ELHUNYT BAKOS JÓZSEF
a HUBAY JENŐ ZENEISKOLA EGYKORI KLARINÉTTANÁRA,
ZENEKARVEZETŐ-KARMESTER[1]
(1932-2023)
I.
Bakos József a Palota
Zenekart vezényli
90 éves Bakos József (Budapest, 1932. II.
24.) klarinét-, szaxofon- és furulyatanár, pedagógiai gyűjtemények
szerkesztője, fúvószenekarok alapító-karmestere, hangszerelője.
Klarinét- és szolfézstanári diplomáját 60 éve, 1962-ben szerezte. 16 éven
keresztül a Fővárosi Operettszínház szólamvezető zenekari
művésze volt, 1959–2002 között, 70 éves koráig pedig a Fővárosi IV.
és XV. kerületi Állami Zeneiskolában tanított klarinétot, szaxofont és
furulyát, továbbá évtizedeken keresztül vezette a zeneiskolai zenekarokat. Kiváló munkájának
köszönhetően több növendéke választotta a zenei pályát.
Szeretett tanítványai körében
1992-ben
a XV. kerületi Zeneiskola
(mai nevén Hubay Jenő Zeneiskola és AMI) fafúvós tanszakának fiataljaiból alapította meg a legendás
Palota Zenekart. Ez egy speciális összetételű fúvós együttes
volt, benne piccolo, fuvola, oboa, klarinét, fagott, szaxofonok és dob
szólamokkal. A repertoár több mint 400 darabból állt, melyek mindegyikét Bakos
József hangszerelte.
A Palota Zenekar egyik
nyári táborozása. A kép balszélén: Bakos József
A Zenekar műsorán nagyrészt népszerű
dallamok szerepeltek a tánczenétől a népdalfeldolgozásokon át a klasszikus
zenéig A zenekar részt vett többek közt a Tavaszi Fesztiválokon, Budapesti
Búcsún, Fúvószenei és Mazsorett Fesztiválokon a várban, térzenéken a Hősök
terén stb. A Palota Zenekar rendszeresen fellépett a Magyar Honvédség
Művelődési Házában, illetve a Stefánia Palotában, ahol több órás
önálló műsort adtak. A Zenekar vendégszerepelt Svájcban és Németországban,
és több alkalommal vett részt meghívás alapján Európai Zenei
Fesztiválokon Németországban és Ausztriában, és vendégül látott észt,
német, svájci és szlovák művészeket.
A Palota Zenekarral
Németországban
Palota Zenekar -
Delegáció - induló (2:41)
(Stefánia Palota, 2008.01.13.)
A Palota Zenekar a Magyar Honvédség
Művelődési Háza fenntartásában működött. Kimagasló
színvonalú művészeti vezetői munkájáért „I. osztályú HONVÉDELEMÉRT KITÜNTETŐ
CIMET” kapott 2006-ban, az akkori honvédelmi miniszter, Szekeres
Imre aláírásával a Magyar Kultúra Napján:
Bakos József az „I.
osztályú HONVÉDELEMÉRT KITÜNTETŐ CÍM” átvétele után
Bakos
József a Palota Zenekart 2012-ig, 80 éves koráig vezette és az előadott
művek hangszerelője is ő volt. Kiváló művészti
munkájára emlékeztetve 2019-ben a Honvéd Kulturális Központ megnyitásának 40.
évfordulója alkalmából emléklapot, és az erre az alkalomra készült plakettet
vehetett át a Honvéd Kulturális Központban tartott gálaesten, felejthetetlen munkássága
pedig megörökítésre került Katona M. István: A kultúra szolgálatában (A Honvéd
Kulturális Központ története 1979–2019) című emlékkönyben:
Senkei Ágnes
II.
BAKOS
JÓZSEF
EGY KLARINÉT TANÁR HOZZÁSZÓLÁSA FURULYA
ÜGYBEN[2]
Érdeklődéssel olvastam Béres János
beszámolóját a Parlando 1977/9. számában. Elég hosszú tanári múltra tekinthetek
vissza és ez alatt rengeteg véleménnyel és érthetetlen maradisággal találkoztam
e téren. Ezért ez a téma most tollfogásra késztetett.
1.A tanár szempontjából nézve
A XV. kerületben sok a gyerek, kevés a tanár.
Újpalotán, ahol tanítok, nagy az igény a zenetanulás iránt, de kevés a pénz a
zeneiskola fejlesztésére. Előképzőből jönnek a TEHETSÉGES
gyerekek, de sem a zongora, sem a vonós tanszak nem győzi őket
felvenni, Kivezető út a csoportos furulyatanítás. Ki tudjuk szúrni azokat
a gyerekeket, akik a tehetség mellett szorgalmasak is. Lényegesen tudjuk így a
növendékek átlagos színvonalát javítani.
