ELHUNYT Tóth Nándor

a Nyíregyházi Vikár SÁNDOR Zeneiskola egykori tanára,

a Piccoli Archi együttes alapítója,

Apáczai CSRE JÁNOS-díjas tanár,

Nyíregyháza kulturális életének korábbi meghatározó alakja

(1952-2023)

Kedves barátunk!

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 2023. május 27-én betegség következtében elhunyt szeretett édesapánk, Tóth Nándor, a Nyíregyházi Vikár Sándor Zeneiskola egykori tanára, a Piccoli Archi együttes alapítója, Apáczai-díjas tanár, Nyíregyháza kulturális életének korábbi meghatározó alakja. Halálára szerető családi körben került sor.

Életét a tanításnak szentelte. Aktív éveiben fáradhatatlanul küzdött a nyíregyházi zeneoktatásért. Múlhatatlan érdemei között szerepel, hogy felépülhetett a Vikár S. Zeneiskola jelenlegi koncertterme, a Piccoli Archi terem, és a Vonós Pantheon.

Önmagát soha nem kímélte, mindig másokért élt. Jó példa erre az a megnyert abonyi verseny nagydíj, amihez 40 fokos lázzal állt ki a döntő színpadára vezényelni. Mindig a lehető legnagyobb lelkesedéssel vezényelt, a zenekar életét fáradságot nem kímélő módon mindig önmaga szervezte. A lehetetlent is megoldotta, ha kellett.

Ennek a hozzáállásnak a csúcspontjaként nemzetközi szakmai fesztiválokat hívott életre, amelyeken az évek során több ezer pályára készülő és profi szakember fordult meg Nyíregyházán, a világ minden tájáról. Hasonló rendezvényeken eredményesen képviselte hazáját Neerpelttől Tarragonáig, New Yorktól Kajaaniig. Ilyenkor, gyakran valóban „két végén égette a gyertyát”.

Szabadidejében mindig vízparton érezte magát a legjobban, a víz, számára mondhatni második anyanyelv volt. Ezért aztán a pihenő éveit másik nagy szenvedélyének, a horgászatnak szentelte. A természet ajándékait, ő nagyon is megbecsülte. Kedvenc területe, az Élő Tisza, különösen sok boldogságot szerzett a számára. Vízi élményeiről újságokban publikált és könyvet írt. Emellett az utolsó pillanatig lelkesen komponált és sokáig aktívan zenélt. Mondhatni, folyamatos alkotásban élte az egész életét. Mindig adni akart valamit, magából, másoknak. Alkotásait egész életében két kézzel osztogatta, átvitt értelemben és gyakran egész konkrétan is.

Bárhová is ment, barátságos természetéről mindenhol hamar megismerték. A környéken mindenkit ismert, mindenkihez volt pár jó szava. Megbízhatóságánál csak szerénysége volt nagyobb. S noha ezt a nagyvonalú kedvességet nem mindenkitől kapta vissza, minden élmény, ami neki életében örömet okozott, már megérte a fáradságot.

Búcsúztatására szűk családi körben kerül sor. Végakaratának megfelelően, hamvai kedvenc horgászvizeiben térnek végső nyugalomra.

Üdvözlettel:

Tóth család