160 éve született CLAUDE DEBUSSY

 

KOVÁCS ILONA[1]

 

Nyizsinszkij, a koreográfus Claude Debussy Jeux című tánckölteményében[2]

 

Kovács Ilona - Nyizsinszkij, a koreográfus Claude Debussy Jeux című tánckölteményében (21:05)

 

Absztrakt

 

 A Ballets Russes 1913-ban mutatta be a Jeux-t Claude Debussy zenéjére és Vaclav Nyizsinszkij koreográfiájára, ami később sem a táncszínpadokon, sem a hangversenytermekben nem vált állandó repertoárdarabbá. A táncköltemény premierjének szerény sikerét már két héttel később elhomályosította ugyanennek a társulatnak az előadásában Igor Stravinsky Tavaszi áldozatának bemutatója. Ám nemcsak a mű bemutatójának kevéssé szerencsés történései játszottak szerepet a „teniszbalett” későbbi ignorálásában, hanem az első látásra banális történet (ami kezdetben a zeneszerzőt sem lelkesítette), valamint a zene és a koreográfia szokatlan újszerűsége is távol tartotta az előadókat a műtől. A színpadon a szereplők konkrétan és szimbolikusan is játszanak, de maga Debussy is „játszik” kompozíciójában, zenei játékaival pedig egyik legfontosabb, legmodernebb zenekari művét alkotta meg. A mindössze tizennyolc perces balettben Nyizsinszkij színpadi narratívája szinte filmszerűen pereg előttünk, amit a zene hűen illusztrál: a szerző több mint hatvan tempóváltást írt elő a partitúrában. A három szereplő közti homályos kapcsolatot a partitúra kifinomult hangszínei, a bonyolult ritmikai és metrikai panelek tükrözik.

 

Tamara KarsavinaVaszlav Nyizsinszkij és Ludmilla Schollar a Jeuxben

 

 

Debussy - Jeux (1912) (16:32) - partitúrával

Vezényel: Pierre Boulez

 

 

 



[1] KONKOLYNÉ DR. (HABIL) KOVÁCS ILONA zenetörténész (Magyar Táncművészeti Egyetem Művészetelméleti Tanszék vezetője) egyetemi tanára.

[2] A KIVÁLASZTOTT c. balett-történeti online műhelytalálkozó „Nyizsinszkij öröksége és a magyar hagyomány” c. fejezetében elhangozott előadás felvétele. A konferencia összes előadása megtekinthető ITT, az MMA MMKI YouTube-csatornáján