2. A növendék szempontjából nézve
Azt a zenei alapműveltséget, ami ma egy
kulturált embernek feltétlen szükséges, ezen a hangszeren keresztül is
megkapja. Ha a gyerek fafúvós hangszert kíván tanulni, nagyon ajánlatos, ha
előtte 3 évig furulyázni tanul. Ily módon ugyanis elkerülhetők
mindazok a technikai és egészségügyi problémák, amelyek a felnőtt kezekre
készített zenekari hangszerek idéznek elő kisgyermekeknél.
A beszámoló fő kérdése a HOGYAN problémája.
Nem mindegy, hogy ki és miképpen tanít furulyát. Véleményem az, hogy jelenleg
amatőr módon folyik a tanítás, mert furulyatanárképzés nincs. Béres János
szervezte tanfolyam csepp a tengerben. Azon kívül az a probléma is
felvetődik, hogy míg ő a ,,Béres-féle'' fémfurulya tanítását
magyarázta hangsúlyozottan, addig ma a KOZMOSZ Ktsz által gyártott ,,hamis''
fémfurulyák miatt 90%-ban fafurulyát, blockflötét tanítunk. Ez pedig nem
ugyanaz; más a metodikája (hüvelykujj szerepe, más fogás stb.), másképpen kell
az iskolát használni. Ezt honnan tudja egy klarinét- vagy énektanár?!
Furulyaszakos tanár pedig honnan lenne?
Az eredmény a legtöbb esetben lenéző vélemény
és elutasítás a furulya iránt. Inkább elkezdik 8-9 éves korban a felnőtt
méretű hangszert tanítani a gyerekeknek, mert ahhoz értenek, a
keletkező problémák meg ,,majd megoldódnak''.
Érdeklődve látogattam Németországban a
csoportos furulyaórákat és nagyon irigykedtem. Ez ma nálunk csak álom lehet.
Mind Kelet-, mind Nyugat-Európában a tömegek zenei nevelését ez a kis hangszer
óriási hatással tudja ellátni. Elképesztő zenei anyag áll rendelkezésre a
kiváló tanároknak.
Állítom, hogy mint a relatív szolmizáció
bevezetésekor az új, képzett szolfézstanárok képesek voltak egész
zeneoktatásunkat átalakítani, úgy e területen is csak egy képzett, lelkes
tanárgárda fog tudni bizonyítani.
III.
PEDAGÓGIAI ÚTMUTATÓ ÉS KIEGÉSZÍTÉS
AZ ORSZÁGOS PEDAGÓGIAI INTÉZET ÁLTAL 1982-BEN MEGJELENTETETT KLARINÉT ABC-HEZ
Az új tantervi reform lehetővé teszi a klarinétot tanulók részére is az
előképző év bevezetését. Ezért igen nagy szükség volt egy ilyen
jellegű kiadványra, mert az irodalomban eddig nem volt olyan tananyag, mely
a 10 évesnél fiatalabb növendékek számára készült.
Ma
egyre többen tanulnak e hangszeren, alapvető zenei élményanyaguk az
általános iskolában tanult, zömmel népzenei anyag. Hangszeres oktatásunk is
csak erről a talajról indulhat el. Ellentétben a 40—50-es évek
felfogásával, mikor 13—14 éves korban kezdtük tanítani ezt a fúvós hangszert,
ma már 8—9 éves korú gyerekekkel kezdünk. Ennek egyik oka a Böhm klarinét
általánossá válása, melynek kisebb lyuktávolsága könnyebb kezelhetőséget
biztosít a fiatal növendékek számára is. Másik oka, hogy a Szakiskolai
felvételi szint ma már elérhetetlen lenne 2—3 évi tanulással. Tapasztaltuk,
hogy a 70-es években a legtöbb tanár kezdett összeállítani egy zenei anyagot,
amit a hivatalos iskola mellett, vagy előtt játszatott a kisgyerekkel. Ezt
a törekvést próbáltuk egységesíteni, valamint a tapasztalatokat metodikailag
összegezni.
A kotta tartalmilag 8 részre
bontható.
1. Gyermek- és népdalok: a helyes formálás és a
pontos ritmikai megoldás érdekében a dalok szövegét is közöltük, így lehetséges
az énekelve tanulás is.
2. Az új hangok megtanulásához nyújtanak
segítséget és a kreativitás készségét fejlesztik a „Keresgélők”’.
Az alábbi dalokat meg kell tanítani fejből
a tanulóknak és utalni arra, hogy ezek nagyon fontosak, mert a
„Keresgélőkben” felhasználjuk ismét.
35. után: Zsipp-zsupp 16. gyakorlat a kottában
80. után: Süss fel nap 9. gyakorlat a kottában
89. után: Ti csak esztek, isztok 89. gyakorlat a kottában
89. után: Én kis kertet 18. gyakorlat a kottában
97. után: Csip-csip csóka 54. gyakorlat a kottában
Az 54. gyermekdal, mely a kottából lemaradt a
következő:
A
keresgélek tanításának módszere: a fejből már jól ismert dalokat a
kottából előkeressük, átismételjük. A jól ismert, igen könnyű,
gyermekdalok kezdő motívumait kell a növendékeknek folytatniuk más és más
hangról, melyet a kottában megjelöltünk.
