Márkusné Natter-Nád Klára

 

35 éve alakult a Bárdos Lajos Társaság

 

 

Bárdos Lajos XX. századi zenei életünk meghatározó egyénisége. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola – Zeneakadémia – 40 éven át szeretett tanára, zenetudós, zeneszerző, karnagy, a magyar népdal lelkes apostola, aki Kodály Zoltán egykori tanítványaként rendíthetetlen hittel vállalta az „Éneklő Magyarország” megvalósításának feladatát, példát mutatva örökségül hagyva követőire a XXI. században.  A gazdag életút 1986. november 18-án ért véget. Egy évvel később hálás tanítványainak kezdeményezésére, egykori kollégák támogatásával és a Bárdos család közreműködésével megalakult a BÁRDOS LAJOS TÁRSASÁG, az alakuló közgyűlést 1987 december 19-én tartották.  A Társaság legfőbb célja Bárdos munkásságának ápolása, tovább éltetése, műveinek megismertetése, előadások, találkozók, hangversenyek rendezése.

 

A Bárdos Lajos Társaság kezdetek óta évente 3-4 hangversenyt szervez, szinte – már otthonunknak érezve – a Régi Zeneakadémia dísztermében.   A Covid idején erre kevesebb lehetőség volt, de 2021. november 28-án Bárdos Lajos halálának 35. évfordulóját méltóképp ünnepelhették a Régi Zeneakadémián.

 

A következő évben 2022. november 18-án a Bárdos Lajos Társaság alapításának 35. évének emlékére rendeztünk jubileumi hangversenyt. Ez alkalommal a Zeneakadémia Kupolatermébe kaptunk erre lehetőséget. A hangversenyen elsőként a nagymúltú, a Tatabányai Bárdos Lajos Vegyeskart üdvözölhettük.  1959-ben kezdte működését a Tatabányai Bányász Vegyeskar az ifjú Ugrin Gábor karnagy vezetésével, segítői voltak Murányi Ferenc és Lőrinczy Margit. A bánya megszűnésével a kórus akkori karnagya Lőrinczy Margit kezdeményezésére, 1994-ben a Bárdos család hozzájárulásával felvették Bárdos Lajos nevét. 2011 januárjától – a tradíciókat őrizve, a kórusban nevelődött – Szeimann Zsuzsa vette át a karnagyi pálcát.  Azóta is sikert-sikerre halmoznak itthon és külföldön egyaránt. Legutóbb ez év tavaszán az Ugrin Gábor Emlékkoncerten találkozhattunk az elődeiket tisztelő, az újak iránt mindig érdeklődő kórus énekével.

 

A Tatabányai Bárdos Lajos Vegyeskar és karnagyuk, Szeimann Zsuzsa

 

A jubileumi hangverseny első részében 16-18. századi angol és olasz zeneszerzők: Thomas Tallis, Lodovico Grossi da Viadana, Giacomo Antonio Perti, műveiből adtak válogatást. Azt követően magyar zeneszerzők műveit énekelték: Kodály Zoltán: Ének Szent István királyhoz, Daróci Bárdos Tamás: Járd ki lábam, Bárdos Lajos–Kölcsey Ferenc: A földhez, Bárdos Lajos: Csillagvirág (18. századi virágénekek).

 

Bárdos Lajos mindig érdeklődéssel fordult az ifjúság felé, és nekünk is feladatunk az érdeklődés felkeltése az ifjabb generáció körében, hogy tovább öregbítsék ismertségét, és éltessék műveinek értékét. Így különös örömmel fogadtuk A budapesti Madách Gimnázium Énekkarának Quartettjét, a gimnázium 11-ik osztályának lelkes tagjaiból az előző tanévben alakult az együttes, művészeti vezetőjük: Krasznai Gáspár karnagy, a Madách Imre Gimnázium énektanára.

 

A budapesti Madách Imre Gimnázium Quartettje

    

 A Quartett különböző rendezvényeken lépett föl, a Magyar Zene Házában is szerepelt már, sőt 2022 nyarán Kataloniában Kórusfesztiválon vettek részt és Arany oklevélben részesültek. Az ott előadott művekből adtak itt válogatást. Említésre méltó: Bárdos Lajos – Dr. Márkus Miklós: Tábortűznél, melyet Katalóniában is nagy sikerrel fogadtak. A másik Bárdos Lajos korai műve: Nosza, lelkem, siessünk – szövege 1771-ből, a Karácsonyi ünnep hangulatát árasztja. A kotta oldalán a megjegyzés: Attila utcai gimnázium kara 1929.   Bárdos az ifjúság számára írta és akkori tanítványai adták elő. (Megjelent: BÁRDOS MUSICA SACRA, I. Vegyeskarra, Editio Musica Budapest 2000 augusztus. Közreadja Malina János.)

