GÉCZY ANDREA KÖZÉPISKOLAI
ÉNEK-ZENE- ÉS
SZOLFÉZSTANÁR
SIKERES
TANMENETALKOTÓI MUNKÁJA
I.
Géczy
Andrea, a Köznevelési Tudományos Tanács „Tanmenet 2023” című pályázati
felhívására benyújtott tanmenetei az értékelések alapján a legjobbak közé
tartoznak, amelyeket ismét elismerő oklevéllel jutalmaztak. 2020 óta minden évben nyertek pályamunkái,
melyeket az Oktatási Hivatal honlapján közzé is tettek. Az Ének-zene 4. és az
Ének-zene 8. tanmenetek bekerültek a legjobb tíz tanmenet közé, emellett a 12.
osztályosoknak íródott tanmenetet is közzétételre javasolták.
II.
A digitális
technika lehetőségei alapján kidolgozott korszerű és élményszerű zenetanítás
lehetőségeit felajánló tanmentek teljessége megismerhető Géczy Andrea honlapján:
Digitális ének-zenetanár - WordPress.com
III.
Falus Tamás interjúja Géczy Andreával[1]
Mivel életem során már többször kellett újra terveznem magam, így ötven év
fölött is csupán a megszokott stratégiát követem – vallja be Géczy Andrea
zenepedagógus, zeneterapeuta, aki volt már főiskolai tanár és virágkereskedelmi
vállalkozó is.
A Nógrád megyei kislány a hetvenes évek elejétől, hatéves korától tanult
hangszeren játszani. Ma zongorán, furulyán, fuvolán és gitáron zenél, és ennek
igencsak hasznát veszi napjainkban. Tanárként a budapesti Liszt Ferenc
Zeneművészeti Főiskolán végzett, és úgy tűnt, egyenes lesz pedagógusi
pályafutása, hisz Egerben, az akkor még Ho Si Minh nevet viselő, tanárképző főiskolaként működő
intézmény ének-zene tanszékén kapott munkát a kilencvenes évek elején. Akkor
kezdte először foglalkoztatni, miként tudná az ének- és szolfézsórákat a
számítógép használatával játékosabbá, vonzóbbá tenni a diákok számára.
Az akkori „csúcsgépre”, a Commodore 64-esre kezdett informatikus
kollégájával játékprogramokat írni, több tanítványa még szakdolgozatot is
készített szakmai támogatásával e témakörben.
A virágbiznisz sűrűjében
Aztán mindennek vége szakadt, amikor gyarapodott a család: megérkezett
kislánya és kisfia (ahogy ő mondja egy egri leányka és egy egri bikavér).
Miközben a gyermekekkel otthon volt, akkori kertészmérnök férje új vállalkozást
talált ki számukra: a nemzetközi virágkereskedelmet. Az ifjú anyuka munkájára
is egyre nagyobb szükség lett az újfajta tevékenységben, így rá hárultak az
adminisztratív feladatok. Megtanult számlázni, szerződéseket írni, egy idő után
már ő tartotta a kapcsolatot a könyvelőkkel s a vevők egy részével is. Közben
Budapestre költöztek, mivel ide érkeztek a külföldről rendelt virágok, és a
vámolást is a fővárosban kellett végezni.
Hamarosan egy újabb kislánnyal gyarapodott a család, de a munka folyt
tovább. Sőt, a vállalkozás virágautomaták fejlesztésébe is belekezdett,
melyeket nemzetközi szabadalommal védettek le. A kész gépeket itthon saját
maguk üzemeltették, szálas és csokros virágokat árusítottak az automatákból.
Megtanulta a virágkötészetet is, esztétikai érzékét pedig a gépek dizájnjának
kialakításában, a kiállítási standok tervezésében, a promóciós anyagok
elkészítésének megszervezésében is kamatoztatta.
