Baloghné Kovács Magdolna[1]
Csendes éj, szentséges éj
A festői Salzburg tartományból, - amely a
zseniális W. A. Mozartot adta a világnak, - alig 30 évvel később indult
világhódító útjára az egyik legismertebb karácsonyi ének. Azonban a csodás tájon élő emberek nagy
szenvedéseket éltek át hasonlóan más, Közép – Európai nemzetekhez. Katasztrófák,
háborúk, éhínség, nélkülözés, klímaváltozás, járványok, elvándorlás sajnos
végigkísérték az emberiség történelmét. Nem volt ez másképp a 19. század
első húsz évében sem.
Európát napóleoni háborúk dúlták,
katonák terrorizálták a lakosságot. Mindezek lezárásaként békeszerződések
következtek, melyek íróasztalokon új határokat húzva fokozták a szenvedést, településeket, családokat szétválasztva pl. Tirolban,
Felső-Ausztriában, Salzburg tartományban, így a Csendes éj
szülőhelyét, Obendorfot is szétszaggatva. A közeli,
addig önálló Salzburg érseki várost lefokozták járási központtá, és Ausztriához
csatolták (Müncheni szerződés 1816). Ezekkel a változásokkal rengetegen
elvesztették megélhetésüket, és a sok szenvedésnek nem volt vége, a nehézségek
folytatódtak immár az egész világon.
A Tambora
vulkán kitörése 1815 áprilisában (Sumbawa sziget,
Indonézia) és a vele járó cunami, vulkáni por és szélvész miatt hatvanezren
haltak meg. A vulkánkitörés rekordméretű volt, 8-as skálán 7-es,
szuperkolosszális erősségű, ami csak Santorini
elpusztulásához fogható (Égei-tenger, kb. 3600 évvel ezelőtt).
Akkoriban a hírek lassabban érkeztek
Európába, így a katasztrofális vulkánkitörésről szóló híradás is, viszont
az emberek érezték a rettenetes változásokat, melyeket az apró vulkáni részecskék
légkörbe kerülése okozott a teljes északi féltekét beborítva.
A bolygó átlaghőmérséklete
0,7-0,4 fokkal csökkent, komoly mezőgazdasági károkat okozva. A
klímaváltozás az élet minden területét összezavarta. Nyáron hó és jég esett,
folyók léptek ki medrükből, éhínséget és járványokat hozva Kínától
Kanadáig, Indiától Európáig.
Az 1816-os „nyár nélküli” év miatt
az USA-ban és Európa több pontján éhínség pusztított, Dél-Európában
tífuszjárvány tört ki. A zavar megakasztotta az
esős évszakot Indiában, összesen három aratás maradt ki, az éhínség miatt
kolerajárvány tört ki a Gangesz mentén, a betegség Moszkváig is eljutott. Az
aszály miatt a takarmánynövények pusztulása érintette az állatokat, a
közlekedésre használt lovakat. Ezért történhetett, hogy a katasztrófa egy
találmányt is hozott: a kerékpárt.
Európában 200 000 ember
hunyt el járványok miatt és az éhínség következtében. Az emberek Isten
büntetésének tekintették a történéseket, és apátiába süllyedtek.
Ebben az apokaliptikus
időszakban született Mariapfarrban 1816-ban
Joseph Mohr segédkáplán tollából a Csendes éj (Stille Nacht) szövege a sok
szenvedést megélt emberek vigasztalására. Feltehetően a templomban
található festmény ihlette a szerény, csodás tenor hangú, gitáron kiválóan
játszó papot a vers megírására. Az emlékmúzeumban többet is megtudhatunk Mohr atyáról, bár soha nem engedte, hogy arcképet
készítsenek róla.
1818 karácsonyán
barátját, a salzburgi
Arnsdorfban tanítóskodó Franz Xaver Grubert kérte fel, hogy komponáljon az eredetileg
hat versszakos költeményhez egy dallamot. Mindketten nehéz körülmények között
nőttek fel és közvetlenül érintettek voltak a szenvedésekben. Szívükön
viselték a reményvesztett híveket, és karácsonyi énekükkel a megváltás és az
isteni szeretet üzenetével próbáltak lelket önteni a csüggedt szívekbe.
A dallam két
énekszólamra és gitárra íródott bensőséges hangú bölcsődal siciliano ritmusban, 6/8-ban, német nyelven, ami nem volt akkoriban
kézenfekvő.
Gruber Csendes éj kottájának facsimiléje
(Wikipédia)
Több feltevés van arra
nézve, hogy eredetileg miért nem orgonán kísérték. Egérrágta orgona fújtatóról, de legalábbis elromlott
hangszerről regélnek, azonban valószínűleg Mohr
döntött a gitár kíséret mellett, mivel az éneket Oberndorfban
az éjféli mise után, a templomi betlehem mellett adta elő Mohr és Gruber. Ebben az is érdekes, hogy a gitárkíséretet
akkoriban nem tekintették méltónak templomi szolgálathoz.
Gruber később több
variációt is készített az énekre, és megérhette első sikereit, valamint
örökül hagyta a pontos keletkezésének történetét.
Csendes éj - emlékkápolna Oberndorfban
(© SalzburgerLand Tourismus, Fotograf: Eva-Maria Repolusk /
eva trifft)
https://blog.szallas.hu/csendes_ej_salzburgbol_a_vilagsikerig/
Pár évvel később
egy orgonaépítő, név szerint Carl Mauracher vitte
el Tirolba, ahol 1830-as évek elejétől tudatosan ápolták a tiroli népzenei
hagyományokat. Így tiroliak, egy zillertali
vándorárus testvérpár énekelte el a lipcsei karácsonyi vásáron 1831-ben.
A Németalföldre,
Európa több részére és Oroszországba nagyon hamar eljutott az ének, a XIX.
század végére már USA-ban is ismerték, és misszionáriusok az egész világon
elterjesztették.
https://youtu.be/ixTym6gFTxQ (8:24)
St. Florianer Sängerknaben - Stille Nach
Részlet a „Stad is wordn - Weihnachten mit den St. Florianer Sängernaben” című
DVD-ről, (C) 2014.
https://www.salzburgerland.com/hu/innen-ered-a-csendes-ej/ (1:03)
Azóta 300 nyelvre és dialektusra
lefordították, magyarul is több fordítás létezik. 2011-ben nyilvánították az
UNESCO szellemi kulturális örökség részévé.
„Ez a béke dala,
amely tele van határokat átlépő spiritualitással. És ez időtlen. Ez a
világ minden jóakaratú emberéé.” (Professzor Kasparek
Gottfried)