S. BALÁZS HAJNALKA [1]
Parkinson-betegek hangterápiája
A
Parkinson-kór egy krónikus, progresszív, neurodegeneratív betegség, ami a
dopamint termelő sejtek fokozatos pusztulásával jár. Mozgásunkat az
agyunkban lévő idegsejtek irányítják, s a mozdulatok kivitelezéséhez
szükséges az üzenetet továbbító ingerületátvivő anyag. Ez a mozgás
esetében a dopamin. Dopamin hiányában az idegsejtek nem működnek
megfelelően, s nem tudják az agyi üzeneteket az izmokhoz továbbítani. A
mozgás valamennyi területe érintett, így a beszédszervek működése, a
mimika és a későbbi fázisban a nyelés is.
2018
őszén egy családi érintettséggel rendelkező ismerősöm megkért,
hogy tartsak énekfoglalkozásokat a Pécsi Parkinson Egyesület összejövetelén. (Korábban
Hasznosi Judit tartott néhány alkalmat, de mivel ő Budapesten él, nem
tudta vállalni a rendszeres Pécsre járást.) Mivel semmilyen egészségügyi
képzettséggel nem rendelkezem, abból indultam ki, ami a szakterületem:
magánének- és szolfézstanár vagyok, valamint zenei munkaképesség-gondozás
szakvizsgával rendelkezem.
Az
hamar világossá vált, hogy itt nem csak énekléssel kell foglalkozni. A
Parkinson-betegek hangját a betegség előrehaladtával egyre inkább jellemzi
a pontatlan és koordinálatlan artikuláció, (jellemzően a mássalhangzók
ejtése válik elmosódottabbá,) a csökkent hangerő, a hang monotonná válása,
hipernazalitás, fokozott hangremegés, változó beszédsebesség, lélegzetvesztés, szavak
indokolatlan ismétlése, levegős és érdes hangminőség. A hangerő
akaratlan megváltozása szintén a beszédérthetőség rovására megy. A hang
rekedtté és remegőssé válását az elégtelen hangajak-addukció,
hangrészárási elégtelenség, aszimmetrikus és irreguláris izomfeszülés és
hangajakmozgás okozza. (Dr. Hirschberg, dr. Mészáros, dr. Hacki: Foniátria és
társtudományok) A légzőizmok merevsége miatt a légzés felületes, a
vitálkapacitás beszűkült. A légzés-fonáció koordinálási problémáinak
következménye a csökkent hangtartási idő, a beszűkült hangterjedelem
és hangdinamika. A dizartria/dizartrofónia tüneteit kiegészíti az általános
lelassultság okozta szókeresés.
A
másik – és sokkal hamarabb szembetűnő – terület a mozgással
kapcsolatos problémák. A Parkinson-betegek számára akár az automatikus, akár a
tudatosan indított mozgások végrehajtása egyre nehezebbé válik, akadályozva így
a mindennapi élet alapvető tevékenységeit. Számos videó és leírás
található az interneten, amelyben külföldi példákkal bizonyítják, hogy a tánc,
az éneklés folyamán a mozgás – sok esetben – rendezetté válik, s az ilyen
tevékenység folyamán észre sem vehető a betegség megléte. A két
tevékenység „közös nevezője” a ritmus.
A
foglalkozások anyaga alkalomról alkalomra alakult, a már meglévő
ismereteimhez próbáltam új dolgokat hozzátenni az internet és a nyomtatott
irodalom segítségével. A fentiek ismeretében természetesen nem csak énekelünk,
hanem pl. különféle mozgásokat kapcsolunk hozzá. Ezen kívül az artikuáció és a
hangadás területén működő izmok edzésére különböző típusú
gyakorlatokat kezdtem gyűjteni és használni, természetesen a légzésnek,
mint minezen funkciók alapjának fejlesztésére is sor került minden alkalommal.
A
gyakorlatok célja a hangszalagmozgató izmok – és általában a gégeizmok - megerősítése,
aktivitásának és szinergizmusának, valamint a hangajkak addukciójának javítása,
az artikuláció precizitásának javítása, a rezonancia fokozása, a
légzésszabályozás, a kilégzés hatásfokának az artikulációban részt vevő
izmok aktivitásának szinten tartása, esetleg növelése. Fokozatosan
körvonalazódtak a főbb területek, ahonnan a gyakorlatok anyagát össze
tudtam állítani. Ezek a légzőgyakorlatok, a szöveges és szöveg nélküli
hanggyakorlatok, éneklés, ritmusgyakorlatok, mozgásgyakorlatok, és ezek
kombinációi. Lassan eszköztárat is gyűjtögetni kezdtem: kisméretű
labdák, léggömb; egyszerű ritmushangszerek; ugrókötél stb. (Persze az
ugrókötelet nem „rendeltetésszerűen” használjuk: a padlón egyenesen
lefektetve különböző lépéseket, páros és páratlan lüktetést próbálunk
megvalósítani.) Itt is nagy a különbség: van, akinek sikerül az éneklés ütemére
lépni, de persze egyáltalán nem mindenkinek.