Bár szó sem lehetett arról, hogy visszatér tanári hivatásához, tanulásra
azért szakított időt. Nagyon érdekelte a zene és a pszichológia kapcsolata, így
előbb sikeres grafológusi vizsgát tett, majd 46 éves korára elvégezte az ELTE
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán a zeneterapeuta szakot.
A zeneterápia
lélektana
Idővel azonban az automaták fejlesztésének finanszírozása meghaladta a cég
erejét, így az egykori sikeres vállalkozás csődöt mondott, a házassággal
együtt. Közel az ötvenhez Andreának egyszerre kellett lezárnia a múltat és
teljesen újraterveznie az életét.
Új párra lelt, miközben folyamatosan kereste, hol és hogyan térhet
vissza zenepedagógusi munkájához, és miként hasznosíthatná új tanulmányait. Két
évébe telt, mire talált egy pedagógusasszisztensi állást, ahol az akkor induló
gimnáziumi évfolyamon mindössze heti egy órában éneket taníthatott.
Megélhetését azonban ez nem fedezte, így másodállásban is dolgozni kényszerült.
(A baracskai büntetés-végrehajtási intézetben is tartott zeneterápiás foglalkozásokat.)
Majd egyre több énekórája lett, és mire betöltötte az ötvenedik évét,
határozatlan idejű munkaszerződése lett, szolfézs tanárként.
Jelenleg 3 intézmény művészeti oktatását segíti. Főállásban
az Egressy Béni Református Művészeti Szakgimnázium tanára, ahol alap- és
középfokon szolfézst, a felsőoktatásba újból bekapcsolódva pedig komplex
tárgyat tanít. Részmunkaidőben a Szigetszentmiklósi Ádám Jenő Általános Iskola
és Alapfokú Művészeti Iskolában szolfézst, a 6-7. évfolyamokon éneket oktat,
heti két órában pedig zeneterápiás foglalkozásokat tart az erre rászorulóknak.
Félállásban még a Pestszentimrei Ady Endre Általános
Iskola 4-8. évfolyamainak énektanára, ahol a kislétszámú, SNI-s osztályokban
szintén nagy szükség van terápiás atittűdjére.
A zeneterápiáról általában keveset tudunk, pedig már a 60-as évek óta jelen
van Magyarországon e tudományos alapon működő tevékenység. „Manapság egyre több
problémás gyerkőccel találkozunk, közülük sokan magatartási problémákkal,
tanulási nehézséggel küzdenek. Őket kiemeljük, és hetente egyszer kétórás
foglalkozást tartok számukra; így sokkal könnyebben tudnak teljesíteni” –
magyarázza Andrea.
„Amikor a gyerekektől megkérdezik, mit csináltak a foglalkozáson, és azt
válaszolják, hogy semmit, csak játszottak, az számomra a legnagyobb dicséret –
folytatja egyre lelkesebben. – Mert ők így élik meg. Ugyanis a zenét, mint
eszközt használjuk. A zeneterápia körbe ülős feladatai során a zenehallgatás
mellett lényeges szerep jut a testhangos, tapsolós ritmikai elemeknek, a
mozgásnak, a rajznak. Nem az a fontos, hogy a gyerek tudja: nyolcad vagy
tizenhatod hangot hallott, kétnegyedes volt a lüktetés, amit saját maga
megszólaltatott. Nem a ráció, hanem az érzelem számít, az, hogy miként éli meg
a zenét, mit érez közben. Terápiás közegben nincsenek elvárások. Persze
kitűzünk terápiás célt, lehet az egy koncentrációs vagy kommunikációs
készségfejlesztés, stresszhelyzet vagy konfliktuskezelés. Ezek fejleszthetők
zenés játékokkal, melyeknek egyben csapatépítés is lehet a feladata.”
Programok,
applikációk, tankockák
Tanóráira készülve nagy örömmel fedezte fel azokat a számítógépes
programokat, internetes lehetőségeket, technikai újdonságokat, melyek a hosszú
évek alatt születtek, amikor őt még a virágkereskedelemmel kapcsolatos teendők
foglalták el. Megismerkedett az interaktív táblával, felfedezte a YouTube zenei
kuriózumait, és kezdett megbarátkozni a zenei szerkesztőprogramokkal is.