                                       

Ezt követően egy egyesített Énekkart köszönthettünk, Krasznai Gáspár vezetésével.  A Budaörsi Sapszon Ferenc Kórust, 1984-ben Sapszon Ferenc alapította, a Rádió Énekkar egykori karnagya, a Bárdos Társaság vezetőségi tagja. Krasznai középiskolás kora óta zongorakisérője volt a kórusnak, 2006-tól másodkarnagya és 2010-től vezető karnagya. Vezetésével az együttes rendszeresen fellépett hazai hangversenyeken, Zeneakadémián, Nemzeti Galériában, Bárdos Lajos Zenei Heteken, de vendégszerepelt számos külföldi országban.

 

A Fővárosi Énekkart 1912-ben Bárczy István polgármester alapította. Neves karnagyok vitték mindig sikerre az énekkart, említhetjük Kacsóh Pongrácz, a legutóbbiak közül Ugrin Gábor és Sapszon Ferenc nevét. A 100 éves kórus Magyar Örökség Díjban részesült. Krasznai Gáspár 2013-ban vette át a kórus vezetését. Gyakori szereplői a zenei életnek, és elismerést szerezve külföldön is gyakran szerepelnek. A Kupolateremben tartott hangverseny első részében Bárdos Lajos műveiből adtak válogatást, a zeneszerző halála évfordulójának tiszteletére elsőként szólalt meg: Szentlélek Isten, szállj reánk! azt követte: Bárdos Lajos – dr. Vargha Károly: Régi táncdal, Bárdos Lajos – Vörösmarty Mihály: Erkel Szózata. Ezt követően a klasszikus bécsi mester Joseph Haydn születésének 290. évfordulójára emlékezve, Az évszakok c. oratóriumából   hangzott fel 4 kórus tétel, az előadás sorrendjében: – Tavasz kórus, Fonódal és   Nevető kórusa (Tél) tételéből, a Szüreti kórus az (Ősz) tételéből. Szólót énekelt: Érdi Gabriella, zongorán kísért: Szabó Marcell Az egyesített Budaörsi Sapszon Ferenc Kórus és a Fővárosi Énekkar, Krasznai Gáspár vezényletével megérdemelt, méltó sikert ért el.

 

Szabó Marcell (zongora), Érdi Gabriella (ének) és Krasznai Gáspár (karnagy)

 

A Bárdos Társaság megalakulása felhívta a figyelmet Bárdos Lajos jelentőségére, az akkori kórusvezetők, énektanárok legtöbbje még személyesen ismerte a kiváló tanárt, zeneszerzőt, előadót, kórusvezetőt és nem utolsó sorban a szerkesztőt, aki a „Magyar Kórus” kiadványaival ellátta az országot értékes énekelni valókkal. Az országszerte sikeresen működő kórusok és iskolák szívesen választották Bárdos Lajos nevét példaképül. A Bárdos Társaság támogatta ezeket kezdeményezéseket, közös hangversenyeket, találkozókat szervezett, ahol az ismerkedés, közösség teremtés és mindenekelőtt a szakmai igényesség fejlődött és növekedett.

 

Szeretnénk maradandó emléket is hagyni! Ezért készült az eseményeket könyv formájában megörökítve „A Bárdos Lajos Társaság 35 éve” című kiadvány.

A könyvben a Bárdos Lajos Kórusok és a Bárdos nevét viselő iskolák számolnak be múltjukról. Hogyan fejlődtek az egykori „Dalárdák” a gazdag repertoárral rendelkező Vegyeskarok szintjére. A múlt század közepén „aranykorát” élő ének-zenei általános iskolák nagylétszámú kórusai, és a közös „Találkozók” bizonyítják azokat az eredményeket amire az egész világ felfigyelt, és azokat az örömteli megnyilvánulásokat és sikereket, aminek a tanulóik részesei voltak.

 

A Mátyás-templom kórusát és felejthetetlen karnagyát, egykori tanítványa és utóda Tardy László karnagy idézi. A Bárdos Múzeumot, dr. Brückner Huba mutatja be. Meglepetést jelenthet az utolsó fejezet: Találkozások Bárdos Lajossal, megemlékezések országszerte. Végül egy kis tallózás a Bárdos Lajos Társaság szervezésében „Kórushangversenyek a Régi Zeneakadémián” tartott hangversenyek közreműködőiről. Mindez szűk keretek között 144 oldalon.

 

Immáron közölhetjük a Könyvbemutató időpontját: 2023. május 18. csütörtök, Régi Zeneakadémia. A MŰSORT előzetesen az Interneten közöljük.

 A könyv ott kapható lesz. Terjesztője a Báros Lajos Társaság: Bárdos Múzeum, Budapest, 1027 Margit krt. 64/B. Előzetes jelentkezés telefonon: 70/641-6631