160 éve született CLAUDE DEBUSSY
KOVÁCS ILONA[1]
Nyizsinszkij, a koreográfus Claude Debussy Jeux
című tánckölteményében[2]
Kovács Ilona - Nyizsinszkij, a koreográfus Claude
Debussy Jeux című tánckölteményében (21:05)
Absztrakt
A Ballets Russes 1913-ban mutatta be a Jeux-t
Claude Debussy zenéjére és Vaclav Nyizsinszkij
koreográfiájára, ami később sem a táncszínpadokon, sem a
hangversenytermekben nem vált állandó repertoárdarabbá. A táncköltemény
premierjének szerény sikerét már két héttel később elhomályosította
ugyanennek a társulatnak az előadásában Igor Stravinsky Tavaszi
áldozatának bemutatója. Ám nemcsak a mű bemutatójának kevéssé szerencsés
történései játszottak szerepet a „teniszbalett”
későbbi ignorálásában, hanem az első látásra banális történet (ami
kezdetben a zeneszerzőt sem lelkesítette), valamint a zene és a
koreográfia szokatlan újszerűsége is távol tartotta az előadókat a
műtől. A színpadon a szereplők konkrétan és szimbolikusan is játszanak,
de maga Debussy is „játszik” kompozíciójában, zenei játékaival pedig egyik
legfontosabb, legmodernebb zenekari művét alkotta meg. A mindössze
tizennyolc perces balettben Nyizsinszkij színpadi
narratívája szinte filmszerűen pereg előttünk, amit a zene hűen
illusztrál: a szerző több mint hatvan tempóváltást írt elő a
partitúrában. A három szereplő közti homályos kapcsolatot a partitúra
kifinomult hangszínei, a bonyolult ritmikai és metrikai panelek tükrözik.
Tamara Karsavina, Vaszlav Nyizsinszkij és Ludmilla
Schollar a Jeux –ben
Debussy - Jeux
(1912) (16:32)
-
partitúrával
Vezényel: Pierre Boulez
[1] KONKOLYNÉ DR. (HABIL) KOVÁCS ILONA zenetörténész (Magyar Táncművészeti Egyetem Művészetelméleti Tanszék vezetője) egyetemi tanára.
[2] A KIVÁLASZTOTT c. balett-történeti online műhelytalálkozó „Nyizsinszkij öröksége és a magyar hagyomány” c. fejezetében elhangozott előadás felvétele. A konferencia összes előadása megtekinthető ITT, az MMA MMKI YouTube-csatornáján