Fontos, hogy minden tanulónak legyen — erre a célra rendszeresített —
hangjegyfüzete és abba otthon írja is bele a kikeresett dallamokat. A tanár a
következő órán a tananyag számonkérésekor ellenőrizze, hogy
elkészült-e a feladat és helyes-e a megoldás! Az így gyakorolt hangközlépések,
ritmikai mozgások egyszerűvé és magától értetődővé teszik az új
hang megjelenését, mellyel bővül a klarinét eddig ismert ambitusa.
3. Az új anyagok közé elhelyeztünk — a 21.
gyakorlattól kezdődően — ujjgyakorlatokat is. Ahol keresgélők
találhatók, ott külön ujjgyakorlatot nem írtunk.
4. Igen könnyű és rövid (néhány ütemes)
dallamok, mondatok, periódusok, illetve dalformák helyettesítik az iskolában
szokásos etűdöket.
5. 1 kereszt, 1 b előjegyzésig dolgoztuk ki
a skálákat a darabok közé helyezve. Először szándékosan az „Eol” skálát
kívánjuk megtanítani, mert ez áll legközelebb a gyermek érzésvilágához. Nem
véletlen a sok közkedvelt moll-pentachord dallam sem.
6. A növendék zenei jártasságát, tonális érzékét
kívánjuk fejleszteni az egy dallam különböző hangokról című rész
beillesztésével.
7. A
társas zenélés számára népdalfeldolgozásokat, valamint ismert kánonok és
kórusművek átiratait is közöljük.
8. A „Híres dallamok részletei” a zenei ízlés és
a formaérzék fejlesztését szolgálják.
Nagyon fontos, hogy a növendékek
„alkotó” módon vegyenek részt a tanulásban! Ezért a kottában sok helyen olyan
feladatokat jelöltünk meg számukra, melyeket önállóan kell megoldaniuk. Úgy
véljük, hogy ezek segítségével tudásuk, zenei intelligenciájuk sokat
gyarapszik. A tanár feltétlen kérje számon a feladatok elvégzését!
A
tanév elején 3-4 héten keresztül, minden hangszeres óra kezdetén végezzék el a
lazító tornagyakorlatokat a növendékek, alkalmanként kb. 5 percig. Ne sajnáljuk
erre az időt, mert merev, görcsös izomzatú gyerekek nem lesznek képesek
felszabadult, önfeledt muzsikálásra.
A
legato játékmódot szándékosan, viszonylag későn kívánjuk tanítani, mert
tapasztalataink szerint a biztos hangindítás és repetíciós készség így alakul
ki legeredményesebben. De ne csak a pontos hangindításra ügyeljünk, hanem a
hangok lezárására is!
Igen
fontos a memóriakészség fejlesztése, ezért a gyermek- és népdalok nagy részét
tanulják meg fejből a növendékek. A dalokat először szöveggel
énekelték, így a hangszeres memorizálást a szöveg is segíteni fogja.
A
Böhm-klarinét sajátsága, hogy azonos hangok kétféleképpen is megszólaltathatók
a hangszeren. Az ilyen darabokat a növendékek mindkét fogással egyformán jól
sajátítsák el!
Kezdettől fogva figyeljen a növendék a tiszta intonációra.
Különösen fontos ez a piano dinamikánál, melynél közismert, hogy a hangszer
hangja magasabbá válik. A társaszenei anyagok minden szólama egyforma nehézségi
fokú, ezért rendszeresen játszassuk szólamcserével is a darabokat!
A
„Kis zenei műszótár” anyagát minden növendéknek tudnia kell. A
műszavak jelentését és a jelek magyarázatát a kottában való megjelenéskor
külön is közöljük.
Szeretnénk felhívni ezúttal is a
kollégák figyelmét a sajnálatosan becsúszott sajtóhibákra:
50. gyakorlat: Úszik a kacsa 52. ütemének második negyede kis g, kis h helyett.
52. gyakorlat: negyedik ütemében törlendő a negyed szünet utáni kettő
nyolcad: kis g és kis á. 102. gyakorlat: Esik az eső — első négy
üteme nincs ismételve. 158. gyakorlat: harmadik ütemében első nyolcad
javítandó kétvonalas c-re!
Nagyon szeretnénk, ha e kiadványt használó kollégák észrevételeiket,
javaslataikat, tapasztalataikat megírnák az Országos Pedagógiai Intézetnek,
hogy a kotta végleges formája ezáltal is jobb lehessen.
A klarinét ABC és az alábbi kiadvány
szerzői: Arany Zsolt, Bakos József és Meizl Ferenc
