ELHUNYT BILECZNÉ NYIREGYHÁZI ÁGNES

 

A BALASSAGYARMATI RÓZSAVÖLGYI MÁRK ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA VOLT DRÁMAPEDAGÓGUSA,

A MAGYAR DRÁMAPEDAGÓGIAI TÁRSASÁG GYÉMÁNT OKLEVÉLLEL KITÜNTETETT PIMASZ-KAMASZ GYERMEKSZÍNJÁTSZÓ CSOPORT VEZETŐJE

(1952-2023)

 

 

https://dozsa-bgyarmat.edu.hu/wp-content/uploads/2023/05/bnyagnes23050301.jpg

 

Szomorúan vettük tudomásul, hogy Bileczné Nyíregyházi Ágnes elhunyt. Sok éven át volt a zeneiskola szolfézs, gordonka és drámatanára. Megszámlálhatatlan sikert ért el színjátszós növendékeivel, amiket ezúton is hálásan köszönünk. Kiemelkedő drámatanári munkásságáért a Magyar Drámapedagógiai Társaság 2021. szeptember 28-án Gyémántokleveles Gyermekszínjátszó-rendező címben részesítette.

Emlékét kegyelettel megőrizzük.

 

VÁRNAI ZSENI: FÁRADT A SZÍVEM

Fáradt a szívem, és halkan ver nagyon,
Csak jó úgy hosszan ülni a napon,
Nézni a fákat, és nézni az eget,
A messziről kéklő nagy hegyeket,
És lesni a fájó csöndet itt belül,
Amint a könnyhúrokon hegedül.

Hallgatni: ver-e még dalt a szívem,
Meghalt talán, vagy alszik, pihen?
Vagy, mint a hernyót gubózza selyem,
Hogy föltámadjon szárnnyal ékesen?
Tud-e még sírni, könnye van-e még?
Sikoltani tud-e, ha kínok-kínja ég,
Tud-e lázongni, mint vulkános hegyek,
Ha zúg fölötte vészes förgeteg?

S altatónótát, zengőt, édeset,
Dalol-e majd, ha elterül az est,
S a kisfiú álommesére vár,
Mely aranykertből aranyszárnyon száll,
Át a nagy, fénylő mesetengeren,
A fáradt, csöndes szívemet lesem.