2024. március 17-én
a Patrona Hungariae
Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola
adott otthont a IX. Szinkópa Vegyeskari Találkozónak. Nomen est omen. A Knézich utcai épület falai évek óta patrónái,
pártfogói a kóruszene iránti lelkesedést ébren tartani hivatott rendezvénynek.
Az éneklés, a közösen megszólaltatott
dallamok feloldották az emlékeinkben még élő távolságtartást, a félelmet a
sokaságtól, felhőtlenül daloltunk együtt, mintha a covid előtti,
utolsó találkozó óta nem is telt volna el az a négy év.
A budapesti Erkel Ferenc Vegyeskar
vendégül látta druszáját, a szécsényi Erkel Ferenc Vegyeskart, a bajai Ad
Libitum Kórust, az esztergomi Balassa Bálint Vegyeskart és a sepsiszentgyörgyi Laudate Kamarakórust. Megható, hogy a manapság mostoha
sorban sínylődő kóruséneklésnek volt akkora vonzereje,
hogy több mint 700 kilométert utazzanak a határon túli kamaraénekesek, hogy
részt vegyenek ezen a különleges napon. Lelkünk mellett a testünk
egészségéről is gondoskodott a program, hiszen „egy kicsi mozgás mindenkinek
kell”. Felálltunk a karosszékből, hogy Makray
Katalinnal és lányaival a kivetítőt követve megtornáztassuk minden
porcikánkat, ugyanis az énekléshez saját test-hangszerünket kellett
behangolnunk.
Ezután a Cseri Zsófia által vezetett
gyakorlatban ritmushangszerekké váltunk, térdünkre csaptunk, tapsoltunk,
csettintettünk, koncentráltunk, elrontottuk, kijavítottuk, nevettünk,
felpezsdültünk, ügyesedtünk.
Üdítő meglepetés volt Görög Ibolya
protokollszakértő előadása, mely a színpadi viselkedés szabályait
taglalta meglehetősen szellemes és egyedi stílusban. Megtanultuk, hogy nem
minden szép, ami kényelmes, és nem minden kényelmes, ami szép. Ne köszöntsük
túl nagy örömmel a nyolcadik sorban ülő nagymamát, s ha csak a műsort
konferáljuk fel, nem kell bemutatkoznunk, hisz a mi nevünket „senki nem
kérdezte”.
A modern kor technikájának
köszönhetően a kórusok egy-egy kisfilmmel mutatkoztak be egymásnak.
Az összkari
próbához, illetve az öröméneklésekhez szükséges hangszál-fitnesst
Sapszon Ferenc karnagy vezette rutinosan, profi
módon, minket is profiként kezelve. Majd tapasztalt kezeire elénekeltük
Petrovics Emil Játszik a szél című darabját.
Az összkar
Orbán György Ave verum
című művét próbálta Nemes József irányításával, aki fiatalokat is
könnyedén megszólító stílusával keltette életre az érzelmekkel teli, romantikus
darabot.
Az ebédszünet kiváló alkalom volt a további
ismerkedésre. A hosszú asztaloknál megszűntek a kórus-, ország- és
szólamhatárok, olyan emberek beszélgethettek zenéről vagy másról, akik
egyébként soha nem elegyedtek volna szóba egymással.
Cseri Zsófia „dalosaival” egy korábbi
fotón (2018)
Az ebéd utáni „csendespihenőt” egy
színvonalas kerekasztal-beszélgetés jelentette, ahol a Sapszon
Ferenc karnagy, Hollerung Gábor karnagy, Nemes József
karnagy és Tóth Péter zeneszerző beszélgetett Cseri Zsófia moderálásával a
kórusélet nehézségeiről, lehetséges megoldásairól. Megerősödtünk
abban, hogy amíg mi nem adjuk fel, addig még szól a dal… Hollerung
Gábortól nem áll távol egy több száz fős együttes összefogása. Ezúttal sem
történt ez másképp. Bruckner Locus iste című művét tanította, boncolgatta. Számos
praktikus technikai megoldást adott, melyeket maximalista részletességgel
gyakoroltatott.
https://youtu.be/DSRp6c12Ebs?si=egtIuy-AYY-4hHnz
(3:34)
Anton Bruckner: Locus iste
A résztvevő kórusok: Ad Libitum Kórus, Baja; Balassa
Bálint Vegyeskar, Esztergom; Erkel Ferenc Vegyeskar, Budapest; Laudate Kamarakórus, Sepsiszentgyörgy; Szécsényi Erkel
Ferenc Vegyeskar, vezényel: Hollerung Gábor
Hollerung Gábor, Sapszon Ferenc és Nemes
József egymást váltva próbáltak.
A karnagyváltó most valóban váltó volt.
Sapszon Ferenc, Hollerung
Gábor és Nemes József egymást váltva próbálták Bárdos Lajos: Libera me című darabját az
alkalmi kamarakórusokkal. Három teljesen eltérő személyiség, elképzelés.
Van abszolút helyes megoldás? Több értelmezése is lehet egy motívumnak?
Többféle mit és hogyan is létezhet?
Elgondolkozhattunk…
https://youtu.be/ZF7KxJ0vPUw?si=1Mz7hQGZx-JvFRj5 (2:15)
Bárdos Lajos: Hej igazítsad
Vezényel: Nemes József
(Patrona
Hungariae Iskola díszterme, 2024.02.17.)
Sapszon Ferenc az összkarral próbál
A szakmai napot a kórusok koncertje koronázta
meg. Bemutatkoztunk egymásnak a zene nyelvén is. Megindító pillanat volt, mikor
az összkar Sapszon Ferenc
bölcs kezei alatt megszólaltatta a Libera me sorait. „Et lux perpetua, luceat eis”. Kevés éteribb, áttetszőbb,
mennyeibb hangzás létezik ennél. Egy hangként kellett csengenünk, össze kellett
forrnunk a szólamtársainkkal, kis égi kamarává kellett válnunk
kétszázunknak. Igyekeztünk.
https://www.youtube.com/watch?
Bárdos Lajos: Libera me
Vezényel: Sapszon Ferenc
(Patrona
Hungariae Iskola díszterme, 2024.02.17.)
Szép nap volt, hasznos nap volt, kedves
nap volt. Bár csak egy nap az évben, de élt a zene, az ének, a közösségi
muzsikálás, és nem csak „középiskolás fokon” ...
Mihály Andrea