pályafutását. Ezután felolvasta a laudációt, amelyet
Fülei Balázs Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Kamarazene Tanszék
vezetője írt, de sürgős akadályoztatottsága
miatt személyesen nem mondhatott el.
„Mindig lehetne ezer okot találni a panaszkodásra.
Tőle sohasem hallottuk. Honnan ez a lendület?” – idézi fel Botvay Károly szinte örök energiáját Fülei Balázs,
hozzátéve: a mai napig kifogyhatatlan lelkesedéssel és odaadással tanítja
vonósnégyes és egyéb kamaracsoportjait a Liszt Ferenc Zeneművészeti
Egyetemen. „Szerencsésnek mondhatja magát mindenki, aki Botvay
tanár úrnál tanult vagy tanul éppen most. Ízlésvilága, értékrendje jelenné
teszi a múltat, termékeny keretet ad a jövőnek. A Weiner-emlékdíj
számunkra ezt jelképezi: az értékek időtállóságát. A zene iránti
megmásíthatatlan elhivatottságot” – emlékeztet Fülei Balázs, arra kérve a
mestert: továbbra is tanítson, instruáljon, véleményezzen, hogy
erősödhessenek a fiatalabbak.
Botvay Károly
(zeneakademia.hu)
Botvay Károly 1932-ben, Sopronban született, a Liszt
Ferenc Zeneművészeti Egyetemen diplomázott. Tanára volt mások mellett
Kodály Zoltán, Weiner Leó, Lajtha László, Banda Ede, Friss Antal, Bárdos Lajos,
Járdányi Pál, Ligeti György, Mihály András, Szabolcsi Bence és Bartha Dénes. A
Zeneakadémián 1983-tól oktat, jelenleg professor emeritus. Vendégtanárként és
mesterkurzusokat tartani járt a világ számos pontján, az Egyesült Államoktól
Anglián, Svájcon át Japánig és Ausztráliáig.
1957-től 1994-ig a Magyar Állami Operaház
tagja, 1963-tól szólócsellistája, eközben 1977-ig a Bartók Vonósnégyes tagja
(Komlós Péter, Devich Sándor és Németh Géza mellett),
majd 1977-től a Budapesti Vonósok alapító művészeti vezetője és
30 éven át szólamvezetője.
1978 és 1983 között az Aldeburgh
Vonóstrió tagjaként, 1979 és 1982 között a Végh Vonósnégyes tagjaként is
tevékenykedett.
1983-ban a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja
és szólamvezetője 1992-ig, 1985-től 2005-ig az Új Budapest
Vonósnégyes tagja (Kiss András, Balogh Ferenc és Bársony László mellett),
1987-től 1991-ig pedig az Osztrák–Magyar Haydn Zenekar szólamvezetője
volt. 1994-ben a Budapesti Vonósokkal elsőként, önerőből
megalapította az eszterházai Haydn Fesztiválok
elődjét.
Vonósnégyeseivel jelentős nemzetközi sikereket
ért el, évente legalább 100–120 koncerttel voltak jelen különböző
földrészek legfontosabb koncerttermeiben, a rendszeres lemezfelkérések mellett.
Olyan külföldi, világhírű muzsikusokkal kamarazenélt együtt, mint Emil Gilelsz, Christoph Eschenbach, Malcolm Frager, Pinchas Zukerman, Nobuko Imai, Jean-Pierre Rampal.
Hatvanéves zenei pályafutása alatt öt kontinensen
mintegy 6000 hangversenyt adott, fellépett többek közt a sydney-i Operaház
megnyitó fesztiváljának díszhangversenyén, a windsori kastély Szent
György-kápolnájában, a spanyol királyi palotában, a montreáli
világkiállításon, Otto Klemperer 85. születésnapján Londonban. A Bartók
Vonósnégyessel mintegy ötven, az Új Budapest Vonósnégyessel nagyjából hatvan, a
Budapesti Vonósokkal pedig körülbelül hetven lemezt készített.
Leó Weiner (1885-1960): Divertimento
No. 1 for string orchestra Op. 20 (1934) (11:00)
(Budapesti
Vonósok. Művészeti vezető: Botvay Károly)
(Capriccio
10 528)
Leó Weiner: String Trio for Violin, Viola and Cello in G minor Op. 6 No. 1 I. Allegro con brio (6:00)
String Trio for Violin, Viola and Cello in G minor Op. 6 No. 1 II. Vivace (4:31)
String Trio for Violin, Viola and Cello in G minor Op. 6 No. 1 III. Andantino ) (10:29)
Kiss
András (hegedű), Bársony László (mélyhegedű) és Botvay
Károly (gordonka)
(HUNGAROTON 1998)
A Bartók Vonósnégyessel elnyerte 1964-ben a ličge-i vonósnégyesverseny I.
díját, 1965-ben a Liszt-díjat, 1970-ben a Kossuth-díjat, 1986-ban a Bartók–Pásztory-díjat;
az Új Budapest Vonósnégyessel 1997-ben ismét Liszt Ferenc-díjat kapott,
2001-ben pedig a Tátrai Vilmos Emlékgyűrűt, a Budapesti Vonósok
alapító művészeti vezetőjeként szintén 2001-ben ismét átvehette a
Bartók–Pásztory-díjat; ezen felül 2007-ben elnyerte a Magyar Tudományos
Akadémia Művészeti Díját.
(lfze.hu/2022.
V. 4.)