Megérthető zene - Wagner: Trisztán és Izolda - előjáték és Izolda szerelmi halála (1:08:55)

A „Trisztán-akkordról” és egyéb izgalmakról is érdekesen, lenyűgözően beszél Hollerung Gábor, majd a koncert második felében, megszakítatlan előadásban „életem egyik legmegindítóbb koncertjét” követheti közönségünk. (Az idézet Hollerung Gábortól származik.)

Wagner Trisztán és Izoldája egy igazi mérföldkő a zeneirodalomban. Ugyanis az európai zenében régóta a szomorúság jelképévé vált motívumhoz, a lefelé haladó kromatikához társítja Wagner a vágy (és erotika) jelképét, a felfelé haladó kromatikát. A kettőhöz mindjárt a mű elején az az akkord csatlakozik, amit a zenetörténet „Trisztán-akkordnak” hív. Ennek egyedisége abban rejlik, hogy miközben bizonyos szólamokat szabályosan vezet az oldás felé, más hangokkal továbbra is feszültséget teremt. Hogy mennyire rendkívüli volt valamikor ez a hatás, mi sem bizonyítja jobban, mint a francia César Franck egyik zeneszerző-növendékének esete: az illető az Előjáték alatt rosszul lett a gyönyörűségtől és el is ájult…

Készítsenek zsebkendőt és nagyra nyitott szíveket! Egy csodálatos szerelemi történet megindító zenei interpretációjával várjuk önöket vasárnap délelőtt. Maradjanak otthon, merüljenek el velünk a zene csodás, megérthető világában!

A felvétel 2018. szeptember 30-án készült a Zeneakadémián.