Tisztelgés a 100 éve született Frank Oszkár
sírjánál a Megyeri temetőben
I.
Szendi
Ágnes emlékezik[1]
(Fotó: Kollarik Edina)
Kedves kollégák, tanítványok, barátok,
ismerősök!
Abból
az alkalomból jöttünk össze, hogy éppen ma lenne 100 éves Frank Oszkár tanár
úr.
Oszkár
bácsi majdnem megérte a 97. évét, 2019. július 6-án távozott a Földről.
Tanár Úr olyan szerencsés adottságokkal született, – derűs,
kiegyensúlyozott, jóhumorú, barátságos ember volt –, hogy elmondhatjuk,
mindenki szerette, akár tanítványról, akár kollégáról van szó.
Én
1993–1996 között tanulhattam Frank Oszkártól zeneszerzést a Continuo
Zeneiskolában.
1996
tavaszán Oszkár bácsit nagy bánat érte, akkor halt meg húsvétkor kedves
felesége, Manci néni. Itt lehettem az Ő temetésén is. Ezután Tanár Úr még
23 évig élt egyedül, talpon tudott maradni, lelkesen tanított, könyveket írt.
Úgy érezte, hogy nagyon szívesen tartózkodik a fiatalok között, ezáltal mindig
életörömöt kap, örül, hogy átadhatja a tudását a fiatalabb generációknak.
„A
tanítást folytatom, amíg mozogni tudok, úgy látszik, nem tudom abbahagyni” –
mondta a 80. születésnapja körül. És valóban, egész idős koráig tanított,
még akkor is volt nála tanítvány, amikor már nagyon nehezen bírt megmozdulni.
Egyik gondozónőjét pl. zongorázni tanította Bartók: Mikrokozmoszának kis
darabjain keresztül. Nagyon szívesen játszott (gombfoci, sakk, bridge). Amikor a zeneművekkel ismerkedett, elemzett,
úgy nevezte a folyamatot, hogy érdekli a „bogarászás”, mindig a
zeneművekből indult ki. Izgatta, hogyan juthatunk el Beethoven
harmóniavilágától egészen a bartóki hangzásig. Megalkotta a „Romantikus zene műhelytitkai”
c. sorozatát, melynek keretében Schubert, Chopin, Liszt, Debussy
előremutató hangzásvilágával ismertette meg olvasóit. Mivel Ő kiváncsi volt ezekre a zenei jelenségekre, nagy lelkesen
vetette bele magát ezek felfedezésébe. Ahogy teltek az évek, egyre inkább látta,
hogy szűk réteg lesz az, aki az ilyen szakkönyvek iránt érdeklődik.
Sokáig tartotta fiókjában a „Hangzó zeneelmélet II.” kéziratát, amely a
romantikus összhangzattannal foglalkozik. Amikor úgy érezte, hogy már nem
szeretne rajta változtatni, kért, hogy segítsek kiadót találni a
megjelenéséhez. Dr. S. Szabó Márta révén a fiatal Mike Ádám volt az, aki
vállalkozott, hogy a Főnix Zeneműhely gondozásában kiadásra bocsátsa
a könyvet. Ez volt az utolsó munka, amely életében az olvasók elé kerülhetett.
A „Hangzó zeneelmélet I.” a klasszikus összhangzattan tankönyve, ennek alapján
sok fiatal sajátította el a zeneelmélet alapvető ismereteit.
Frank
Oszkár a Zeneakadémián zeneszerzésből diplomázott, Szabó Ferenc
tanítványaként. Fennmaradt néhány zeneműve fiatalabb korából, de
később már inkább zeneelméleti könyvek írásával foglalkozott és tudomásom
szerint újabb alkotásai nem születtek.
2022.
október 15-én egy konferenciával tisztelgünk Frank Oszkár előtt
születésének 100. évfordulóján, mely után rövid koncertet is tartunk Tanár Úr
darabjaiból.
Oszkár
bácsi még Miskolcon tanította Eötvös Pétert, aki kérésemre – több tanítvány
írta le gondolatait – köszöntőt küldött a 90. és 95. születésnapra is,
melyek a Parlando-ban jelenhettek meg. „Jó talajba
hullott a mag, melyet elvetettél” fogalmazott a híres komponista.
Példa
volt Eötvös számára, hogy támogatni kell a fiatalságot, tovább kell adni a
tudást a fiatalabb generációknak.
Frank Oszkár zenepedagógiai
tevékenységét többször is elismerték, csak a közelmúlt díjait említem: 1997 Magyar
Köztársasági Érdemrend Kiskereszt
2006 Weiner Leó Zenepedagógiai
Díj
2018 MMA Zenepedagógiai Díj
Emlékezésemet
hadd zárjam egy régi tanítvány mondataival.
Dr.
Drotár Gabriellát még a miskolci konziban
tanította Oszkár bácsi.: „A tanulást, gyakorlást, Nála
nem éreztük tehernek. Egy család voltunk a zene megismerésének, megértésének
folyamatában” – így ragadta meg a lényeget Gabriella.
Bízzunk
benne, hogy még hosszú időn keresztül élni fog Oszkár bácsi szellemisége
az általa a tanítványainak átadott tudás révén!
Nem
felejtjük el Tanár Urat!
Szendi Ágnes
zongoratanár, zeneszerző
II.
Frank
Oszkár és felesége sírja a Megyeri temetőben
(Fotó: Kollarik Edina)
Tanítványok
és kollégák egy kis csapata emlékezett a 100 éve született Frank Oszkár
zenepedagógusra, zeneíróra, zeneszerzőre a tisztelgés virágaival,
koszorúival. Várhegyi Fanni, Frank Oszkár egykori tanítványa Gluck: Boldog
lelkek tánca c. művét szólaltatta meg fuvolán, a közös éneklés pedig J. S.
Bach: Már nyugosznak
a völgyek korál dallama és az „Erdő
mellett estvéledtem” c. népdal volt. (A fuvola-
és az énekszó az alábbi linken meghallgatható!) Majd felidéztük Tanár Úrral
kapcsolatos emlékeinket.
(A filmen a sírnál elhangzott furulya-és énekszó megtekinthető)
Várhegyi Fanni fuvolaművész-tanár Christoph Willibald Gluck: Orfeusz
és Eüridiké c. operájából a „Boldog lelkek tánca” c.
részt szólaltatta meg.
(Fotó: Kollarik
Edina)
A
résztvevők egy korállal és egy népdallal emlékeztek
(Fotó:
Szendi Ágnes)
Az
emlékezők egy csoportja
(Fotó: Szendi
Ágnes)
Keuler Jenő
(Fotó: Szendi Ágnes)
Dr. Mindszenty Zsuzsánna, Gyombolai
Bálint, Kindler Edit
(Fotó:
Szendi Ágnes)