Olyannyira, hogy ismét alkotásba kezdett. Így ért össze a Commodore 64-es múlt
a három évtizeddel későbbi jelennel.
„A Wordbe könnyen be lehet illeszteni különféle szimbólumokat, de például
kottafejeket, szünet- vagy egyéb zenei jeleket sajnos nem – említi –, viszont
létezik a MuseScore nevű program, mely egy kiváló
kottaszerkesztő felület. A YouTube-on hallgatott zeneműveket lekottázom,
és nyomtatott formában oda tudom adni a gyerekeknek. Még transzponálni is lehet
a programmal: ha leírom a dallamot G-dúrban, de szeretném az egészet egy
hanggal lejjebb, F-dúrban, mert azt jobban bírja a kórus, az csak egy mozdulat.
A program Word-dokumentumként is működik, így írásbeli vizsgafeladatokat is
lehet vele készíteni, digitális oktatásban el lehet küldeni a nebulóknak.”
Géczy Andrea
Andrea úgy érzi, hogy a digitális lehetőségekkel meg tud újulni a Kodály-koncepció
is, és könnyebb a populáris zenét is beépíteni a zeneoktatásba, melyre egyre
nagyobb az igény a gyerekek körében. Közben hiánypótló tanmeneteket kezdett
készíteni: először a zeneiskolai szolfézs tárgy oktatásához – ezek felkerültek
a Magyar Zeneiskolák és Művészeti iskolák Szövetségének weboldalára –, majd az
általános- és középiskolai ének-zene tantárgy tanításához is.
Három évvel ezelőtt, 53 évesen részt vett az egri Eszterházy Károly Egyetem
köznevelési módszertan megújítását célzó programjában, melyben pár hónap alatt
350 tankockát készített a LearningApps online
felületén. E tankockák
különösen a járvány idején jelentettek nagy segítséget az oktatásban, amikor
már csak digitálisan lehetett tanítani. „Nagy előnyük, hogy telefonra is le
lehet tölteni őket!”
A tankockák megjelenését követően külső munkatársa lett a Szegedi
Tudományegyetem Ének-zene Szakmódszertani Kutatócsoportjának, melynek honlapján
szintén elérhetők az általa készített, digitális tartalmakkal kiegészített
tanmenetek. „A legújabb szerelem a Genially szabadulószobák készítése” – mondja csillogó szemekkel. Ide a saját készítésű
Kahootos és egyéb feladatait is bele tudja szőni.
A digitális munkarend kezdetekor munkáit megosztotta a Facebookon létrejött
szakmai csoportok fórumain is, s a Magyar Tudományos Akadémia, valamint az
Oktatási Hivatal is szerepelteti szakmai ajánlásában. Andrea ma már három,
munkáját elismerő miniszteri oklevél büszke tulajdonosa.
A digitalizáció fejlődése folyamatos tanulást kíván, ezért is vesz részt a
virtuális világban hazai és nemzetközi szakmai tanfolyamokon, konferenciákon:
csak az elmúlt félévben tizenhárom online-kurzus munkájába kapcsolódott be. Jó
részük ingyenes volt, de néhány fizetőst is megengedett magának. „Minden
újdonsággal ismerkedem, mindegyikből tudok ötletet meríteni.”
Örömmel tölti el, hogy sok kedvező visszajelzést kap diákjaitól,
tanártársaitól, akik olykor ismeretlenül is felhívják: hol szakmai tanácsot
kérnek, hol csak köszönetüket fejezik ki digitális szakmai segítségéért. „Az én
sikerem nem pénzben mérhető, hanem e felemelő szavakban.”
Andrea mottója: „A türelem és a kitartás azok a kulcsok, amelyek ajtót
nyitnak bármely végcél felé. A kincs nemcsak az utazás végén vár rád; a
folyamat maga a jutalom.” (Dan Millman: A békés harcos útja)