A
dalok válogatása: főleg népdalokat, ill. gyerekdalokat tanultunk, azok
közül is olyanokat, melyeknek határozott ritmusa, metruma van. A parlando,
rubato jellegű dallamokat inkább csak hangulatuk, szépségük miatt énekeljük,
de csak ritkán. Azok bizonyultak igazán hasznosnak, amelyekhez különböző
mozgásokat tudtunk kapcsolni. A hetente egy alkalommal megtartott
foglalkozásoknak nincs kötelező sorrendje. Általában egy-két ismert dallal
kezdtünk, aztán légzőgyakorlatok, hanggyakorlatok következtek. A mélylégzés
megtanulása volt az egyik fontos feladatunk, majd különböző arcizom-gyakorlatok,
nyelvgyakorlatok, nyakgyakorlatok közül válogattam. A szöveges és szöveg
nélküli hanggyakorlatokhoz Montágh Imre, Hernádi Sándor, Fischer Sándor
könyveiben szereplő példákat, dr. Mészáros Krisztina, Valborg Werbeck-Svärdström,
valamint Thoroczkay Miklósné a Bárczi Füzetekben megjelent gyakorlatait
használom. Vannak saját gyakorlatsoraim is.
Dallal,
tánccal és tornával a Parkinson-kór ellen
A képek
illusztrációk.
(Forrás: fidelio.hu és egeszsegtukor.hu)
A
betegség előre haladtával a nyelés funkciójában is problémák adódhatnak. A
hangadás javítását célzó gyakorlatok itt is hasznosnak bizonyulnak, mivel mindkét
funkció a gége területén lévő izmok munkájának függvénye… Nyeléskor a
szájpadizomzatot a nervus vagus (bolygóideg) idegezi be, ezért ennek edzése
kiemelkedő fontosságú. (Sedlácková 1967.)
Stimulálására
a következő tevékenységek alkalmasak:
-
hideg zuhany, vagy akár csak hidegvizes arcmosás,
-
gargalizálás reggelente 1 pohár vízzel, könnyezésig,
-
mélylégzés (lassan, kb. 5 légzés 1 perc alatt),
-
a nyelv hátsó részének lenyomása a fogkefe nyelével, (öklendezésig)
-
éneklés aktívan, „ahogy a torkodon kifér”, (kórus!), mondókázás;
-
nyugodt táplálkozás, alapos rágás, szakaszos böjt; rostdús táplálkozás
(serkenti a GLP hormon termelését, stimulálja a n. v.-t); rágózás;
-
akupunktúra (fül!);
-
meditáció (vezetett „mindfullness”,) OM zengetése mély hangon, mantrázás,
-
masszázs (svéd-, talpmasszázs)
-
könnyű testmozgás, jóga
-
szándékos köhögés, hasizmok ritmikus megfeszítése;
-
hangos nevetés
-
cink, magnézium, halolaj (EPA+DHA+omega 3)
Fonáláskor
a nervus faciális (arcideg) aktivitása nagy jelentőségű. Edzésére
részben az interneten találtam gyakorlatokat, részben Montágh: Tiszta beszéd c.
könyvében szereplő gyakorlatokat alkalmazom, valamint az éneklésre
felkészítő arc- és nyelvgyakorlatokat használom.
Legújabb
eszközünk a babzsák. Babzsák segítségével jól fejleszthető az
egyensúlyérzék, a téri érzékelés, a jobb és bal oldal megkülönböztetése.
Nagyon
szeretik a nyelvtörőket, a játékos versikéket, ezek az artikuláció és
hangadás gyakorlásán kívül a hangulat fokozására is alkalmasak. Erre is nagy
szükség van, mivel a betegség okozta problémák hullámzó jelleggel ugyan, de
fokozatosan gyarapodnak. Azzal pedig mindegyikük tisztában van, hogy ez a
betegség egyelőre nem gyógyítható, a cél a szinten tartás, ill. a romlás
lassítása.
A
2022. évi Parkinson-kór VILÁGNAPJA
Pécsett került megrendezésre április 8-án (egyébként a Világnap április 11-én van!), amire nagy
izgalommal készültünk. Drámapedagógus kolléganőmmel egy „saját anyagból”
írt színdarabot, valamint mozgásokkal kísért dalokat adtak elő a klub
tagjai az ország minden részéből érkezett sorstársaknak. A darab
megtanulása a memóriát is tréningezte, ami szintén fontos feladat. A csoport
létszáma változó, de van egy 6-8 főből álló „kemény mag”, akik egyetlen
alkalmat sem mulasztanak el. Az egyik kedvencem egy 89 éves bácsi, aki minden
foglalkozáson ott van, mindenben részt vesz, akaratereje példaértékű. A
másik egy kb. 20 évvel fiatalabb hölgy, aki nem csak a Parkinson-betegség
terhét cipeli, hanem pánikbeteg is, és ráadásul egy 20 km-re fekvő
kisvárosból jár be vonattal. Jelszava, amivel társait is bíztatja: „Nem adom
fel!” Karácsonyi ajándékként az ő keze munkáját kaptam: előző
évben egy magyar női népviseletbe öltöztetett pezsgőt, most pedig egy
szép ruhába öltöztetett pezsgő mellett zongorázó fehérruhás „hölgyet”.
Kezdetben
azt gondoltam, én adok nekik, segítek, amennyit tudok. De egyre inkább azt
gondolom, az adás kölcsönös. Én is kapok tőlük rengeteget: szeretetet,
érdeklődést, kedvességet. És nagyon sokat tanulok is: kitartást,
felülemelkedést a nehézségeken, alkalmasint humorral elviselni, túlélni a
nyilvánvaló rosszat. Hálás vagyok ezért a lehetőségért!