Ad libitum – kortársak tetszés szerint

A Pesti Vigadóban koncertezett Balog József zongoraművész

Tóth Ida írása[1]

A Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tagozata rendezésében Balog József Liszt Ferenc-díjas zongoraművész kortárs zenei estet adott „Ad libitum" címmel 2024. február 19-én este a Pesti Vigadóban. Az MMA akadémikusai közül Tóth Péter, Olsvay Endre, Dubrovay László rendes tagok, valamint Kocsár Miklós és Szokolay Sándor néhai tagok művei hangzottak el, az est műsorvezetője Seres Gerda volt.

Dr. Tóth Péter zeneszerző és Balog József zongoraművész
(Walter Péter felvételei)

Az ad libitum – jelentése: tetszés szerint – kottában olvasva, zenei műszóként nagyobb szabadságot enged az előadóművésznek. Balog József azzal a tudattal készült (és gyakorolt kétszáz óránál is többet) a 2024. február 19-i, „Ad libitum" című kortárs zongoraestre, hogy bár egy-egy szerzemény sorsa sokban függ a hiteles tolmácsolástól, ám attól is, hogy a közönség nyitott-e az új művek befogadására. Amikor az előadóművész zenei utazásra hívja a publikumot, ki-ki maga döntheti el, hogyan kapcsolódik rá a XX. és XXI. század különböző dialektusaira. Az „Ad libitum" című koncert programja igen sokrétű volt, elhangzott: Kutrik Bence Introverted Confessions, Tóth Péter Grand Valse, Madarász Iván Tetrafónia, Fekete Gyula Rondo capriccioso, Olsvay Endre Canto Fermo Ostinato, Virágh András Gábor Spectre, Dubrovay László Hat bagatell zongorára, Kocsár Miklós Improvvisazioni és Szokolay Sándor Vérnász-szvit című műve. A Pesti Vigadóban újra és újra felhangzó tetszésnyilvánítás pedig arról tanúskodott, hogy a közönség minden tagja megtalálhatta kortárs zeneszerzőink közül a maga kedvencét.

Balog József zongoraművész

– A kortárs zene kottáját leolvasni, értelmezni különleges feladat – állítja Balog József –, nem is minden zongorista vállalkozik rá, bár meggyőződésem, hogy kialakítható a rutinja ennek is. Néhány éve, Lajtha László születésének 125. évfordulója alkalmából CD-re játszottam az összes Lajtha-zongoraművet, amelynek rengeteg pozitív hozadéka volt, például sokkal könnyebben tanulok kortárs zenét azóta. Nem véletlenül: Lajtha az egyik legnagyobb előhírnöke azoknak a XX. századi dialektusoknak, amelyekhez előszeretettel kapcsolódnak kortárs szerzőink, miközben megtartják sajátos, egyéni hangjukat. Ezekre a hatásokra és kölcsönhatásokra széles repertoárom miatt is rálátásom van, és úgy tapasztalom: a legnagyobb zeneszerzők minden korban továbbviszik az örökséget – és persze megújítják. Ezért is tartom fontos küldetésnek a kortárs művek megszólaltatását.

Dubrovay László zeneszerző és Balog József zongoraművész

Balog József folyamatosan keresi annak lehetőségét, hogy kollégái és pályatársai közelmúltban született műveit bemutassa. A konzultációt különösen fontosnak tarja a koncertek előtt.

– Jó érzés még a felkészülés időszakában tisztázni minden részletet – mondja –, s ha már adott ez a lehetőség, érdemes élni vele. Milyen kár, hogy Beethovennel már nem beszélgethetünk a darabjairól! A korábbi századokban természetes volt, hogy Mozart, Bach, Chopin vagy akár Liszt Ferenc tanítványai közvetlenül a mesterük iránymutatásai alapján játszották a műveket, ez az élő hagyomány azonban a XX. században megszakadt. A zeneszerzés és az előadóművészet mára végérvényesen szétvált, mégis a különböző korok és nemzedékek közötti kölcsönhatások eredményeként mondhatjuk: mindannyian Liszt és Beethoven növendékei vagyunk. A személyes konzultáció során egymás szemébe lehet nézni és azt mondani, hogy igen, így jó ez a darab, vagy: itt teljesen mást gondoltam... A kortárs zenei estek alkalmat adnak arra, hogy tudatosítsuk, mindenki kortárs zenét írt, tehát rajtunk, művészeken és a közönségen múlik, mi marad fent és válik örök érvényű remekművé.

A közönség soraiban Szokolay Sándor családja és Olsvay Endre zeneszerző

Balog József Liszt-, Lajtha- és Artisjus-díjas zongoraművész generációjának egyik legtehetségesebb tagja. A kivételes kvalitású előadóművész a nemzetközileg is elismert magyar zongorista-tradíció örököse, melynek alapjait Liszt Ferenc, Dohnányi Ernő és Bartók Béla fektette le. Briliáns technikájával és érzékeny, mély zeneiségével egyaránt kivívta a kritikusok elismerését és a közönség lelkesedését.

Balog József több mint ezer koncertet adott szólistaként és kamarazenészként a világ három kontinensének több, mint huszonöt országában. Számos felvételt készített Magyarország és Európa több országának televízió- és rádióállomásai számára; többek között 2005-ben a holland televízió felkérésére Liszt Ferenc h-moll szonátájából. Első, Hungaricum című szólólemeze 2005-ben elnyerte a Liszt Ferenc Nemzetközi Hanglemez Nagydíjat, Transcendental Etudes című lemeze pedig 2015 júniusában a hónap felvétele lett az egyik legnagyobb presztizsű klasszikus zenei weboldalon, az allmusic.com-on. Gershwin-albuma számos hazai és nemzetközi szaklapban nagy sikert aratott, French Collection című lemeze 2021-ben bekerült a világ harmincöt legjobb szóló felvétele közé. Lemezre vette Lajtha László, Kodály Zoltán, Wolf Péter, Selmeczi György és Szabó Csaba összes zongoraművét, valamint Bartók Béla összes hegedűre és zongorára írott művét.

A standard zongorista repertoár mellett szívesen játszik kevésbé ismert remekműveket, kortárs zenét és jazz inspirálta klasszikus zenét, nevéhez fűződik megannyi kortárs zenei mű bemutatása is. Zongoraművészi tevékenysége mellett a világ számos nagynevű intézményében tart mesterkurzusokat.